Bűnösök és bíráik

Rájár a rúd mostanság a terroristavezérekre, háborús bűnösökre. Osama bin Laden kilövése után immár Kadhafi líbiai vezető is menekülni kénytelen saját országában, múlt csütörtökön pedig a boszniai szerbek korábbi parancsnoka, a 16 éve bújkáló Radko Mladic is le lett kapcsolva. Bin Ladent és Mladicot a lámpa alatt érte utol a végzet, ahol mint tudjuk, a legnagyobb a sötétség.

Osama Bin Laden a 2001. szeptember 11-i, több mint háromezer ember halálát okozó New Yorki-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás után vált a világ legkeresettebb terroristájává. Soha nem látott méretű hajtóvadászat indult ellene, az amerikaiak élve vagy halva, de mindenképp kézre akarták keríteni őt. Fejére 50 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. Bár égen és földön tűvé tettek utána mindent, a hajsza csak tíz évvel az ikertornyok elpusztítása után zárult eredménnyel: Bin Ladent Iszlamabad, a pakisztáni főváros elővárosának, Abbottabádnak egyik villájában, alig pár száz méternyire a helyi katonai akadémiától és támaszponttól érte a végzetes fejlövés. A CIA kommandósai Afganisztánból repültek be Pakisztánba, hogy végezzenek vele.

Radko Mladic a legkeresettebb háborús bűnös volt az egykori Jugoszlávia területén. Kezéhez több mint nyolcezer legyilkolt boszniai muzulmán vére tapad, melyet a srebrenicai mészárlásban követtek el a szerb katonai egységek. Az ő fejére a szerb kormány által megállapított vérdíj 10 millió euró volt. Mladicra a Belgrádtól alig 80 kilométernyire fekvő Lazarevo faluban bukkantak rá, minő véletlen, unokatestvére házában. Nyílt titok, hogy a tábornok évekig a belgrádi kormány tudtával, hallgatólagos belegyezésével bujkált az országban. Humorérzékét jelzi, hogy a Milorad Komadič álnevet használta, melyből a Milo elhagyásával csaknem az eredeti nevét kapjuk.

A reménytelenül jóhiszeműek Osama bin Laden esetében rögtön a nemzetközi jog megsértésével vádolták az Egyesült Államokat, aki arrogáns módon, idegen ország területén, előzetes bejelentés nélkül lép fel katonai erővel. Szerintük ugyanis mindenkit megillet a tisztességes bírósági eljárás. Radko Mladic mellett pedig a különbség kedvéért Szerbia szerte szimpátiatüntetések zajlanak több ezres tömeggel, próbálva elérni, hogy kiadják hősüket a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY).

E sorok írója a reakciók abszurditása helyett sokkal inkább a bin Landen és Mladic elleni hadműveletek időzítését furcsállja. Az előző ugyanis Barack Obama nem hivatalos elnökválasztási kampányának kezdeteként is értelmezhető, Mladicot pedig vélhetően azért kellett, ha ódzkodva is, de kiadniuk végre a szerbeknek, mert veszélybe került az ország EU-val szembeni vízummentessége.

   

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!