Mi az érték és mi az értékmentés? – A Bátkai Települési Értéktár értékeiről

Nyitókép: Körkép.sk

A Pósa Lajos Társaság ezúttal Gyurán Ágnes Értékes füzetek című alkotását mutatta be egy rendezvényen Rimaszombatban, a Csillagházban. Alcíme elárulja, hogy a mű jegyzeteket foglal magában az értékmentés szépségeiről. A szerzővel és a szereplőkkel Nyitrai Nóra beszélgetett.

Mi az érték és mi az értékmentés?

Gyurán Ágnestól megtudtuk, hogy az értéknek tulajdonképpen definíciója nincsen. Szerinte érték az, amit egy helyi közösség értéknek tekint. Ilyen alapgondolattal fogtak neki egy értékbizottság megalakításának Bátkában, amelynek feladata rendszerezett alapon, módszeresen keresni az értékeket környezetükben, pártolni azt. Teremtőjében ápolni az önbizalmat és keresni az utat a szakmai előrehaladásához.

   

Helyi érték az, amit a Helyi értéktár-bizottság elfogad. Van felvidéki érték, amit a Felvidéki Értéktár Bizottság fogad el és van egy Hungarikum bizottság, az ő értékeiket ismerjük a leginkább, ezek lesznek a hungarikumok. Itt megemlíthetjük például Puskás Ferenc labdarúgót.

A helyi értékek köre nagyon széleskörű. Hagyománytól kezdve, népviseleten keresztül sok minden lehet. Helyi értékre javaslatot bárki tehet. A könyv végén van egy javaslattevő lap, amit bárki használhat és benyújthat a helyi bizottságnak.

Bátkai Települési Értéktár Bizottság

A szerző elmondta, hogy az ötlet a Pósa Lajos emlékév alatt jött, közrejátszott egy radnóti lakóház megmentése és a Feszty-körképpel kapcsolatos történet, miszerint Feszty Árpád Radnóton vázlatokat készitett.

Az értékgyűjtés a Balog völgyben a gyerekek vonalán indult el. Mára négy csapat foglalkozik vele. Nagy előny, hogy bekapcsolódott a község és az iskola vezetése is.

Sebők Csilla, az iskola igazgatónője szerint a bizottság munkája sok energiát emészt fel, mégis – tapasztalata szerint – több a hozadéka, mint a munka vele. A gyerekek és a szülők lelkesek, látnak eredményeket is, és nem utolsósorban annak örülnek, hogy eljutnak a Kárpát-medence több olyan helyére, ahol már az értékek meg vannak jelenítve,mint például Budapest, Lakitelek, vagy Ópusztaszer.

Milyen eredményei vannak a balog-völgyi érték-gyűjtésnek?

Az értékőrző csapatok eddig 26 helyi értéknek az anyagát ítélték érdemesnek tovább küldeni  a Felvidéki Értéktár Bizottsághoz. Az est folyamán a könyvből négy személyt mutattak be, akik tevékenységükkel, termékeikkel jellemzően értéket képviselnek a vidéken. Ezek: Sebők Valéria, Ádám Veronika, Pósa Judit és Páko Mária. Tevékenységükről, szerepükről az értéktárban Nyitrai Nóra kérdezte őket:

Sebők Valéria – Főként pedagógiai tevékenysége érdemel figyelmet. Emellett feldolgozta Simonyi község történelmét egy monográfiában, melyben a simonyi csörgős malomnak is nagy jelentőséget tulajdonít. Most a Ferenci István Alapiskola történetét szeretné feldolgozni.

Ádám Veronika – Hímző asszony, kézi hímzéssel foglalkozik. Hobbinak szánta, mára viszont már a megélhetését is jelenti. Ruhadarabokra, kiegészítőkre (pólók, táskák, stb.) hímez palóc-mintás motívumokat, modernebb stílusban.

Pósa Judit – Ő Pósa Lajos irodalmi hagyatékának az őrzője, terjesztője. Tevékenységének eredménye, hogy jobban megismerjük Pósa Lajosnak, a gyermekirodalom megteremtőjének az életét, a műveit.

Páko Mária – Már 30 éve gitáros csoportokat oktat, nevel, képez a gyerekek között. Örömzene-műhelyében születtek meg a Csillagvirág, a Mákvirág, a Viharvirág együttesek. Sajnos az érettségi után általában szétesnek a csoportok, kirajzanak a gyerekek, de vallja, hogy mégis érdemes csinálni. Büszke arra, hogy olyan sikeres zenészeket nevelt ki, mint Tóbisz Titusz, Tóbisz Tinelli Tamás. A jelenlegi gyöngyszemek közül Kovács Dorinát említi meg.

Miből lesz a Hungarikum?

Ez volt tehát a könyvbemutató. Hogy értékes volt-e a csaknem harminc résztvevő számára? Sohasem tudhatjuk, mit is rejt valójában egy látszólag nem túl attraktív tevékenység. Magyarán, nem tudhatjuk, miből lesz a hungarikum.

Mede Géza

Képek: a szerző felvételei