Nyitókép: Körkép.sk
Június 4-én Az izgalom biológiája címmel kiállítás nyílt a Gömör-Kishonti Múzeumban Rimaszombatban. A kiállítás átfogó képet fest Selye Jánosnak az életéről a Komáromban töltött diákévektől kezdődően egészen a Montrealban végzett tudományos kutatások koráig. Selye János a modern biológia egyik nagyságaként vált ismertté a világban, ő volt a stressz-elmélet megalkotója.
Mi is a stressz? Selye János szerint a stressz a test nem meghatározott reakciói, melyek segítő szándékkal általános vészreakciót váltanak ki az emberben.
A vándorkiállítást a komáromi Duna Menti Múzeum a budapesti MNM – Szemmelweisz Orvostörténeti Múzeummal és a dél-komáromi Klapka György Múzeummal együttműködve rendezte. A kiállítás kurátora Ing. Jozef Csütörtöky, PhD. a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója.
Selye János, a kísérleti orvostudomány világhírű képviselőjének emlékkiállítását 11 tematikus egység alkotja. A történelmi bevezetőben a 20. század eleji Komárom városát mutatjuk be. A bevezető panelek a Selye-családot és Selye János komáromi iskolás éveit ismertetik. A kiállítás legnagyobb része Selye tudományos tevékenységét taglalja és a stressz-elmélet leírásával foglalkozik. A kiállítás a világhírű montreali Nemzetközi Stressz-Intézetet is bemutatja.
Selye János nemcsak a kutatás területén alkotott, de a publikációs tevékenysége is terjedelmes volt. 40 könyvet adott ki és több mint 1700 tanulmányt publikált. Néhány könyvét, mint pl. „Életünk és a stressz“, vagy a „Az álomtól a felfedezésig“ címűeket a világ számos nyelvére lefordították. E műveiben nemcsak a stressz-elméletének kidolgozásával és leírásával foglalkozik, hanem egyúttal útmutatót is ad a stressz megismerése által az ember testi és lelki egészségének javítására.
Selye János az 1960-as évek elején többször járt Pozsonyban, Magyarországon több egyetemen is előadott. A világ minden részéről 18 egyetem díszdoktori címét kapta meg. A stressz-elmélet kidolgozásáért 10 alkalommal javasolták az orvosi Nobel-díjra, azonban egyszer sem kapta meg. Kutatásai terjedelmesek voltak, több tudományterületet érintettek, valószínűleg ezért nem kapott Nobel-díjat.
Életének egy jelentős motívuma, hogy a hetvenes években vissza szeretett volna költözni Magyarországra, sajnos a magyar állam nem fogadta el a feltételeit, így maradt Montrealban.
A kiállítás befejező része e világhírű tudós nevét viselő észak- és dél-komáromi intézményeket (gimnázium, egyetem, kórház) mutatja be. Selye emlékkiállítása először 2017-ben, születésének 110. évfordulója alkalmából került megrendezésre szülővárosában, Komáromban, majd ezután a pozsonyi, dél-komáromi, galántai, dunaszerdahelyi, nagymegyeri, tatabányai és a párkányi közönség is megtekinthette.
Rimaszombatban augusztus 31-ig tekinthető meg a kiállítás.
Mede Géza
Képek a szerző felvételei
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.