A pár napos pihenés, ünneplés vagy adott esetben sorok zárása után lassan elindul újabb ötéves küldetésére a június 4-7. között megválasztott Európai Parlament. A képviselők beiktatására ugyan csak július 14-én kerül sor, de a frakciók már megalakultak, illetve alakulóban vannak, a posztokról való egyezkedés elkezdődött, valamit napi szintű sajtótéma az Európai Bizottság jövendőbeli elnökének személye is. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy mi is a jelenlegi helyzet, kinek lesz vagy lehet döntő szava az Európai Parlamentet és az Európai Uniót irányító személyek kiválasztásában.

Eredmények – játék a számokkal

Nyilvánvalóan az újonnan megválasztott 736 képviselő politikai hovatartozásából kell kiindulni, az eredmény ugye adott. A legjobb eredményt az Európai Néppárt érte el, amely 264 képviselői helyet szerzett. Ez valamivel több, mint az összes hely egyharmada. Az Európai Szocialisták eredménye csalódást okozott, mivel az öt évvel korábbi eredményhez képest most csak 161 képviselői mandátumot szereztek. Markáns a két frakció közötti különbség még akkor is, ha az egyik frakció fogyott, a második pedig erősített.

A 2004-2009-es időszakban ugyanis az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakció volt a legerősebb, amelynek az „ED” része a mostani választások után levált saját frakciót alapított Európai Konzervatívok és Reformisták név alatt. Hogy könnyebben be tudjuk azonosítani a jövőben a csoportot, ide tartozik a cseh ODS 9, valamint a magyar MDF 1 képviselője is. Legtöbb képviselőt az 55 tagú frakcióba a brit Konzervatív Párt hozott 25 taggal, valamint a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) 16 taggal. Mivel 8 ország képviselői tömörültek az új frakcióba, teljesült a megalakulás feltétele: frakciót ugyanis min. 7 tagállam 25 képviselője alapíthat. Kicsit bizonytalan azonban az egység jövője, több államból ugyanis 1-1 képviselő csatlakozott a frakcióhoz, ami azt jelenti, hogy ha két ilyen képviselő kilép, a frakció megszűnik. Ez majdnem hogy vétójogot jelent számukra.

Az EPP tehát nélkülük is 264 képviselővel rendelkezik. Ahogy említettem, a szocialisták javítottak a választási eredményükön, mégpedig azzal, hogy soraikat az Olasz Demokrata Párt 21 képviselőjével bővítették. Ennek köszönhetően nevet is változtattak, mostantól a frakció Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (PASDE) néven fut, és így 183 tagot számlál. A harmadik legjelentősebb erő a 80 képviselőt számláló liberális frakció (ALDE). Ezen kívül kérdés még, hogy a szélsőségesek képesek lesznek-e frakciót alapítani, mert a 7 államról szóló feltétel elég kemény diónak ígérkezik.

 hirdetes_810x300  

A frakciók vezetése – majdnem minden a régiben

Az EPP frakciója június 23-án tartotta meg alakuló ülését, melyen elnököt és alelnököket választott. A régi-új elnök a francia Joseph Daul lett, aki azután vette át a frakció irányítását, hogy Hans-Gert Pötteringet az EP elnökévé választották. Daul abszolút bizalmat kapott a frakciótól, a 228 jelenlevő közül ugyanis 225 mellette voksolt. Az alelnökök listáját itt olvashatják. Említést érdemel, hogy Szájér József megtartotta alelnöki pozícióját, aki az elmúlt öt évben az EPP magyarországi delegációjának elnöke is volt.

A szocialistáknál is megvolt az alakuló ülés, az elnök ott is maradt. A 163 jelenlévő közül 19 nem szavazott a német Martin Schulz mellett, ez azonban így is magabiztos sikernek számít. A szocialista frakció alelnökeinek listáját itt olvashatják. Itt is meg kell említeni, hogy a változatosság kedvéért a szocialista frakciónak szlovák alelnöke is lett, mégpedig a június 6-i választásokon legtöbb preferenciaszavazatot elérő Monika Flašíková-Beňová. Ez részben érthető is, hisz nem sok országban javított öt évvel ezelőtti eredményén a Szocialista Párt, de Szlovákiában igen. Érdekes momentum, hogy milyen gondja volt a Szocialista Pártnak azzal, hogy a SMER egy nacionalista párttal lépett kormánykoalícióra, most pedig ugyanennek a pártnak a kisebbségekért felelős alelnöke épp a SMER soraiból került ki. Flašíková-Beňová ugyanis az állampolgári és a kisebbségekért felelős alelnök lett a PASDE-ben. Kíváncsian várom ténykedését.

A harmadik legerősebb ALDE még nem tartotta meg alakuló ülését, erre június 30-án kerül sor. Az 53 tagot számláló Zöldek frakciójánál szintén maradt az elnök Európa fenegyereke, a francia Daniel Cohn-Bendit személyében.

Ki lesz az EP új elnöke?

Öt évvel ezelőtt belső megegyezés született arról, hogy a 2004-2009-es első felében szocialista, második felében pedig néppárti politikus irányíthatja az EP-t. Így Josep Borrellt 2007 januárjában Hans-Gert Pöttering válthatta. Meglátjuk, mennyire lesz esély egy hasonló megegyezésre, de egyelőre több név is játékban van. Az EPP még nem döntött, két név került szóba: a lengyel Jerzy Buzek és az olasz Mario Mauro. Személy szerint nálam Buzek úr a befutó. A szocialisták jelöltje a frakcióvezető Martin Schulz, míg a liberálisoké az eddigi frakcióvezető Graham Watson, aki valószínűleg június 30-án is megvédi címét. Ezen a téren tehát még semmi sem lefutott, kíváncsian fogjuk figyelni a fejleményeket. Természetesen nemcsak az elnöki pozícióért folyó harc lesz érdekes, de nagy egyeztetések várhatók a 14 alelnök és a 20 parlamenti szakbizottság elnökének személyére is.

A Bizottság elnöke is marad?

A jelenlegi helyzet alapján úgy néz ki hogy igen. Jose Manuel Barroso az EU-csúcs maximális támogatását élvezi, de természetesen ez nem elég, parlamenti többséget is kell szereznie. A jelek szerint a szocialisták és a zöldek Barroso ellen lesznek, míg az EPP támogatja a spanyol újraválasztását. Egyik tábornak sincs azonban többsége, hogy ezt további egyeztetések nélkül eldönthesse.

A történéseket természetesen továbbra is figyeljük és a  fejleményekről tájékoztatunk.

Megosztás:
Címkék: EP

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!