Blanka, Bianka
  • HUF: 364.09
  • USD: 1.16
  • 4 °C
  • 14 °C

Hirdetés (X)

Kultúra

Felemelő ünnepséggel emlékeztek Szent István államalapító királyunkra Komáromban

Augusztus 20-án Szent István államalapító királyunkra emlékezik a Kárpát-medence, és a világ szórványmagyarsága.

Nyitókép: Körkép.sk

 

Augusztus 20-án Szent István államalapító királyunkra emlékezik a Kárpát-medence, és a világ szórványmagyarsága. A komáromi ünnepséget másfél évtizedes folytonosságában a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint az Egressy Béni Városi Művelődési Központ szervezte, Szent István királyunk lovas szobránál.

 

Az ünnep nyitányaként a Külhoni Magyarságért díjas Szőttes Kamara Néptáncegyüttes hangulatébresztő, pezsgő előadását láthattuk, majd pedig Melecsky Kristóf ifjú, friss diplomás színművész tömegekhez szóló, nagyszerű előadásában Reményik Sándor „Mi a magyar”című költeményét hallhattuk:

 

Magyarok voltak Magyarország nélkül,
Magyarok vannak Magyarország nélkül,
Magyarok lesznek Magyarország nélkül.
Mert az országnál mélyebb a magyarság,
Mert test az ország és lélek a nép –
Keret az ország, s az ország-keretben
A magyarság a fejedelmi Kép…

 

 

Szőttes Néptáncegyüttes
Szőttes Néptáncegyüttes
Melecsky Kristóf színművész

 

A hangulatteremtő műsort követően Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke köszöntötte az ünnep magas rangú vendégeit, valamint az egybegyűlteket. Nyitóbeszédében emlékezett Szénássy Zoltán gimnáziumi tanárra, az egyesület egykori tiszteletbeli elnökére, akinek  kezdeményezésére első alkalommal 2007-ben került sor Szent István király napjának megünneplésére.

 

Ekkor egy emlékoszlopot állítottak fel, melynek helyén két évvel később került sor Szent István lovas szobrának felállítására, amely az augusztusi ünnepség állandó helyszínévé vált. Keszegh Margit kifejtette: e szobor államalapító királyunk jelenlétét képviseli Komáromban, a (nyomatékosan hangsúlyozott) felvidéki városban.

 

Keszegh Margit

 

A rendezvény ünnepi szónoka Szarka László történész, a SJE TK tanára, a Rubicon Intézet főmunkatársa volt, aki bevezetőként a magyarság történetiségére tért ki, egészen Árpád, a magyar törzsszövetség nagy fejedelemségétől, Géza fejedelmen át Vajkig, aki a keresztségben vette fel az István nevet, és keményen meg kellett küzdenie nagybátyjával Koppánnyal, aki pedig az ősi pogányság útján kívánt továbbhaladni. Ők mindannyian hozzájárultak az állami lét kialakításához, az első magyar királyi dinasztia megalapításához, a Duna-táji egység megteremtéséhez.

 

Mindezzel összefüggésben hangsúlyozta a kereszténység felvételének szerepét, kitérve Szent István csaknem ezeréves, Imre herceg számára írt erkölcsi iránymutatására, az Intelmekre:

 

„Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők … nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni … az apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass …”

 

A szónok a magyarságot a „túlélés bajnokainak” nevezte, a történelmi múltat azonban összevetette napjaink politikai küzdelmeivel, rámutatva a széthúzás veszélyeire. Hangsúlyozta a helyes út megtalálásának fontosságát, amely összhangban képviselheti regionális és nemzeti értékeinket.

 

Szarka László egyetemi tanár

 

Szarka László professzor kiváló előadásmóddal tartott szónoklata záró részében hangsúlyozta Mária Terézia jelentőségét, aki 1771-ben hazahozatta a Szent Jobbot a raguzai (Dubrovník) domonkosok kolostorából, ahová a török hódoltság idején került, és elrendelte Szent István napjának augusztus 20-i megünneplését.


Abban az időben született az „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga” Szent István királyról szóló, templomban is énekelt himnusz. Szövege először Kovács István Sopron környéki tanító kéziratos énekeskönyvében jelent meg, aki feltételezhetően maga írta a verset, a későbbi időkben pedig igazi népénekké vált:

 

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga,
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván

Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.

 

Szarka László professzor ünnepi szónoklatát követően Keszegh Margit a Jókai Egyesület elnöke a történelmi egyházak képviselőit kérte fel a kenyér megáldására és megszentelésére, hangsúlyozva, hogy „a kenyér szent jelkép”.

 

Fazekas László református emeritus püspök
Lépes Lóránt atya, a Mária Rádió igazgatója

 

A Szent István napi ünnepségre ugyanúgy, mint a korábbi években, a komáromi Földes – Kraslan pékség sütötte meg a piros-fehér-zöld szalaggal átkötött Magyarok Kenyerét, melyet Fazekas László emeritus református püspök áldott meg, valamint Lépes Lóránt római katolikus plébános, a Mária Rádió igazgatója szentelt meg.

 

A pékek

 

Az ünnep záró részében a politikai és társadalmi szervezetek küldöttei elhelyezték a tisztelet koszorúit Szent István királyunk szobránál, a százas tömeg pedig szívvel és lélekkel zengte nemzeti imádságunkat, a Magyar Himnuszt.

 

A politikai és társadalmi szervezetek képviselői.

 

Az ünnepség végén a megszentelt, megáldott kenyeret a pékmesterek megszegték, és a jelenlévők között szétosztották. Úgy tűnt, mindenkinek nagyon ízlik a fényes, ropogós héjú, fehér, puha bélű szent csemege.

 

 

A kültéri rendezvényt követően ünnepi szentmisére került sor a Szent András -bazilikában, valamint istentiszteletre a református templomban.

 

Mindezek után a Tiszti Pavilon dísztermében a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes és zenei kísérete szórakoztatta magas szintű előadásával a magyar kultúra kedvelőit.

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei.

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket