Tartalmas műsorral ünnepelték Komáromban a Magyar Kultúra Napját

Nyitókép: A VMK közösségi oldaláról Kiss Réka képe

Január 22-én az összmagyarság a Kárpát-medencében, s szerte a nagyvilágban számos színvonalas rendezvénnyel ünnepelte a Magyar Kultúra Napját.  Mint tudjuk, e jeles ünnep Himnuszunkhoz kötődik, ugyanis alkotója, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a költemény kéziratát, amely később legmagasztosabb énekünk, nemzeti imádságunk, Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza lett.
A himnusz műfaja szerint vallásos jellegű, Istent dicsőítő, hozzá segítségért folyamodó imaszerű ének, és tudjuk, a himnuszok minden időben közösségi célokra, közös éneklésre születtek.

Az említett nap ünnepé nyilvánítását Fasang Árpád zongoraművész vette fel még 1985-ben, hangsúlyt fektetve ezeréves történelmi múltunk jelentőségére, amin a vers sorai is végigvonulnak, s amire büszkék lehetünk, hiszen a magyarság nem kis értékkel gazdagította Európa kultúráját.
Végül a javaslatot négy évvel később, 1989 januárjában fogadták el, s azóta a magyarság a világ minden táján megemlékezik kulturális értékeinkről, melynek kapcsán irodalmi esteket, kiállításokat, koncerteket szerveznek. 

A Magyar Kultúra Napját természetesen Komáromban is megünnepelték. Az Egressy Béni Városi Művelődési Központ, a Jókai Színház valamint Komárom város szervezésében a Tiszti Pavilon dísztermében magas színvonalú rendezényre került sor, mindez az aktuális járványügyi óvintézkedések betartása mellett.

    

Az est jelenlévői a magyar költészet, a magyar népdal és népzene, valamint a néptánc remekeiben gyönyörködhettek, jeles művészeink, Bognár Tamás, Derzsi György, Gálik Gábor, Gálik Klaudia, Hanusz Zoltán, Iván András, Lakatos Róbert, Pasztorek Ferdinánd és Szabó Viktor előadásában. 

Az előadói est szervezői a magyar kultúra szellemi értékeinek összességéből válogattak díszes csokrot, ezzel emelve az ünnep méltóságát, és felmutatva a helyi közösség kulturális kincseit.

A témához kapcsolhatjuk még, hogy a Himnusznak 2006 óta egy valós szobra is van, Budakeszin, melynek középpontjában Istent ábrázoló bronzkép látható, körülötte pedig a Himnusz teljes szövege olvasható. Ha éppen arrafelé járunk, érdemes elidőzni itt egy pillanatig.
Minden nemzeti jelképünk szent dolognak számít, összetartozásunk, megmaradásunk múltban gyökerező és a jövőbe mutató biztosítékai …

Buday Mária