A magyar népdal és népköltészet jegyében a komáromi Jókai Mór Alapiskola kisdiákjai vendégül látták az óvodásokat

Nyitókép: Körkép.sk

November harmadik hetében a magyar népdal és népköltészet hetét ünnepeljük, ami egyre nagyobb teret hódít szerte a Kárpát-medencében, de ugyanúgy távoli földrészeken is, ahol magyar közösségek élnek. A népdal, a népköltészet szerepe óriási, hiszen összekötő ereje van a nemzet tagjai között: eltéphetetlen erős kapocs. Számtalan történetet hallhattunk arról, ha egy távoli földrészre került ember ha veszít is szókincséből, egy-egy magyar népdal meghallgatásánál nagy valószínűséggel kicsordulnak a könnyei.

Kodály Zoltán zenetudós, népzenekutató e ránk hagyományozott kincsről, mely felbecsülhetetlen eszmei értéket hordoz, a következő szavakkal szólt:

A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados – évezredes – használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket.

   

A magyar népdal és népköltészet hetét a komáromi Jókai Mór Alapiskola pedagógusai is bevonták terveikbe, így felvidéki viszonylatban azon tanintézmények közé tartoznak, akik az elsők között honosították meg, és adtak teret e nemzeti önazonosságot elmélyítő rendezvénysornak.

Az iskola pedagógusai, Cséplő Viktória és Győri Katalin tanítónők főszervezésével egy gazdag kultúrműsort készítettek elő, amelyben népmesék, mondókák és népdalok kaptak helyet. A műsorba az iskola egész alsó tagozata bekapcsolódott, ami hozzávetőlegesen 180 gyereket jelent, 8 csoportban.

Rendkívül figyelemre méltó, hogy a nézőközönséget a környék magyar nyelvű óvodái, óvodás csoportjai tették ki, akik meghívást kaptak az iskolai rendezvényre. Mindezek kapcsán a kultúrműsor bemutatására két alkalommal is sor került, 2022. november 23-án, szerdán a Csillag óvodát, csütörtökön pedig a Béke Utcai Óvoda magyar osztályát látták vendégül.

Az ünnepség első részére az iskola tornatermében került sor, ahol Hübsch Miklós, az intézmény igazgatóhelyettese üdvözölte a jelenlévőket.

A magyar népdal és népköltészet jegyében elsőként egy dramatizált magyar népmese, A kakas és a pipe története ragadta magával az ovisokat, melyet Varga Ilona tanította be.

Ezt követően nagyon vidám, jó hangulatú mondókákat hallhattunk, amelybe az alsó tagozat valamennyi tanulója bekapcsolódott.

Szilvát ettem eper helyett, / S láttam fürödni húsz legyet.
Hal mászott a fára, / Letörött az ága
Ráesett a kalapomra, / A kalapom összenyomta.
Mit tehettem egyebet, / Fogtam három verebet,
Három macskát, tíz egeret, / Meresztettek nagy szemeket.
S az egerek huss ni, / El akartak futni.
Kerítettem hát egy zsákot, / S belevarrtam a világot.
Hát a huncut egerek / Nem kirágták az eget?

Az iskolások a kultúrműsort körjátékokkal zárták, amibe az óvodásokat is bevonták. A nagy tér és a rengeteg gyerek először döbbenetet, álmélkodást váltott ki a picinyekben, de az általuk is ismert dallamoktól felbátorodva vidáman fogadták a „nagyok” invitálását. A Fehér liliomszál ugorj a Dunába régi magyar játékdal dallamára a szélesre növekedett korcsoport, amelyben 3–10 éves gyermekek játszottak együtt, egyetlen közösségé formálódott, s ezt az anyanyelv és a magyar dal kötötte össze.

A fenti játékdal egyébként az egész magyar nyelvterületen elterjedt, így a Csallóközben is. A szöveg az ősi hiedelemvilág szépség-varázslását és a víz általi megtisztulását idézi.

A magyar népdal és népköltészet hetére készített kultúrműsort az iskola napközi otthonának pedagógusai, Győri Katalin, Kiss Gabriella, Szabadszállási Hajnalka, Záležák Mónika, Balla Lívia, Szabó Gabriella, Hajnovič Alexandra, Maticsek Regina tanították be, a népi gyermekjátékok dallamait pedig Pfeiferlik Annamária, zeneszakos pedagógus gyakorolta a tanulókkal.

A nap programja ezzel még nem ért véget, mert az óvodások kézműves foglalkozáson vehettek részt, amelyre az iskola aulájában került sor. Itt három csoportban magyar népi motívumokkal díszített pártát, nyakkendőt és könyvjelzőt készíthettek, a tanító nénik segítségével.

A kézműves foglalkozások segédeszközeinek elkészítésében Urbánek Enikő napközis tanítónő vállalt nagy szerepet.

Az aula tágas terét az iskolások rajzai díszítik, amelyek a képzőművészeti órákon készültek, Jókai Éva tanítónő gondos útmutatása alapján.

A szép környezet a kicsikre is jó hatással volt, és maguk is igyekeztek, hogy nagyon szép alkotásokat készítsenek. Szorgalmukat a foglalkozás végén a vendéglátók finom muffinnal és hasonlóan finom teával jutalmazták.

A jó hangulat, a játék lehetősége, a kreativitás érvényre juttatása bizonyára jó érzést hagyott az óvodásokban, és elképzelhető, hogy majd a Jókai Mór Alapiskola falai között szeretnének iskolások lenni. Persze a lényeg annyi, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek magyar iskolában, a magyar népdal és népköltészet kincsein nevelkedjenek fel.

Buday Mária
A képek a szerző felvételei