Selye János élete és tevékenysége a Gömör-Kishonti Múzeumban – képekkel

Nyitókép: Körkép.sk

Június 4-én Az izgalom biológiája címmel kiállítás nyílt a Gömör-Kishonti Múzeumban Rimaszombatban. A kiállítás átfogó képet fest Selye Jánosnak az életéről a Komáromban töltött diákévektől kezdődően egészen a Montrealban végzett tudományos kutatások koráig. Selye János a modern biológia egyik nagyságaként vált ismertté a világban, ő volt a stressz-elmélet megalkotója.

Mi is a stressz? Selye János szerint a stressz a test nem meghatározott reakciói, melyek segítő szándékkal általános vészreakciót váltanak ki az emberben.

A vándorkiállítást a komáromi Duna Menti Múzeum a budapesti MNM – Szemmelweisz Orvostörténeti Múzeummal és a dél-komáromi Klapka György Múzeummal együttműködve rendezte. A kiállítás kurátora Ing. Jozef Csütörtöky, PhD. a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója.

Selye János, a kísérleti orvostudomány világhírű képviselőjének emlékkiállítását 11 tematikus egység alkotja. A történelmi bevezetőben a 20. század eleji Komárom városát mutatjuk be. A bevezető panelek a Selye-családot és Selye János komáromi iskolás éveit ismertetik. A kiállítás legnagyobb része Selye tudományos tevékenységét taglalja és a stressz-elmélet leírásával foglalkozik. A kiállítás a világhírű montreali Nemzetközi Stressz-Intézetet is bemutatja.

Selye János nemcsak a kutatás területén alkotott, de a publikációs tevékenysége is terjedelmes volt. 40 könyvet adott ki és több mint 1700 tanulmányt publikált. Néhány könyvét, mint pl. „Életünk és a stressz“, vagy a „Az álomtól a felfedezésig“ címűeket a világ számos nyelvére lefordították. E műveiben nemcsak a stressz-elméletének kidolgozásával és leírásával foglalkozik, hanem egyúttal útmutatót is ad a stressz megismerése által az ember testi és lelki egészségének javítására.

Selye János az 1960-as évek elején többször járt Pozsonyban, Magyarországon több egyetemen is előadott. A világ minden részéről 18 egyetem díszdoktori címét kapta meg. A stressz-elmélet kidolgozásáért 10 alkalommal javasolták az orvosi Nobel-díjra, azonban  egyszer sem kapta meg. Kutatásai terjedelmesek voltak, több tudományterületet érintettek, valószínűleg ezért nem kapott Nobel-díjat.

Életének egy jelentős motívuma, hogy a hetvenes években vissza szeretett volna költözni Magyarországra, sajnos a magyar állam nem fogadta el a feltételeit, így maradt Montrealban.

A kiállítás befejező része e világhírű tudós nevét viselő észak- és dél-komáromi intézményeket (gimnázium, egyetem, kórház) mutatja be. Selye emlékkiállítása először 2017-ben, születésének 110. évfordulója alkalmából került megrendezésre szülővárosában, Komáromban, majd ezután a pozsonyi, dél-komáromi, galántai, dunaszerdahelyi, nagymegyeri, tatabányai és a párkányi közönség is megtekinthette.

Rimaszombatban augusztus 31-ig tekinthető meg a kiállítás.

Mede Géza

Képek a szerző felvételei