A függetlenség precedense

Érdekes korszakban élünk, bár ez a történelem majdnem minden szakaszára érvényes. Azt gondolhatná az ember, hogy – számtalan háború után – a 21. század elejére állandósult már a világrend, állandósultak a játékosok és a szabályok. Gondolok itt az egyes országokra és a határaikra. Valamennyire ez így is van, de azért itt-ott még napjainkban is módosulnak a határok és változik a világ földrajzi-politikai térképe.

Az egyik legfrissebb eset Koszovó kérdése, ami ugyan még nem zárult le, de az eredmény már sejthető. Sokunk fantáziáját megmozgatta már a várható eredmény, természetesen a szlovákiai politikai elitet is beleértve, akik sikeresen belpolitikai kérdést kreáltak belőle. A szlovák pártok egymást felülmúlva ecsetelték Koszovó függetlenségének következményeit, amely szerintük precedenst teremt. Szerintem is, de más helyzetre ezt nem lehet aplikálni, hisz itt háborús következményekről van szó.

Napjainkban azonban, hogy ne unatkozzunk, egy másik államhatár módosulása is téma lett. És nem meglepő hogy ennek is van szlovák vonatkozása. Belgium jövőjéről van szó, amely definiálásában a jó viszonyra való tekintettel a legbölcsebb szlovákiai politikus, Vladimír Mečiar is segédkezett.

Konkrétan ugyan nem mondta azt, hogy váljanak szét, ezt szerinte is maguknak a belgáknak kell eldönteniük, de nyilvánvalóan nem próbálta lebeszélni őket, hisz ő maga is egy ilyen projekt büszke atyja. Kíváncsi vagyok, Belgium esetében előkerül-e valamikor a „precedens“ szó. A koszovói helyzethez ugyan semmiképpen sem hasonlíthatjuk, de még ennek ellenére is kíváncsian várom a fejleményeket.

    

A 10 és fél milliós Belgiumot többségében (6 millióan) az ország északi felében élő (Flandria) holland nyelvű flamandok lakják. A maradék lakosság francia nyelvű és az ország déli felében fekvő Vallóniában él. A harmadik régió, Brüsszel, hivatalosan kétnyelvű, de gyakorlatilag francia. Belgium keleti részében él még egy 70-80 ezres létszámú német kisebbség. Zárójelben jegyezném meg, hogy Belgiumban a német is hivatalos nyelv, és Belgium bonyolult politikai rendszerében komoly autonómiával bírnak. Az említett három régión kívül még három nyelvi közösségre (flám, vallon és német) osztható az ország, amelyek szintén jelentős jogkörökkel rendelkeznek, főleg az oktatás és a kultúra területén. A 3 régió és 3 nyelvi közösség mindegyike saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, tehát Belgiumban a szövetségit is beleszámítva elvileg 7 parlament és kormány van. Elvileg 7, gyakorlatilag viszont csak 6, mert a flám nyelvi közösség és régió a létrejötte után rögtön egyesült.

Az egyes régiók függetlenségének gondolata ugyan nem újkeletű Belgiumban, a második világháború után is élénk téma volt, és 2006 végén is vitát váltott ki egy tv-társaság vicce. Reális kontúrokat azonban csak a napokban öltött, mivel a júniusi választások óta sem sikerült a kormányalakítás Yves Leterme-nek, a győztes kereszténydemokrata párt elnökének. Ez főleg az alkotmány- és államreformterveknek köszönhető, amelyben a 4 fő párt nem tud megegyezni, és tanácstalanságukban a szétválás gondolata is felmerült. Ez azonban mégsem lesz olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik.

A szétválásról ugyanis nincs társadalmi konszenzus. A közvéleménykutatások szerint a flámok fele támogatja a függetlenséget, a vallonoknál ez az arány csak 20%, ami érthető, hisz gazdaságilag Vallónia kevésbé fejlett, ezért a szétválás őket hátrányosan érintené. És ezen a ponton válhat precedens értékűvé a belga szétválás is: szét lehet-e úgy válni, hogy nem lesz a témáról egyetértés? Társadalminak nem kell lennie, hisz az Szlovákia és Csehország esetében sem igazán volt. Politikai egyetértésre gondoltam. Főleg az említett gazdasági okok miatt nemigen tudom elképzelni, hogy a vallonok belemenjenek Flandria függetlenségébe. És ebben az esetben az ország felosztása már nem két fél megegyezésén alapulna, mint Csehszlovákia esetében. Hangsúlyozom: ezt az esetet személy szerint nem tudom elképzelni, mint ahogy a szétválást sem igazán. De ha mégis megtörténne, és netán az egyik fél akarata ellenére, kíváncsi vagyok hogyan változna Mečiar véleménye…És egy ilyen szétválás sokkal inkább lehetne precedens értékű, mint Koszovó.

Szóval kíváncsian várom a folytatást, azt hiszem érdemes lesz ezt a témát figyelemmel kísérni. Biztos vagyok benne, hogy a katalánok is kíváncsian várják a fejleményeket.