„Anonymus feledésbe merül?” – Eltűnik valaha a bizonytalanság Béla király jegyzőjével kapcsolatban?

Nyitókép: Mede Géza

 

Új könyv jelent meg a piacon a sokat vitatott Gesta Hungarorum szerzőjével kapcsolatban, „Anonymus feledésbe merül?” címmel. A szerzője egy fiatal történész, Horváth Gábor, a szegedi Gál Ferenc Főiskola tanszékvezető tanára.

 

A könyvet október 9-én (szombaton) Rimaszombatban mutatta be a Légy Lámpás Est című előadássorozat keretén belül a szerző. A könyv bemutatásában segítségére volt római iskolatársa és barátja, Juhász Attila, kitűnő gömöri teológus, az egri Hittudományi Főiskola tanára és egyben Gesztete és Péterfala hitközségek plébánosa. A bemutatót Czikó Dávid történész moderálta.

 

 

Miről is szól a könyv?

 

A könyv bemutatja a magyar irodalom, kultúra, vallástörténet és történelem egyik jelentős forrását, az 1200-as századforduló táján megszületett Gesta Hungarorumot és annak rejtélyes szerzőjét, Anonymust (Ismeretlent). A Gesta Hungarorum a magyarok történelmét írja le a honfoglalástól Szent István államalapításáig. Anonymusról pedig a századok során a kutatók kiderítették, hogy Béla király jegyzője volt.

 

Igen ám, de melyik Béla királyé. Érvek sorakoztak II.Béla, III.Béla és IV.Béla királyok mellett is. A történelemtudomány az utóbbi években hajlott arra, hogy Anonymus III.Béla királynak volt a kancellárja. Sajnos a Gesta jellemző iniciáléja, a nagy „P” betű, továbbra is zavaró tényezőnek mutatkozott, ugyanis sokan ebből arra következtettek, hogy Anonymus valódi neve P betűvel kellett, hogy kezdődjön. Mivel a korban ilyen P betűvel kezdődő tekintélyt (magas műveltségű embert) nem ismertek, így ez az elmélet megdönthetőnek mutatkozott.

 

Horváth Gábor elmondta nekünk, hogyan került a látókörébe Anonymus lehetséges személye:

 

„2004 és 2009 között a Pusztaszeri Nemzeti Parknak voltam az igazgatója. Ennélfogva sok olyan dologgal találkoztam, ami összefüggött a Gestával. Nagyon sok jelből arra következtettem, hogy Anonymus személye azonos lehet Kalán pécsi püspök személyével. Anonymust eddig csaknem minden kutató Kalán püspök alárendeltjének gondolta. Tudni kell, hogy Kalán püspököt, mint jelentős egyházi személyt, III.Ince pápa nagyra becsülte. Írások vannak róla, hogy palliumot adományozott neki, amit magyar egyházi területeken egyedül ő kapott meg. Ez Kalánt jelentős személyiséggé tette, Palliumos Püspök Magiszter lett. Ha innen nézzük a „P” betű eredetét, akkor egyértelművé válik, hogy maga Kalán püspök lehetett a Gesta szerzője, nem pedig valamelyik beosztottja.”

 

Ezután Horváth Gáborban a bizonyosság időszakát a kétkedés időszaka váltotta fel:

 

„Találkoztam több publikált művel, amelyek a témával foglalkoztak. Félve tanulmányoztam őket, hogy vajon írnak-e az én elméletemről? Minden esetben megnyugodva tapasztaltam, hogy nem lettem megcáfolva, tulajdonképen egyedül vagyok a piacon, aki azt állítja, hogy Anonymus egyenlő Kalán püspökkel. 2018-ban elszántam magam, hogy kiadom a könyvemet, közzé teszem az elméletemet. Azóta azzal találkozom, hogy sokan elismerik annak jogosságát.”

 

– tette hozzá a szerző.

 

 

Ezt követően Juhász Attila és a szerző a Gesta Hungarorumról beszéltek. Megtudtuk, hogy a Gestát nem szabad csak realisztikusan értékelnünk, mert nincs történeti értéke. Ám ha figyelemmel követjük a mondanivalóját, előtűnik számunkra egy sokkal mélyebb értelem, amit a szentírással köthetünk össze. A történeti elem kronológiai módja követhetővé válik a hit szempontjából is. Előtűnik a párhuzam, miszerint Attila Ábrahám, Álmos Mózes, Árpád Józsuá és Szent Istvánnal pedig beléptünk a Krisztusi korba, amely Szent Ágoston szerint (és Szentviktori Hugó szerint) Krisztus második eljöveteléig tart (parúszia).

 

„Csak így érthetjük meg, hogy a Gestának mi is az üzenete a magyarság számára.”

 

zárta előadását a szerző.

 

A Pósa Lajos Társaság által szervezett könyvbemutatón csaknem harmincan vettek részt.

 

 

Mede Géza

 

A képek a szerző felvételei