Ezer év írásbelisége – Interjú Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával ( I. rész)

Nyitókép: Belicza László

Rózsa Dávid:

Könyvtáros, bibliográfus, statisztikatörténész. 2020 márciusa óta az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója és a Magyar Statisztikai Társaság elnöke. Korábban a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója volt. Kutatási területei közé tartozik a kutató- és szakkönyvtárak világa a 21. században; a könyvtárak tevékenységének társadalmi hasznosulása, mérhetősége, statisztikája; a könyvtár- és a statisztikatörténet. Legutóbbi önálló kötete: Szakkönyvtár a holnap határán.

   

Ami a beszélgetésből kiderül:

 

• A 2020 márciusában bevezetett korlátozások mennyire nehezítették a nemzeti könyvtárban megkezdett munkáját?

• Milyen állandó kiállítással várják az érdeklődőket?

• A tárlatok virtuális térben  megtekinthetőek lesznek?

• Milyen iramban folyik a digitalizáció?

• Mikor nyit újra az OSZK legnagyobb szakgyűjteményi egységeihez tartozó irodalomtudományi – történettudományi – hírlaptári kézikönyvtár?

Két évvel ezelőtt vette át az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetését. Mennyire nehezítették a munkáját a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett korlátozások?

Március 16-án, egy hétfői napon kezdtem el a munkát az OSZK-ban, napra pontosan egy időben a covid miatti lezárásokkal. Az volt az első dolgom, hogy jelezzem, kedden már nem nyit ki a könyvtár. Délután megszületett az Országgyűlés döntése is, hogy másnaptól az összes kulturális intézmény zárva marad. Az első napok és hetek ennek a helyzetnek a kezelésével teltek. Csak néhány napra volt szükségünk, hogy alkalmazkodjunk a pandémiás helyzethez.

Az infrastrukturális háttér ekkorra már elkészült az Országos Könyvtári Rendszer projekt keretében, de minden más hiányzott. Rohamtempóban készítettük el az intézmény távmunkaszabályzatát, megszerveztük a távmunkában végezhető feladatok kiosztását és ellenőrzését. Csütörtökön már megkötöttük a távmunkamegállapodásokat több mint négyszáz emberrel. Ez kétségtelenül teljesen más helyzet volt, mint amire készültem.

 

A veszélyhelyzet azóta is fennáll ugyan, de jóval kevesebb megkötéssel. Ennek köszönhetően tudunk helyben szolgáltatni és programokat kínálni az érdeklődőknek, sőt a pandémia előtti évek gyakorlatához képest április 1-jétől meghosszabítottuk nyitvatartásunkat: immár a hét hat napján és hatvanegy órájában szolgáltatunk. Nyáron sem zárunk be: az OSZK-ban nincs többé nyári szünet.

Az elmúlt két év jelentős részében egyáltalán nem vagy csak korlátozottan voltak igénybe vehetők a könyvtár helybeli szolgáltatásai, nem rendeztek nagy kiállításokat sem. A későbbiekben milyen tárlatokkal várják az érdeklődőket? Ezek a kiállítások a virtuális térben is megtekinthetők lesznek?

Már tavaly is rendeztünk kisebb kiállítást, de nagyobb volumenű tárlat valóban nem volt, mint ahogy szélesebb közönséget megszólító rendezvényből is kevés akadt. Ősszel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából vendégül láttunk egy kiállítást, amely Boldog Vladimir Ghika vértanú képzőművészeti alkotásait, tevékenységét mutatta be, majd az Európa ege alatt. Szemelvények a 16–19. századi magyarságképből című időszaki kamaratárlatunk volt látható.

Ahogyan említettem, a könyvtár szolgáltatási palettája ez évben teljesedett ki igazán: a klasszikus könyvtári funkció mellett az intézmény 21. századi követelményeknek megfelelő közösségi térként is működik. Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg, hogy nemzeti ünnepünk előtt tisztelegve március 14–15-én mutattuk be Vershaza című kiállításunkat, ahol először látható egy térben a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal kézirata (illetve a kéziratok nemesmásolata). Arról szól ez a kiállítás, hogy miként válik e három vers nemzeti imádságunkká, illetve klasszikussá, amelyet mindenki, aki magyar anyanyelvű, ismer. Lényegében ebből nő ki az Esszencia munkacímet viselő, november 25-ei alapítói ünnepünkön megnyíló állandó kiállításunk, amely épületünk két emeletét is belakja majd, és amelyben különleges szemszögből tárjuk fel a nemzeti kultúra évszázadait. Olyan, a nagyközönség elől eddig elzárt kincseket is megmutathatunk végre, mint a Magyar Képzőművészek Egyesülete által nekünk ajándékozott három corvinakárpit. A kiállítás koncepciójának köszönhetően nem kell elbontanunk a Vershazát, és az Európa ege alatt is bővített tartalommal éledhet újjá.

Május 14-én a nemzeti emlékhelyek napja alkalmából rendeztünk családi nyílt napot számos színes, több korosztálynak szóló programlehetőséggel. Hasonló rendezvényünk volt június 25-én a Múzeumok Éjszakája, amely alkalomból három év kihagyás után rengeteg izgalmas programot kínáltunk az érdeklődőknek a könyvaukciótól kezdve három különböző kiállításon, zenei és színházi produkciókon keresztül a játékos, interaktív foglalkozásokig. Ezen kétezerhétszázan vettek részt, míg zirci műemlékkönyvtárunkat ezer fő látogatta meg. Augusztus 20-ai nyílt napunk épületsétáira már most nincs szabad hely.

Az OSZK utóbbi évtizedének legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye 2018–2019-ben a corvinakiállítás volt. A tárlat egy tiszavirág-életű műfaj, fizikailag egy-egy időszaki kiállítás csupán néhány hónapig tekinthető meg. A kísérőkatalógus fontos eleme a kiállításoknak, de az sem képes átadni a tárlat hangulatát, a miliőjét. A digitális technológia ebben a vonatkozásban nyújt megoldást: a corvinakiállítás 3D-s változata, a Bibliotheca Corvina Virtualis mindenki által megtekinthető az interneten. Aki tehát annak idején lemaradt a kiállításról, az online térben visszakaphat valamit a tárlat valóságából.

S ha már a corvinákról beszélünk: kiemelt feladatunknak tekintjük a Corvina-könyvtár virtuális újraegyesítését. Tudni kell, hogy Mátyás uralkodói gyűjteményének csak körülbelül egytizede, kétszáz kötet élte túl a történelem viharait. Ennek több mint egynegyedét Magyarországon őrizzük, javarészt az OSZK-ban (ezzel világszinten is a legnagyobb kollekció a miénk). A hazai anyag és kilenc wolfenbütteli kódex digitalizált kópiája már 2018 óta megcsodálható a gyűjteményben. Törökországtól az Egyesült Államokig azonban még tizennégy ország negyvennégy intézménye őriz corvinákat. Májusban mindegyiket megkerestük, hogy ha esetleg még nem tették meg, digitalizálják a náluk őrzött kódexeket, és járuljanak hozzá a közzétételhez a magyar corvinaoldalon. Egyelőre csak csordogálnak a válaszok, de ez nyilván a nyári szabadságolásoknak tudható be. Mi mindenesetre kitartóan kopogtatunk.

Milyen iramban folyik az OSZK-ban őrzött értékek digitalizációja?

A pandémia idején jelentős háttérmunkákat végeztünk el, amelyek eredményeként számos digitálistartalom-szolgáltatást tettünk elérhetővé. Ezek a tevékenységek a nagyközönség számára kevésbé látványosak, de a könyvtár működése szempontjából elengedhetetlenek. 2017-ben indult és 2021. december 31-én zárult le az Országos Könyvtári Rendszer elnevezésű infrastruktúrafejlesztési projekt, amely a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel együttműködésben valósult meg. A fejlesztés eredményeként kiépült egy olyan háttérinfrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy a következő években keletkező tartalmakat biztonságosan és korszerű módon, hazai felhőben tudjuk szolgáltatni.

A projekt másik lényeges eredménye, hogy létrejött Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb eszközparkú digitalizáló központja. Ahhoz, hogy hasonlót lássunk, Münchenig kell utazni. A nemzeti könyvtár nyolcadik emeletén mindenféle dokumentumtípus digitalizálása lehetséges. A legkorszerűbb gép egy robotszkenner, amely vákuumtechnológiával működik.

 

Legalább ennyire fontos az a tény is, hogy az év elejére összeállt az a workflow, vagyis munkamenet, amely lehetővé teszi, hogy optimálisan tudjuk kihasználni a gépparkot. A könyvtárnak korábban is voltak a kornak megfelelő eszközei a digitalizáláshoz, de az ipari léptékű termelés sosem tudott megvalósulni. Most ott tartunk, hogy az üzem május végéig többet termelt, mint az eddigi legjobb évünkben tizenkét hónap alatt. Csak júliusban több mint hatszázhatvanezer oldalt digitalizáltunk. Ez pazar eredmény, nagy köszönet érte digitalizáló szakembereinknek és a piaci szektorból átcsábított vezetőiknek, de egyrészt még nem a csúcs, másrészt a produkciós lábat is el kell juttatnunk erre a szintre. Ezt a célt szolgálja legismertebb és legfontosabb online szolgáltatásunk, a Magyar Elektronikus Könyvtár folyamatban lévő megújítása.

Mennyi idő kellett ahhoz, hogy összerakják a rendszert a digitalizáláshoz?

Bő másfél év alatt állt úgy össze a rendszer, hogy a központban a kollégák negyven­–ötvenezer oldalt legyenek képesek digitalizálni egy nap alatt. Ez hatalmas mennyiség – mondhatjuk, hogy ezen a pályán ipari léptékű. Ahogy említettem, most már az az elsődleges cél, hogy ezt a nagy mennyiségű tartalmat oda is tudjuk adni a felhasználóknak.

Alapvetően két út áll előttünk, hiszen szerzői jogi okokból nem tudunk mindent elérhetővé tenni. Ez igaz a webaratással, webarchiválással lementett és a digitalizálás útján előálló tartalmakra is. Az ilyenek esetében házon belül kell szolgáltatnunk; ez a webarchívum esetében már megvalósult. A másik lehetőség az online közzététel. Az előző két évben egy sor tartalomszolgáltatást indítottunk; első világháborús és régi erdélyi fotókat, térképeket, röplapokat, metszeteket, gramofonlemezeket, Babits-kéziratokat tettünk elérhetővé az interneten. Érzékeny dokumentumokról lévén szó, ez a manufakturálisan előálló része tartalomszolgáltatásunknak.

Ha jól tudom, ideiglenesen lezárták az irodalomtudományi, történettudományi, hírlaptári kézikönyveket őrző szabadpolcos gyűjteményrészt. Mikor tudják a kutatók ismét igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat?

A legfontosabb: a nemzeti könyvtárban őrzött valamennyi dokumentumot szolgáltatjuk; minden cím kikérhető és minimális várakozási idővel kézbe vehető. Magát az olvasótermet a dokumentumállomány frissítése, a bútorzat részleges cseréje és a pazarló neonvilágítás korszerűsítése után októberben nyitjuk meg újra.

Korábban már szóltam arról, hogy visszahoztuk a sok évvel ezelőtt eltörölt hatnapos törzsgyűjteményi nyitvatartást. Ennek előfeltétele volt a beléptetőrendszer cseréje, a ruhatár modernizálása év elején. A következő lépés az egész könyvtárra kiterjedő egységes nyitvatartás bevezetése. A négy különgyűjteményi olvasóterem egyébként már most is hosszabban várja a látogatókat, mint korábban bármikor.

2020 nyarán szervezeti átalakítás történt az intézményben, több szakmai területen mentek végbe változások.

Valóban, ez meghatározó változás volt az intézmény életében. Ezzel párhuzamosan zajlott a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulása. Az ezekben a hónapokban lezajlott változások során kilépettek száma kevesebb mint öt százalékát jelentette az akkori munkavállalói létszámnak. Jelenleg egyébként négyszázhatvanan dolgoznak a könyvtárban, miután tavaly december 1-jén az OSZK fenntartásába került az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK), amely addig önállóan működött az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alatt. A létszámnövekedés másik oka, hogy hozzánk került a 2020-ban megalakult Digitális Bölcsészeti Központ, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti egysége volt.

Az intézményen belül néhány területen még finomhangolásra van szükség, de a szervezeti átalakítás lényegében befejeződött. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2020 vége és 2022 eleje között három alkalommal is bérfejlesztés zajlott az intézményben, így ma egy könyvtári szakterületen dolgozó kolléga az OSZK-ban átlagosan 46 százalékkal többet keres, mint 2020-ban. Ennek a béremelésnek egy részét a könyvtár saját költségvetésből oldotta meg 2020-ban, míg a jogviszonyátalakulással megadott 6 százalékos emelés és a 2021-es béremelés a kultúrstratégiai intézményeknek juttatott kormányzati többletforrásból valósult meg. Rendkívül fontos, hogy ebben a kiemelt csoportban a nemzeti könyvtár is jelen van.

(folytatjuk.)

Nagy Erika