Nyitókép: Körkép.sk

 

Mottó: „ A barlang a véget nem érő változás örök színtere.” Gaál Lajos barlangász.

 

Rimaszombatban, a Csillagházban került sor Gaál Lajos: A csend végtelen volt és sötét… című könyvének a bemutatójára. A kötet bemutatására olyan prominens személyiségek vállalkoztak, mint Szászi Zoltán, Talamon Alfonz-díjas író, Hodossy Gyula József Attila-díjas költö, a Lilium Aurum könyvkiadó igazgatója és Pomichal Krisztián újságíró. A bemutatót Scheer Szabó Mária vezette.

 

„Egy emberöltő alatt sok minden történik az ember háza táján, hát még a természetben és annak érintetlen föld alatti világában – a barlangokban. A felszín alatt minden különlegesebb, változatosabb, misztikusabb. Jobban érzékelhető az idő végtelensége, a természet dinamikája, az örök sötétség transzcendenciája. Nem tudjuk előre, mit rejtegetnek a barlang járatai, furcsa alakzatai, mi várható a következő kanyar után, mi lehet az akna mélyén. Váratlan pillanatok váratlan eseményei feszítik pattanásig a kutató idegeit. A barlang a véget nem érő változás örök színtere. Ezzel a világgal szeretném megismertetni a tisztelt Olvasót egy gömöri kisváros lelkes csapatának színteréből”

 

 hirdetes_400x285  

– írja a könyv bevezetőjében Gaál Lajos, az ismert gömöri barlangász.

 

 

Szászi Zoltán szerint a szerző határozott elképzeléssel örökíti meg a rimaszombati emlékeit. Azokról a társairól ír, akik már nincsenek köztünk. A társakkal együtt közelről örökíti meg a meséket, történeteket, amelyek legtöbbször vidámak, olykor krimiként hatnak. A könyvben ott van minden, tanmese, példálózás ez, a szerző önhistóriája, amely egyben nagy szakmaiságot is mutat.

 

Pomichal Krisztiánnak, a könyv szerkesztőjének kérdéseire válaszolva a szerző megköszönte a támogatást. Reméli, hogy az olvasóközönség is jónak fogja ítélni a könyvet. Kiemelte, hogy egy-egy történetnek lelke kell, hogy legyen, úgy érzi, van is bennük lélek és szeretet is.

 

Szólt arról, hogy nagyon sok élményben volt része. Elmondta, hogy különleges világ a barlangok világa, ahol gyakran találkozik az ember az ismeretlennel, amely vonzza őt. Az ismeretlen, a szűz környezet szerinte olyan, mintha a mennyországban lenne az ember. A természet titkos parancsa, hogy a géneket szét kell vinni, mindig tágítani kell az ismert világunk körét.

 

 

Elárulta azt is, hogy a nagyobb, jelentősebb útjairól naplót írt, amelyet felhasznált a könyv megírásához.

 

Egy rövid film vetítéséből megtudtuk, hogy Gaál Lajos járt Magyarországon, az olaszországi Alpokban, Erdélyben, Spanyolországban, de még Japánban is. Ám elsősorban idehaza tevékenykedett, kutatott a barlangokban Beretkén, Podbanistyén, magnezit barlangokban, a Pes-kő-barlangban és persze a Pogányvár barlangjaiban.

 

Végül Hodossy Gyula szólt. Kiemelte, hogy nagyon örült, amikor Gál Lajos megkereste őt és közölte a szándékát, kiadni a kéziratát. Szerinte is ott van a könyvben a lélek, érződik a hitelesség. A könyv emlékezteti fiatalságára, ezért csak hálával tartozik a szerzőnek és a bátyjának.

 


„Valahol a könyvben a fiatalságot kerestem és találkoztam is vele. Jó szívvel kínálom olvasásra az olvasónak”

 

– mondta a végén Hodossy.

 

 

Mede Géza

A képek a szerző felvételei.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.