Lettország választott: „akit nem tudsz legyőzni,…”

…azt tedd zsebre???

Észtek lettek litvánok – tanította még anno az alapsuliban a kedvenc földrajztanárnőm a balti államok sorrendjét, északról délre. Ha nem mondom fel előtte, máig gondban vagyok, melyik hol is fekszik. Ezért is volt furcsa, mikor az orosz sajtó egyre-másra cikkezte a lett választások várható, majd beigazolódott végeredményét. Miért is fontos, hogy ki nyerte meg egy tőlünk több mint ezer kilométerre fekvő, alig 2,3 milliós lakosságú, pici, és azonkívül, hogy az Európa Unióban van, számunkra nem igazán érdekes ország választásait?

A kiinduló helyzet: szeptember 18-án az oroszorientált Egyetértés Központja (Центр согласия) párt nyerte meg a lettországi választásokat. Ezen talán nem kéne igazán kiakadnunk, hiszen hozzászokhattunk, hogy a posztszovjet térségben periodikusan váltakozik az oroszbarát és kevésbé oroszbarát pártok kormányra kerülése, lásd Ukrajna példáján. Csakhogy Lettország, mint a Dove szappan, az más. Ahhoz pedig hogy megértsük, meg kell ismerkednünk a rövid történelmével.

Egy kis litván statisztika

1939 – a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunió kapta a balti államokat, amelyeket sürgősen annektált is. Tömeges deportálások és halálos ítéletek játszódtak le: aki csak egy kicsit is nemzeti érzelmű volt, és jobban hangsúlyozta a kelleténél, hogy Lettország márpedig maradjon a letteké, hihetetlen gyorsasággal Szibériában találta magát. Ez körülbelül 30 000 embert jelentett röpke egy év alatt. Csoda, ha ezután a németeket szinte megváltóként üdvözölték 1941-ben? 1944-ben pedig a lett területek szovjetek általi visszaszerzését újabb nagyszabású büntetőhadjárat követett – politikai kirakatperek, deportálások, halálos ítéletek – , aminek áldozatául csak 1949-ben több mint 40 ezer ember esett. A kezelhetetlen lettek, a (z elsősorban németek által) kiirtott zsidók és a kitelepített németek helyét oroszok vették át, de fehéroroszok, ukránok, tatárok, örmények és minden más elképzelhető nép is megjelent betelepültként. A fél évszázados eloroszosításnak az eredménye pedig: a lettek egyre kevesebben lettek. 1959-ben az eredeti 77%-ról 62 %-ra csökkent a számuk, 1989-ben pedig már csak a népesség 52%-át alkották, azaz kb. 1,40 millió fő vallotta magát lettnek a 2,66 milliós országban. A legjobban gyűlölt nemzetiség pedig, meglepő módon, maradt az orosz. Igaz, csak titkon, a szőnyeg alá söpörve. Jellemző a szovjet nemzetiségi politikára (de éppúgy az élet más területeire is), amiről nem beszélünk, az nem létezik.

   

A jelen pedig…

Ezek után pedig nagyot nézünk, az alamuszi macska nagyot ugrik – az Egyetértés Központja a 100 fős rigai parlamentben 32 mandátumot szerzett. Persze magyarázhatjuk azzal is, hogy változnak az idők, meg baloldali párt, és gazdasági válságban a baloldallal inkább szimpatizálnak az emberek… de nem, nem magyarázhatjuk. A rendszerváltás és függetlenség elnyerése után az orosz nemzetiségű lakosok, mint a legnagyobb ellenség, nem kaptak állampolgárságot sem. Az országban élő kb. 700 ezer oroszból 420 ezernek máig nincs állampolgársága, csak „megtűrtek”, letelepedési engedéllyel Lettországban. Az oroszok felé a balti államokban irányuló komoly ellenszenvről elsőkézből is hallhattam. Egyszer utaztam Prágába egy észtországi orosz családdal, ők meséltek, hogy milyen bonyolult a helyzetük, és mennyi ellenszenvvel találkoznak nap mint nap. Hiába nem ők gyilkolták meg vagy ítélték el személyesen a ´40-es, ´50-es években azt a sok ezer hazafit. Keserűen elmosolyodtam. Pontosan ismerem ezt a helyzetet.

És most vissza a választásokhoz. Az eredmény roppant érdekes és hihetetlen (körülbelül mintha az MKP nyerné nálunk a választásokat), és bár egyelőre senki nem akar a győztes párttal kormányt alakítani, így valószínűleg maradnak továbbra is az ellenzékben, ennek ellenére intő jel. Kifejezetten nyílt, oroszbarát politikát folytató párt még sose nyert, sőt a kormányba se került be az elmúlt 20 év folyamán Lettországban. Oroszország szép lassan csordogál be az Unió államainak belső ügyeibe, egy kicsit itt a gázzal, egy kicsit ott a felvásárolt részvényekkel, legújabban meg a politikával… 5-10 év múlva vajon melyik ország lesz Oroszország legnyugatibb gyarmata?

Folyt. köv.! Vagyis Oroszország választ – decemberben.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!