Csallóköz szerte megemlékezést tartottak a nemzeti ünnep alkalmából

Nyitókép: Körkép.sk

Fejet hajtottunk a Hősök előtt..

A magyar szabadság egyetemes ünnepe alkalmából számtalan helyen volt ünnepség. Hírportálunk munkatársai az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján a Dunaszerdahelyi járás néhány településén is megemlékeztek.

„Van hitünk abban, hogy a sorsunk jobb lehet…” – március idusa Bakán

A csallóközi községben idén is megemlékeztek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról. Az esemény 175. évfordulója alkalmából a szentmise után vonultak a templomtérre a megemlékezők.

   

Bertalan György polgármester ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendő se múlt el eseménytelenül.

„Jó és rossz egyaránt történt velünk. A világ azonban sajnos inkább a tébolyhoz vezető útra lépett: alig múlt el az átkos kórság (világjárvány – szerk. megjegyz.), a szomszédunkban dúló háború miatt a szomszédságunkban szinte újabb község nőtt a menekültekből.”

 

mondta. A szónok hozzátette, hogy mi minden ellenére kapaszkodunk az életbe, van reményünk a jövőben. Van hitünk abban, hogy a sorsunk jobb lehet – úgy ahogyan hittek benne 1848 márciusának hősei.

A településvezető Bakán mondott szónoklatában véleményét is megfogalmazta, miszerint bizonyos értelemben minden óra küzdelem, egy újabb hétköznapi kihívás.

„Akarat és egymás iránti szeretet nélkül nincs holnap, nincs megmaradás – különösen a mostanihoz hasonló zavaros időkben. A romlás önmagától beálló állapot. Rombolni könnyű, erő és alkotókészség az építkezéshez kell.”

 

jelentette ki a polgármester. Mint mondta, néha azonban szükség van önfeláldozásra és bármennyire is nehéz – készen kell állnunk a küzdelemre.

A megemlékezés főszervezője arra is hangsúlyt fektetett szónoklatában, hogy valójában többek között azért is emlékezünk meg a márciusi ifjakról, mert, ahogy a történelem adott pillanata megmutatta, az elégedetlenség, a szabadságvágy, a forrongás a fiatalok joga. A szépkorúak, és bölcs felnőttek kötelessége az, hogy bátorítsák gyermekeiket, támogassák őket, s megemlékezzenek a hősökről – főként pedig az, hogy ne nyomják el azok lelkiismeretét, s ne vessenek gátat az abból következő kötelességeknek! Hozzátette, Baka csupán akkor lesz egy virágzó közösség, ha az imén megfogalmazottakat megértik és elfogadják.

A településen szervezett megemlékezés koszorúzással végződött.

Nemzeti ünnep Nyárasdon

A csallóközi faluban a helyi óvoda növendékei és pedagógusai szép műsorral emlékeztek meg a március 15-i forradalom és szabadságharc évfordulójáról a községi hivatal előtti téren.

Nyárasd Község Önkormányzatának szervezésében a hagyományokhoz híven idén is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójáról a Petőfi-emlékműnél.

A tavaszi ünnepségen Berényi József Nagyszombat Megye Önkormányzatának alelnöke mondott beszédet, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Dunaszerdahelyi járásban található faluban is azt vallják, „a történelem az élet tanítómestere” és minden évben megemlékeznek. Az ünnepi műsorban közreműködött többek között a Nyárasdi Népdalkör is.

A megemlékezés után a hőseink és a márciusi bátrak emlékére egy szentmise is volt.

Díjátadás és ünnepség Nagymagyaron

A rendezvény két részből állt a Felső-Csallóközi községben. Elsőként a Nagymagyari Csemadok Petőfi Sándor rajzversenyének kiértékelése és díjátadása volt a helyi alapiskolában, melyre a helyi magyar alapiskola, illetve a művészeti alapiskola tanulói neveztek be egy-egy alkotással.

Ezután március 15-e alkalmából a nagymagyari alapiskola tanulói adták elő az 1848 márciusának eseményeiből összeállított ünnepi műsort Ürge Judit pedagógus vezetésével.

A megszokott lelkesedéssel zajlott az ünnepség Nagymagyaron. A helyi  katolikus temetőben található Leszkay Károly a Kárpátaljáról ide származott és itt nyugvó honvédhadnagy sírjánál közel félszázan gyűltek össze és tisztelegtek a szabadságharc hősei előtt. Itt elhangzott Petőfi márciusa című költemény Pőcz Eszter előadásában.

Pőcz Ibolya a Nagymagyari Kulturális Közösség elnöke szónoklatában kiemelte, hogy nekünk, magyaroknak március 15-e mindenekelőtt 1848 márciusának üzenetét és örökségét, ennek az örökségnek a megőrzését, ápolását és továbbadását jelenti. Mint mondta, a mai ifjúság elődjeinek, a márciusi ifjaknak pedig a haza sorsának jobbra fordíthatóságába vetett hitét és állhatatos küzdelmét jelentette.

Az ünnepi beszédben elhangzott az is, hogy manapság gyakran ér bennünket az a vád – elsősorban az Anyaországot -, hogy a magyarok megint hódítani akarnak. A szónok hangsúlyozta, hogy bizony hódítani akarunk, ám a tévhittel ellentétben mi magyarok a feledéstől, a közömbösségtől, az érdektelenségtől saját értékeinket akarjuk visszahódítani.

„Őseinknek itt, a Kárpát-medencében ezer év óta alkotott eredményeit és páratlanul gazdag hagyományait. S ez csak ésszel, igaz szívvel és lélekkel, rendíthetetlen hittel lehetséges…! Higgyünk tehát szent és igaz ügyünkben, és tudatosítsuk: amelyik nemzet nem bízik önmagában, azaz a maga jövőjében, abban senki sem bízik!”

mondta.

„Nem sokaság, hanem lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat” – Berzsenyi Dániel szavaival a szónok érzékeltette, hogy mi, magyarok se vagyunk már oly sokan, mint egykor. Hozzátette, lehetnénk akár többen is. De a költő biztató szavai adjanak hitet és bátorságot, hogy a márciusi ifjak példáját követve, ha kevesen is, de legyünk mi is készek a cselekvésre.

„Össze kell fognunk minden magyar embert, közösséggé kell formálnunk azokat, akik még hadra foghatók. Mert nekünk is harcolnunk kell, igaz, nem fegyverrel, hanem tudással, megalkuvást nem tűrő összefogással! Biztos jövőképet kell adnunk gyerekeinknek, hogy ne vágyódjanak idegen országokba, hogy szeressék szülőföldjüket, s felvidéki magyarként ne érezzék magukat másodrendűnek, hanem büszkén vallják és vállalják magyarságukat.”

zárta Pőcz Ibolya.

Az ünnepség végén a jelenlévők közösen elénekelték a magyar himnuszt is Nagymagyar községben.

Fenes Iván a csallóközi városban: „Legyünk hát felelős magyarok!”

Laky Erzsébet