Külügyek

I.Murszi iszlám fáraó – Az ellopott forradalom?

2012. november 22-én Mohamed Murszi – a jelenlegi egyiptomi miniszterelnök – rendeletet adott ki, amely értelmében szinte minden hatalom az ő kezében öszpontosul.  Az egyiptomi világiasabb ellenzék emiatt Murszit fáraónak nevezte el, akinek hatalma jóval nagyobb lett a megbukott Hoszni Mubárakénál. A bejelentést követően ismét tömegtüntetésekre került sor az egyiptomi arab tavasz jelképének számító Tahrír téren.

A helyzet azóta sem csitult, nyugati  szakértők, mint pl. Ilan Berman az amerikai külügyi tanács vezetője, polgárháborúhoz közeli állapotokról beszélnek az országban. Murszi pedig egyre aktívabb, és elődeitől eltérő külpolitikát folytat a térségben, amelynek eredménye az lehet, hogy Egyiptom visszaszerzi vezetői pozícióját az arab államoknál.

Mohamed Murszi az egyiptomi választások után

Iszlamista törekvések

Hirdetés(x)

2012. június 24-én Mohamed Murszi, az egyiptomi Muszlim Testvériség jelöltje nyerte meg a választásokat. A választások nagyon feszült légkörben zajlottak, ugyanis az egyiptomi hadsereg június 15-én feloszlatta a parlamentet, s úgy tűnt, hogy visszatérnek a hatalomba.  Murszi a voksok 52,5 %-át szerezte meg, nem sokkal megelőzve ellenfelét, Ahmed Safíkt,  aki 47,5% kapott.A Muszlim Testvériség a 498 tagú egyiptomi alsóházban a mandátumok 41%-ra tett szert, miközben a vele szövetséges, szélsőséges szalafista an-Núr további 20%-kal növelte az iszlamisták arányát az egyiptomi parlamentben. Így gyakorlatilag az iszlamista mozgalmak kétharmados többségbe kerültek a törvényhozásban.

Az egyiptomi alkotmányról lényegében a Muszlim Testvériség és a szalafita szélsőségesek döntenek. Ők határozzák meg annak pontjait és törvényeit, s biztosra vehető, hogy nem a nyugati mintát, hanem a Koránt és az iszlám vallástudósok értekezéseit – mint péládul az egyiptomi Szajjid Kubt tanait – veszik majd alapul. Murszi, hogy megakadályozza a hadsereg visszatértét, még augusztusban kényszernyugdíjazta Mohamed Huszein Tantavi marsallt és több tucat tábornokot is menesztett, akik helyére fiatalabb, iszlámhívőbb tisztek kerültek. Az elmúlt időszakban a  világiasabb nézeteket valló és a kopt keresztény egyiptomiakban nőtt a félelem, hogy Mubárak helyébe lényegében egy másik diktátort ültettek. 2012 novemberében tucatnyi liberálisabb egyiptomi közéleti személyiség hagyta ott az alkotmányozó nemzetgyűlést, mivel nem tudtak dűlőre jutni az iszlamistákkal olyan kérdésekben, mint a demokrácia alapelvei vagy a nők jogai.

 

Már egy hete folynak az összecsapások Egyiptomban

Ezután szinte bombaként robbant a hír: 2012. november 22-én Murszi a nemzet biztonsága érdekében  szinte teljhatalommal ruházta fel önmagát. Megtiltotta az egyiptomi parlament felső házának felosztását, menesztette a régi főügyészt, s helyére egy iszlamistát ültetett.Az egyiptomi bíróságok felfüggesztették működésüket. A baloldali és liberális erőknek ez nem tetszett, s ismételten a Tahrír térre vonultak tüntetni. Létrehozták  a Front a Haza Megmentéséért nevű mozgalmat. Olyan ellenzékiek lettek a tagjai, mint Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori, Nobel-békedíjas vezetője.

Halálos áldozattal járó összecsapásokra került sor, ahol a tüntetők a Muszlim Testvériség tagjaival csaptak össze. Az új fáraónak hívott Murszi november végén tartott sajtókonferenciát, ahol próbálta megnyugtatni a kedélyeket, s csupán ideiglenes intézkedésnek beállítani a rendeletet. December 15-re tűzte ki az alkotmányról szóló szavazást. Csakhogy a tüntetések még jelenleg is tartanak, s december 1-én a Muszlim Testvériség látványos erődemonstrációt tartott, ahol követelte az iszlám törvénykezés – a saría –  bevezetését.

Új szelek a külpolitikában

Az egyiptomi külpolitikában rendkívül fontos változást hozott Murszi megválasztása. Az újfajta külpolitikai irányvonalat tökéletesen reprezentálja az a tény, hogy Murszi legelőször  Iránba látogatott, s részt vett az el nem kötelezettek országok csúcstalálkozóján Teheránban. Ez az esemény azért fontos, mert az iráni-egyiptomi kapcsolatok az 1979-es iráni forradalom idején mélyponton voltak, s 2011-ig nem tartottak fenn semmiféle diplomáciai kapcsolatot.

Murszi ezenkívül igyekszik csökkenteni az amerikaiak befolyását az egyiptomi külpolitikában, ezért is tett látogatás Kínában és kötött kereskedelmi szerződéseket, még mielőtt Washingtonba látogatott volna. Az Egyesült Államoknak nagyon fontos szövetségese Egyiptom, hisz rendkívüli segélyekben részesíti – mintegy 2 milliárd dollár értékben – az országot, valamint modern hadieszközökkel látja el a hadsereget.

Hirdetés(x)

Izraellel is megromlottak a kapcsolatok, a nyár folyamán halálos áldozatokkal járó határincidensek történtek a két ország között.  Az izraeli nagykövet még 2011. szeptember 9-én elhagyta az országot, amikor a tüntető tömeg megostromolta az izraeli nagykövetséget Kairóban. Az izraeli és a nyugati elit attól tart, hogy Murszi, hallgatva a Muszlim Testvériségre, felmondja az 1979-es egyiptomi-izraeli különbékét. Habár ez még eddig nem történt meg, ugyanakkor Egyiptom egyre nagyobb befolyásra tesz szert a palesztinoknál és próbál a kedvükre tenni.

A Hamásszal rendkívül jó kapcsolatokat sikerült kialakítania a Fatah rovására. Murszinak sikerült elérnie, hogy a Hamász Damaszkuszból Kairóba tegye át székhelyét. Úgy tűnik, hogy Egyiptom igyekszik visszatérni Gamal Abdel Nasszer, a hidegháború egyik legismertebb arab diktátorának külpolitikájához. Murszi célja egyértelműen az, hogy Egyiptom ismét vezető nagyhatalom legyen az arab országok között, s ő legyen az izraeli-palesztin tárgyalások megkerülhetetlen alakja.

Az új külpolitika- Mahmúd Ahmadinezsád és Mohamed Murszi találkozója Teheránban

Murszi eme törekvésének és megnövekedett hatalmának ékes bizonyítéka a legutóbbi gázai háború is. 2012. november 13-án kitört az újabb izraeli-palesztin fegyveres konfliktus, amikor a Hamász  rakétatüzérséggel támadta Izraelt, s erre válaszként az izraeli légierő légitámadásokat hajtott végre Gázában. Murszi azonnal a közvetítői szerepre vállalkozott.Az első izraeli légi csapások után az elnök nyomban Gázába küldte egyik miniszterét. Rendkívüli ENSZ BT gyűléseket hívott össze, ahol követelte a harcok befejezését. Folyamatosan kritizálta Izraelt, felszólítva őt a bombázások beszüntetésére. Fáradozásait siker koronázta, ugyanis 2012.november 21-én Murszi közvetítésével létrejött a gázai tűzszünet a Hamász és Izrael között.

Csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket Tumblr-en és Twitteren is!

Murszi népszerűségét növeli, hogy a többi gázai háborúktól eltérően megakadályozta azt, hogy Izrael ismételten bevesse a  szárazföldi haderejét. Ez valóban precedens értékű esemény, hiszen Gázában a hosszabb ideig tartó  izraeli légitámadásokat mindig a szárazföldi haderő követte. Murszi látványos külpolitikai sikerét az EU és USA is elismerte, többször beszélt telefonon Barack Obama amerikai elnökkel, aki nyilvánosan mondott neki köszönetet.Egyiptomnak  nem kis szerepe volt abban is, hogy 2012. november 29-én Palesztinát felvették az ENSZ-be, mint “nem tag megfigyelő állam.”

A Hamász fegyveresei Murszi-képet emelnek a magasba, mivel őt tartják a legutóbbi gázai konfliktus megoldójának

Polgárháború küszöbén?

Egyiptom jelentősége egyre növekszik a nemzetközi politikában, miközben belpolitikailag egyre nagyobb a zűrzavar, s egy lehetséges polgárháború képe is felmerült a nyugati sajtóban. Számtalan kérdésre próbálnak választ találni: vajon ideiglenes Murszi diktatórikus rendelete? Meddig tartanak a tüntetések és tényleg a polgárháború küszöbén áll az ország? A Muszlim Testvériség egy új iszlám alkotmányt hoz majd létre? Beavatkozik-e az egyiptomi hadsereg vagy sem? Elérik a szalafisták Murszinál, hogy felmondja az egyiptomi-izraeli különbékét? Visszatér Egyiptom, mint regionális nagyhatalom?

Krajčír Lukács

Forrásokat megtalálod: itt,itt, és  itt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket