Kutyaugatás nem hallatszik az égbe

Bár e poszt írója szerint az átlátszó,  kizárólag politikai marketing célokat szolgáló, teljességgel értelmetlen kérdésekben  a téma melegen tartása főleg a gerjesztő hatalom érdekeit szolgálja, az erősödő kormányoldali primitivizmus és hozzá társuló csaholó szlovák nemzeti sovinizmus mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Már maga az ominózus jelentés neve is sokat sejtet: „A magyar parlament intézményesített Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) által a Közép-európai politikai és társadalmi fejlődést negatívan befolyásolható viszonyokról és azok következményeiről szóló jelentés”, mely jövő pénteken (október 31-én) kerül megtárgyalásra. Bár érdemes volna addig is csemegézni e remekműből, hisz az anyag állítólag már létezik, a parlament honlapján  mégsem elérhető. Érdeklődésünkre az illetékes alkalmazott elmondta, hogy  kizárólag szóban kerül majd csak  előterjesztésre. A törvényhozás honlapján is csak ennyi olvasható:

Program 28. schôdze Národnej rady Slovenskej republiky so začiatkom 21. 10. 2008 o 13:00

Az anyag beterjesztője   nem más, mint a kormány alelnöke, az emberi- és kisebbségi jogokért, a tudásalapú társadalomért és európai ügyekért felelős Dušan Čaplovič. Bumm neki. Történész végzettsége,   a Kárpát-medence  múltját  elvileg jól ismerő miniszterelnök-helyettesként egy ilyen hőstett, melyet a komplexusos, reálpolitikát messze elkerülő szlovák ebek már most ugatnak, mint a teliholdat. Egy olyan kormánytag aktívkodik és provokál,  kinek munkakörébe, mint ismeretes, az emberi jogok biztosítása, a nemzeti kisebbségek jogállásának védelme, a diszkrimináció, rasszizmus, xenofóbia, antiszemitizmus elleni küzdelem, a társadalmi tolerancia növelése  tartozik. Sicc.

Talán felesleges is ecsetelni a helyzet skizofrén és paradox voltát.  Teljesen nonszensz az egész ügy, hisz a KMKF statútuma szerint a  testület létrehozásának és működésének még csak  nemzetközi jogi relevanciája sincs. Ezzel egy normális, kevésbé nacionalista, a pattanásos pubertáskorból már kinőtt demokratikus országban le is zárhatnánk a kérdést. Kiváncsi lennék, vajon a 21. században, a Kárpát-medence többi, magyarok lakta országában mikor kerülhetne sor az államhatalom részéről valami ilyesmire a saját kisebbsége ellen?

A KMKF statútuma  azt is kimondja, hogy a  a Kárpát-medencei parlamenti együttműködés dimenziójáról értekezik, a parlamenti együttműködés keretébe illeszkedő kérdések megoldása terén. A KMKF feladatai közé tartozik továbbá a magyar kisebbségi közösségek támogatása, céljai elérése érdekében dokumentumokat bocsáthat ki (nyilatkozatok, állásfoglalások).

   

 De hogy némi önkritikát is gyakoroljunk a végére, úgy gondolom, most jött el az ideje annak, hogy a trianoni múlt miatt kétségtelenül szükséges, ámde ezidáig   legfeljebb semmitmondó, üres szólamokkal teli állásfoglalásokig,  szendvicsevés és borkóstolásig eljutó KMKF testület végre érdemi munkát is végezzen.

Hisz mi akadályozza őket mondjuk egy  közös állásfoglalás elkészítésében, melyben Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország és Szlovénia magyar politikusai az államalkotó nemzetük képviselőivel együtt, elegáns módon példát mutatnának toleranciából, európaiságból, demokratikus gondolkodásból? Elítélve az ehhez hasonló, beteg szlovák gondolkodás bármilyen formáját?

Elértünk egy határt, melyen túl a további passzivitásunk már önmegaláztatásnak minősül.