Krisztina
  • HUF: 354.80
  • USD: 1.18
  • 16 °C
  • 27 °C
Kultúra

Dunajszky Géza Rimaszombatban – a Ligetfalusi tömegmészárlás ügyében előrelépés mutatkozik

A szerző a könyvek ismertetését összekapcsolta a ligetfalusi mészárlásról készült dokumentumfilm bemutatásával.

Nyitókép: Körkép.sk

 

Július 9-én, pénteken Dunajszky Géza tanár, közíró könyvbemutatót tartott Rimaszombatban. Két könyvét mutatta be, az egyik Szökés a haláltáborból, a másik címe Felszántott tömegsírok. Mindkettő a magyarokon elkövetett szörnyűségekkel foglalkozik, amelyeket a második világháború végén a szovjetek, a csehszlovákok és a partizánok követtek el.

 

Elsősorban a Pozsony-Ligetfalusi (Petržalka) tömegmészárlással ismerteti meg az olvasót, de ezen keresztül szélesebb vonatkozásban is tájékoztat az időszak jogsérelmeiről, amelyek háborús bűnnek, sőt genocídumnak is tekinthetők. A szerző a könyvek ismertetését összekapcsolta a ligetfalusi mészárlásról készült dokumentumfilm bemutatásával.

 

A szerző a könyvek ismertetését összekapcsolta a ligetfalusi mészárlásról készült dokumentumfilm bemutatásával.

 

1945 áprilisában szovjetek foglalják el Pozsonyt, Sztálin rábólintott Beneš javaslatára, hogy a magyarokat telepítsék át a németekhez hasonlóan. A cél az volt, hogy egy szlovák várost hozzanak létre. Sajnos, erre sok feltétel megvolt, hiszen már 1930-ra 20 százalék alá csökkent a magyarok aránya a városban. Számukra és a németek számára internáló tábort hoztak létre. Ugyanaz a tábor volt, amit korábban a németek a zsidók számára alakítottak ki.

 

Az őrzött táborban 1200 magyar internáltat tartottak fogva. A német táborban nagyobb volt a szigor, itt körülbelül 3000-en voltak. Nagyon hamar elkezdődtek a kivégzések, a tankcsapdák árkait használták fel, azokat töltötték fel holttestekkel. A tábort 1946 júliusában számolták fel a kitört tifusz miatt.

 

A szerző a Szökés a haláltáborból című könyvében említi, hogy frontról hazafelé-tartó leventéket fogtak el és Ligetfaluba kísérték őket. Itt rögtön agyonlőttek közülük hatot. Három fiú megszökött a táborból, nekik sikerült átjutniuk a közeli magyar határon. A 90 levente ligetfalusi kivégzését Janics Kálmán foglalta össze a Hontalanság évei című művében.

 

Nagyon hamar elkezdődtek a kivégzések, a tankcsapdák árkait használták fel, azokat töltötték fel holttestekkel. A tábort 1946 júliusában számolták fel a kitört tifusz miatt.

 

Szörnyűséges eset történt a csehországi Přerovban is. A 17. Prágai Gyalogezred  katonái 267 dobšinai, hazafelé tartó magyar és német embert gyilkoltak le. Leszállították őket a vonatról és válogatás nélkül főbe lőtték őket, a gyerekeket is. Tömegsírt ásattak, amit 30 centiméternyi földdel takartak be. Szemtanúk szerint még 3 nap múlva is mozgott a gödör teteje. 1947-ben exhumálás lett elrendelve, a testeket ládákba rakták, amiket Olmützben elhamvasztottak. Parancs volt, hogy erről beszélni nem szabad. 77 magyart hamvasztottak el Dobšináról. Sok kutató szerint a ligetfalusi és a přerovi események között nagyfokú összefüggés mutatható ki.

 

A ligetfalusi kivégzések ügye 1947-ben került napvilágra. Egy magas rangú csehszlovák katona ügyének tárgyalása kapcsán tudomást szerzett róla az ENSZ főtitkára. Annyit tudni, hogy mintegy 500-2500 kivégzett ember teteme nyugszik a tömegsírokban.

 

A szerző által levetített dokumentumfilm érzékelteti az eset szörnyűséges mivoltát. Megrázó, máig ható történeteket mutat be. Szólnak benne kutatók, egyszerű emberek, és persze olyanok is, akiknek az események nem jelentenek semmit.

 

A szerző által levetített dokumentumfilm érzékelteti az eset szörnyűséges mivoltát. Megrázó, máig ható történeteket mutat be. Szólnak benne kutatók, egyszerű emberek, és persze olyanok is, akiknek az események nem jelentenek semmit.

 

A filmet nagy ellenszenvvel fogadták a szlovák történészek. A leállításában reménykedtek, még ez év márciusában is ilyen értelemben foglaltak állást. Viszont az utóbbi hetek fejleményei enyhülést mutatnak irányukból. A magyarokkal történt sok szörnyűség sok embert mozgatott meg. Bizonyára a nyilvánosság ereje hatott és hagyott szélesebb teret az ügyben tevők számára.

 

Melyek is azok a dolgok, amelyek jelentős előrelépést jelentenek az ügyben? Dunajszky Géza szerint elsősorban a következők:

 

  • Elsősorban az a tény, hogy a magyar kormány elkezdett foglalkozni vele. Több temetőt rendbe tesznek és ami fő, hogy előrelépés van az államközi szerződés megkötése ügyében, ami eddig hiányzott.
  • Bizottság alakul a még fellelhető adatok feldolgozására és a holttestek kihantolására, elhelyezésére, majd újratemetésére egy közös sírban.
  • Elkészült egy szobortervezet is, Mag Gyula szobrászművész fogja megalkotni a szobrot, aki a közeli Medvesaljáról származik.

 

Milyen lépéseket kell megtenni a közeljövőben?

 

  • Pártolni kell a magyarság politikai érdekképviseletének létrejöttét.
  • A nagyobb hatékonyság érdekében minden lépést egyeztetni kell a magyar kormánnyal.
  • A nyilvánosságot minél nagyobb mértékben meg kell ismertetni a ligetfalusi szörnyűségekkel, az elkövetkező lépésekkel és megnyerni őket a bátrabb hozzáálláshoz.

 

A dokumentumfilm levetítése és a szerző előadása után a könyvek dedikálására került sor.

 

A Körkép.sk megkérdezte a könyvbemutató egyik résztvevőjét, hogy tetszett a bemutató, váltottak-e ki benne valamilyen érzéseket az elhangzottak?

 

„Nyilvánvalóan szörnyűséges eseteknek lehettünk tanúi az előadáson és lehetünk majd tanúi a könyv elolvasásakor. Az az álláspontom, hogy ezeket a dolgokat nem szabad elfeledni hagyni. Jól hangzik, hogy a legújabb történések oda mutatnak, hogy talán végre sikerül méltó módon pontot tenni sok ember és sok család kálváriájára. Azt sajnálom, hogy a mai könyvbemutatón kevesen vettek részt. A csak mintegy tíz ember jelenléte arról árulkodik, hogy a rimaszombati szervezők nem álltak feladatuk magaslatán.”

 

mondta el a Körképnek Silling Géza.

 

 

Mede Géza

Képek: a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 23 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2021. Júl. 11. 17:14

Sajnos a felvideki magyarsag nagyon felrecsuszot, egyre kevesebb kozottunk az igazi magyarerzesu ember.

hugo
2021. Júl. 11. 17:40

A példa: Megyek az "okresný úradra" de nincs nálam a "ocsmánski preukáz" !!!Ezek "magyarok"???

Csicsay Tibor
2021. Júl. 11. 20:45

...legalább kb. négy évtizede - egyre nehezebben tudom eldönteni,hogy közöttünk ki az " igazán " magyar érzelmű felvidéki magyar. A végleges eltótosodáshoz már nem kell kell megfélemlítés,kitelepítés,fizikai - pszichikai erőszak,fondorlatos - nemzetiséget váltó tót ráhatás. Nap mint nap tapasztalom,ahogy önként és vidáman,szinte egymással versengve akarnak mielőbb teljesen tótokká válni a szinte nulla százalékos magyar identitással rendelkező,sok száz évig magyar - vagy magyarrá lett ősökkel büszkélkedő /volt/ magyar embertársaink. Itt magyar a magyarnak - egymásnak farkasa !!! Mert ők így viszik sokra az életben,így érvényesülnek,mert ez így lesz fájdalommentesen egyszerű.......!!!

    Bendegúz Ábrahám
    2021. Júl. 11. 22:17

    Ebből a cikkből is talán kiderül, hogy némely politikusnak milyen volt a hozzáállása a múltban: https://ma7.sk/aktualis/a-helytallasert-mindig-meg-kell-bunhodni

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket