Az idei, május 22. és 26. között tartott Eurovíziós dalfesztivál sem volt mentes csalódásoktól, izgalmaktól, előadói tehetségektől, sőt néha egészen nevetséges, már-már paródiának is beillő zeneszámoktól. Volt, amelyiken nem tudtam eldönteni, hogy sírjak-e vagy nevessek – a montenegrói Rambo Amadeus, már neve is akaratlanul mosolyt csal az arcomra – volt egészen aranyos, megható, mint az orosz „bábuskák”. De volt egyszerűen borzalmasnak számító fellépés is (számomra a török Can Bonom vitte a prímet). Mielőtt még azt hinné valaki, hogy stílust váltottam, s külpolitika helyett dalszövegekről, előadókról, divatról, frizurákról vagy esetleg arról értekezek, hogy a svéd énekes márpedig nem érdemelte meg az első helyet, megnyugtatom, szó sincs ilyesmiről.

Eurovízió – A Kristálytermen túl

Eddigi cikkeimtől eltérően most egy könnyed bevezetővel kezdtem, ugyanis az ilyesfajta rendezvénynek (akárcsak egy sporteseménynek) ezekről kellene szólnia, nem pedig politikáról és gazdasági érdekekről. Sajnos ez utóbbiaktól az idei Eurovíziós Dalfesztivál sem mentesült.    

eurovizio2.jpg

az Eurovíziós Dalfesztivál éjszakája

 hirdetes_810x300  

Hol is van Azerbajdzsán?

Talán nem egy ember tette fel ezt a kérdést, mikor kiderült, hogy Bakuban – az ország fővárosában – rendezik az 54. Eurovíziós Dalfesztivált. Nem meglepő ez a kérdés a kaukázusi államról, annak ellenére, hogy Azerbajdzsán tagja az Európai Ligának, az Európai Tanácsnak és még számos európai szervezetnek. Mégis legtöbben ázsiai országnak gondolnák. Azerbajdzsán Európával való közelségét nehezíti az a tény, hogy az azeriek kulturálisan és nyelvileg a törökök rokonai, vallásuk a síit iszlám, s a közép-ázsiai, ugyancsak ex-szovjet tagállamokra jellemzően itt is diktatúra működik. A szervezés során nem kerültek szóba az Azerbajdzsánban tapasztalható súlyos emberjogi gondok, az ellenzék hiánya, a nem létező sajtószabadság, az uralkodó rezsim hihetetlen meggazdagodása a kőolaj- és földgázexportból.  

Ilham Alijev 2003-ban apjától, Hejdar Alijevtől vette át az államfői hatalmat, ezzel is hivatalosan létrehozva az „örökletes demokrácia“ fogalmát. Azóta az összes választást ő nyerte, egyszerűen nincs, olyan ember vagy párt, aki szembeszegülne vele.

Miközben az ország gazdasága egyre több bevételre tett szert az energiahordozók kiviteléből, a pénzt nem az ország infrastruktúrájába vagy szociális rendszerébe fektették, hanem az Alijev család saját maga használta fel. Pl. a fiatalabb Alijev feleségéé az ország legnagyobb építőipari vállalata.

A szomszéd országokkal sem túl jó a viszony. Oroszországgal és Iránnal megpróbál tisztes távolságot tartani, sőt komoly rivalizálás folyik Baku és Moszkva között az energiahordozók Európába való szállításáért. A szomszédos Örményországgal pedig a mai napig feszült a viszony. Azerbajdzsán már 2010-ben is költségvetésének 10 százalékát fordította fegyverkezésre, készülve egy esetleges újabb fegyveres konfliktusra. A fegyverkezésen kívül az idei dalfesztivál is jócskán megterhelte az azeri költségvetést. Az építkezés költségei csillagászatiak voltak. Csak a Kristályterem 6,5  millió azeri manatba, azaz 4 millió euróba került.  

Annak ellenére, hogy az azeri kormány mindent elkövetett a kellemetlenségek elkerülése érdekében az Eurovízió alatt, több száz fiatal tüntetett szerdán Bakuban a demokráciáért. A békés tüntetők "Ének a demokráciáért" feliratú pólóban vonultak végig a városon. A rendőrség tehetetlenül nézte a megmozdulást, a nyugati kamerák kereszttüzében nem merték szétverni a tüntetést, mint ahogy azt addig szokták. A demonstráció nem kelltette fel a nyugati média figyelmét, csupán apróhír maradt. Valószínűleg akkor lesz komoly következménye lesz az esetnek, amikor majd a külföldi tudósítók elhagyják az országot.

eurovizio3.jpg

Rezsimellenes tüntetés a fesztivál alatt

Az olaj beszél, az EU hallgat…

Hogy miért maradtak csendben a nyugati országok vezetői?

Ennek egyszerű az oka: kőolaj és földgáz. A világ egyik legjelentősebb kőolajlelőhelye található az ország és a Kaszpi-tenger alatt. Ma 20 nagyobb mezőre, 15 különböző országgal van megállapodás, ami mintegy 60 milliárd dollár befektetési jelent. 2010 januárjában az azeri olajvállalatok összesen 4,268 millió tonna fekete aranyat hoztak felszínre, mely 17,6%-os növekedést jelent a múlt év első hónapjához képest. Az országon keresztül húzódik több kőolajvezeték, mint a Baku-Tbilisi-Ceyhan, rövidítve BTC kőolajvezeték, amely 1 760 km hosszan szállít nyersolajat a Földközi-tengerig. Az európai országoknak a Nabucco-projekt miatt van szükség Azerbajdzsánra: innen szállítanák a földgázt (ebből az elképzelésből lépett ki nemrég a magyar MOL).

eurovizio4.jpg

A BTC kőolajvezeték

Jószomszédi iszony

Természetesen nem mindegyik európai ország vett részt a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon, azonban nem az emberjogi okok miatt maradtak távol az eseménytől.

Csehországban a Česká Televize elnökválasztás előtt állt, és a jelöltek közti versenyben nagy viták tárgya volt az Eurovízió is, de a tárgyalások kudarccal végződtek. Lengyelország több sikertelen próbálkozás után a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság miatt nem indult a fesztiválon. Először kellemes meglepetést okozott, hogy a szomszédos Örményország részt kíván venni a rendezvényen, ám később, március 7-én Jereván megtagadta az énekes kiküldését. Ennek egyértelmű oka egy Hegyi-Karabah nevezetű, többségében örmények által lakott terület, amely Azerbajdzsánban található.

Ez a terület 1991-ben kiáltotta ki önállóságát, ám sem Azerbajdzsán, sem Örményország nem ismerte el, s megszállta a régiót. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1994-ben Oroszország közvetítő szerepet játszott, elérte az örmény csapatok kivonulását Hegyi-Karabahból. A helyzet azonban még korántsem rendeződött. Hegyi-Karabah továbbra is Azerbajdzsán része, annak ellenére, hogy helyi parlamentjemegszavazta a függetlenséget. Örményország továbbra is igényt tart „az utolsó örmény hercegségre“és ezért az azeri-örmény határ a mai napig le van zárva. Többször előfordult fegyveres összecsapás a határőrök között. Emiatt orosz békefenntartók tartózkodnak mindkét országban, elkerülve a háború kiújulását.

Az Eurovíziós Dalfesztivál alatt az azeri hadsereg ismételten teljes harckészültségben volt, tartva egy esetleges örmény provokációtól, amely lejáratná az országot. 

 eurovizio5.jpg 

Hegyi-Karabakh (Nagorno Karabakh) területe Azerbajdzsánban

Összefoglalva a cikket, egy Eurovíziós Dalfesztiválnak a zenéről, énekesekről és előadásokról kellene szólnia, nem pedig az aktuálpolitikáról. Azonban most sem történt másképp, Alijevnek sikerült hatalmas reklámot csinálnia az országának, amelybe hallgatólagosan szerepe volt az európai országoknak is, szemet hunyva az Azerbajdzsánnal kapcsolatos problémák fölött. Ez önmagába még nem lenne gond, de a Nyugatra jellemző kettős mérce itt is azonnal feltűnik: amíg Ukrajna foci EB-je körül folynak a viták, s az európai politikusok az emberjogi okokra hivatkozva sorra bojkottálják a részvételt a focimérkőzéseken, addig Azerbajdzsán körül e téren teljes volt a csend. Nem hiába, a szükség nagy úr. Főleg, ha földgázra és kőolajra van leginkább szükség.

Krajčír Lukács

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!