Útban az EU felé

Az Európai Bizottság kedden hozta nyilvánosságra az unióba való belépésre aspiráló államok előrelépéséről szóló országjelentéseket. Ez jelenleg négy tagjelölt államot (Horvátország, Törökország, Izland, Macedónia) és öt potenciális tagjelölt államot (Szerbia, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, Albánia, Montenegró) érint. Az országjelentésekről a nyilvánosságra hozatalukat követően Štefan Füle, európai bővítési biztos vitázott az európai parlamenti képviselőkkel a Külügyi Bizottság ülésén.

Az EU további bővítésének eddigi legnagyobb akadálya az unió felkészületlensége volt, hiszen többször is elhangzott: egy új reformszerződés elfogadása nélkül adminisztratív szempontból is lehetetlen további tagállamokat befogadni. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i hatályba lépésével ez az akadály már elgördült a további bővítés elől. Štefan Füle azonban most is hangsúlyozta, az egyes tagállamok belépésére csak akkor kerülhet sor, ha azok 100%-ig felkészültek és minden szükséges követelményt teljesítenek. A 100%-os felkészültség szavai szerint magára az EU-ra is vonatkozik.

Érdemes tehát megnézni, mit tartalmaznak az egyes országjelentések és kinek milyen perspektívája van az egyesült Európában.

A csatlakozás legközelebbi várományosa Horvátország, de a bővítési biztos óvatosságra int: a maratonon is az utolsó méterek a legnehezebbek. Az előrelépéséről szóló jelentés főleg az igazságszolgáltatás, az alapvető és kisebbségi jogok, valamint a háborús bűncselekmények lezárásának területén vár még javulást. 2011 első negyedévében az Európai Bizottság újra megvizsgálja az előrelépést, és további lépéseket javasol. A képviselők kérdésére adott válaszában Füle nem zárta ki azt sem, hogy Horvátország már a jövő év első felében EU-s tag lehet.

   

Másodikként valószínűleg Izland lehet a befutó, aki nemrégiben került az EU-tagság várományosainak listájára, a csatlakozási tárgyalásokat csupán júliusban kezdték meg. Izland a gazdasági és pénzügyi válság egyik legkomolyabb áldozata lett, többek között ennek is köszönhető, hogy az EU felé vette az irányt, hisz az Unió stabilitást jelenthet számára. A tárgyalások folyamán nem várhatók komolyabb komplikációk, a jelentés is leginkább arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős erőfeszítések lesznek szükséges arra, hogy az Uniót megismertessék Izland polgáraival. A Bizottság mindenesetre még csak most kezdte meg az izlandi törvények ellenőrzését és az EU-s joganyaggal való összevetését, ami különösebb hiányosságok híján is időigényes feladat.

A jelenleg tagjelölt államok közül Törökország áll legtávolabb az EU kapujától. Annak ellenére, hogy az európai integráció felé már 1959-ben megtette az első lépést, még mindig nem vehetjük biztosra tagságukat. A csatlakozási tárgyalásokat már 2005-ben, Horvátországgal együtt megkezdték, mára azonban ismét holtponton vannak a tárgyalások. A fő probléma a Ciprussal való viszony és az emberi jogok területén meglévő hiányosságok. Törökországban eközben az EU-tagság támogatottsága egyre csökken, a törökök belefáradtak a várakozásba. Erdogan államfő a kelet-európai országokra utalva pejoratívan meg is jegyezte, hogy talán most országa közelebb lenne az EU-tagsághoz, ha anno a Varsói Szerződéshez és nem a NATO-hoz csatlakozik.

Pozitív előrelépésről számol be az országjelentés Macedónia esetében is, akikkel kapcsolatban a Bizottság javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Figyelmeztet azonban, hogy ehhez az összes tagállam beleegyezése szükséges, ami a Görögországgal folytatott vita miatt nem garantálható. Görögország egyelőre blokkolja Macedónia európai ambícióit, mivel névváltoztatásra akarja kényszeríteni. Szerintük ugyanis a „Macedónia” megnevezés a Makedónia elnevezésű görög régióra utal és tartanak a macedónok területi követeléseitől is ebben a vonatkozásban.

A potenciálisan tagjelölt államok közül a legnagyobb dicséretet Montenegró kapta, akivel kapcsolatban az Európai Bizottság a tagjelölt státusz megítélését javasolja. A többi államnak (Szerbia, Koszovó, Albánia, Bosznia és Hercegovina) még jelentős erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy teljesítsék az 1993-ban meghatározott csatlakozási, ún. koppenhágai kritériumokat, amelyek a belépéshez szükséges gazdasági és politikai követelményeket konkretizálják.

A következő országjelentésekkel az Európai Bizottság egy év múlva áll elő. Előfordulhat, hogy akkorra az EU már 28 tagállamból fog állni. Horvátország EU-tagsága már néhány éve eléggé aktuális, sok elemző szerint már a 2007-es EU-bővítés idején is jobban felkészült ország volt, mint a csatlakozott Bulgária és Románia.

Az országjelentések teljes terjedelmükben az Európai Bizottság bővítéssel kapcsolatos aloldalán megtalálhatók.