Van magyar-magyar szolidaritás?

A határon túli magyarok számára könnyített módon megadható magyar állampolgárság, majd közvetlenül következő trianoni békeszerződés kerek évfordulója nem csak azt mutatta meg, hogy milyen mélyek a magyar-szlovák ellentétek, hanem azt is, hogy mennyi különböző magyar álláspontok vannak.

A magyarországi politika megosztottsága napjainkra közhellyé vált. 2008 óta már azt is tudjuk, hogy ehhez mérhető ellentétek vannak a szlovákiai magyar politikai életben is. Pedig sokáig úgy tűnt, hogy a felvidéki magyarság a legegységesebb nemzetrész a Kárpát-medencében. A sokpártos Délvidék, a kétpólusú Kárpátalja és az öt éve megosztott Erdély mellett az MKP monolitként állt a határon túli magyar pártok között.

A politikai képviselet megosztottsága lecsapódott a közéletre is. A társadalom természetesen sokkal tagoltabb, mint a politikai szféra, de véleménykülönbségek most már pártháttérrel jelenhetnek meg. A megosztottságnak azonban van egy hozadéka. Ma már nem lehet egy-egy kijelentést abszolút igazságnak tekinteni, már nincs a teljes magyarságot képviselő intézmény. Most már csak vélemények vannak. A nézőpontok súlyát azonban emeli, melyik médiában jelenik meg a vélemény.

A szlovákiai magyarság napilapjában helyet kapó publicisták és elemzők a kettős állampolgárság tekintetében inkább az elutasító álláspontra helyezkednek. Míg közvetlenül a törvény megszavazása után az itteni magyarság véleményének a meg nem kérdezését hiányolták, ma a szlovákiai magyarság sajátos, a magyarországi magyarságtól immáron elkülönült életformájára hivatkoznak. Továbbá folyamatosan a jelenlegi magyarországi kormánypárt önző érdekeiről, vezetőjének populizmusáról, Róbert Ficóhoz való hasonlóságáról írnak.

A magyar állampolgárság kedvezményes megadásának a lehetőségével szlovákiai magyar szempontból talán várhattak is volna. Mindamellett mindenki rámutat arra is, hogy csak Szlovákia gördít akadályokat magyar-szlovák kettős állampolgárság elé, mi több csak ez elé, a szlovák-cseh, szlovák-ausztrál stb. többszörös állampolgárságok elé egyáltalán nem. Fentebb szó volt arról is, hogy a felvidéki magyarság – részben pártpolitikai motívumoktól vezérelve – megosztott a kérdésben. A szlovákiai magyar médiában azonban egy aspektus mégis elsikkad: mi véleménye a külhoni magyar állampolgárságról a többi határon túli magyar nemzetrésznek? Ki lehet jelenteni, hogy a Délvidéken, Erdélyben vagy Kárpátalján sokkal nagyobb lelkesedéssel fogadják az Országház ritka egységben meghozott döntését. Ez tulajdonképpen érthető.

Bár napjainkban Szlovákiában magasba csapnak a nacionalista indulatok, magyar verések, mint a Szerbiában vagy Romániában nincsenek, Szerbia és Ukrajna még nem Unió tagja, és a gazdasági helyzet is itt a legjobb. Másrészt az is igaz, hogy a Vajdaságban és Erdélyben voltak nyilvános, köztéren megtartott magyar Trianon-megemlékezések. A kettős állampolgárság esetében tehát felmerül egy eddig soha fel nem tett kérdés: mennyire kell szolidárisnak lennie a felvidéki magyarságnak a többi határon túli magyar csoporttal? Elvárás, hogy az anyaországnak vegye figyelembe valamennyi szomszédos országban élő magyar érdekét, de az egyes magyar kisebbségeknek nem kell-e néha figyelembe venni a másik kisebbségben élő magyar érdekét is? Még akkor is, ha napi politikai érdekeivel éppen nem teljesen egyezik?

   

A szlovák politika gyakori magyar vádja, hogy tévképzetei vannak a magyarországi belpolitikai életről. Azt hiszik, hogy akárcsak Szlovákiában Magyarország, úgy Magyarországon meg állandóan Szlovákia van terítéken. Valami hasonló képzeteik vannak azonban a szlovákiai magyar elitek egy részének is: mikor Magyarország megpróbál valamit tenni a határon túli magyarságért, nem viszonyul empátiával a szlovák félhez, rosszabb esetben kizárólag a szlovák politikának próbál meg keresztbe tenni. Nos, ez is téves elképzelés. Magyarország folytonosan megpróbál lavírozni a román, ukrán, szlovák és szerb érdekek között, miközben megpróbálja figyelembe venni a szlovén és a horvát véleményeket is, és úgyszintén megkísérel valamilyen Brüsszelben is elfogadható megoldást felkínálni. De ha mindez még sikerülne is, akkor könnyen lehet, hogy Prágából fog kritikát kapni. Ahogy erre most is példa volt.

A kettős állampolgárság megadásának nincs megfelelő ideje. Sőt, a kettős állampolgárság intézménye is kényszer, a trianoni probléma egyik jobb-rosszabb megoldási kísérlete. Természetesen magyarországi belpolitikai események szükségesek voltak ahhoz, hogy éppen most szavazzák meg. Ellenben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy magyar politikai élet nem viszonyul annyira negatívan a felvidéki magyarsághoz, mint az egyelőre még regnáló nemzeti-szocialista kormány, de akár az ellenzék jelentős része is.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!