Blanka, Bianka
  • HUF: 364.09
  • USD: 1.16
  • 4 °C
  • 14 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Arab tavasz vagy arab tél? Káosz Pakisztánban

Miközben a világ figyelme a Maliban zajló háborúra, a francia beavatkozásra és az algériai túszdrámára összpontosul, addig egy másik országban is komoly változások zajlanak. Pakisztánban egyre inkább a káosz lesz úrrá, ahol az arab tavasz megkésve ugyan, de 2013 januárjától szintén érezteti hatását.

Tömegtüntetésekre, kisebb összecsapásokra került sor, miközben az ország vezetője, Aszif Ali Zardari államfő elhagyta a fővárost és Karacsiba menekült. Pakisztán jelentőségét növeli, hogy atomhatalom, akárcsak a vele szomszédos India, akik között már évtizedek óta ellenséges a viszony: Kasmír tartományának hovatartozása miatt már több háborút is vívtak, s ebben a hónapban ismételten durva határincidensre került sor.

Pakisztáni tavaszi szél…

Pakisztánban 2013 elején megmozdulásokra és tiltakozásokra került sor. A helyi ellenzék már 2011-től készült a „pakisztáni tavaszra”, s habár voltak tüntetések és pár halálos áldozattal járó összecsapások, de azok még nem veszélyeztették az akkori pakisztáni rezsim hatalmát. A mostani megmozdulásokat azonban nem a demokrácia és a szabad választások iránti igény, hanem a szunnita-síita ellentét váltotta ki (Pakisztán 173 milliós lakosságából 77 % szunnita és 20 % síita).

Kövesd a Körképet a Facebookon!

Tavaly az ország különböző síita ellenes merényleteiben legkevesebb 400-an estek áldozatul. A legnagyobb merénylet-sorozatra ellenük 2013. január 10-én került sor a helyi síita központnak számító Quetta városban. Négy bomba robbant, az eredmény 100 halálos áldozat és 150 sebesült. Muhammad Tahir ul-Kadri, a mérsékelt elveket valló szúfi tudós, politikus, a nemzetközi alkotmányjog volt egyetemi tanára „hosszú menetelést” hirdetett január 14-re.

A tüntetők a kelet-pakisztáni nagyvárosból, Lahorból – mintegy 400 km-re az ország fővárosától – több száz autóval, mikrobusszal és teherautóval indultak útnak Iszlámábád felé. Tahir ul-Kadri korrupcióval és hozzá nem értéssel vádolta a kormányt. Követelte a májusi általános választások átláthatóságát, valamint a közbiztonság javítását.

Tahir ul-Kadri felhívására mintegy 400 kisbusz és autó indult útnak Iszlámábád felé

A menekülő államfő

A mintegy 40 ezres tömeg teljesen megbénította Iszlámábádot. A tüntetések kezdetben békésen zajlottak, de Tahir ul-Kadri szónoklata után a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek, figyelmeztető lövéseket is leadva a levegőbe. Kadri beszédében kitért arra, hogy célja a „pakisztáni tavasz”. Ezzel arra utalt, hogy Pakisztánban is szeretnék ugyanúgy megbuktatni a kormányt, ahogyan ezt 2011-ben a békésen tüntető lakosság néhány (észak-afrikai) arab országban megtette.

Muhammad Tahir ul-Kadri egy golyóálló üveg mögül tartja meg beszédét

A hatóságok több ezer rohamrendőrt és katonát vezényeltek a parlament és a diplomáciai negyed védelmére. A feszültséget és a dühöt tovább növelte, hogy Zardari államfőt a pakisztáni legfelsőbb bíróság korrupció vádjában bűnösnek találta és elfogató parancsot adott ki ellene.

Az iszlámábádi események hatására eközben Karacsiban, Lahorban és más városokban is rendbontásokra került sor: feldühödött tiltakozók vonultak az utcákra, összetűztek a rendőrökkel, és autógumikat égettek. Zardari el is hagyta a fővárost, Karacsiba menekült. Azonban az ellenzék, Kadri és a tüntetők is attól tartanak, hogy az eddig semleges pakisztáni hadsereg, amely az ország történelme során mindig is fontos szerepet játszott, ismételten beavatkozik és leveri a felkelést. A pakisztáni hadvezetés még nem merte magát rászánni erre a lépésre, de az ország történelmét ismerve nem elképzelhetetlen, hogy a tisztek egy csoportja előbb-utóbb magához ragadja a hatalmat.

A tüntető tömeg Tahir ul-Kadri beszéde után

A viszály forrása – Kasmír

A pakisztáni tábornokoknak azonban nemcsak a tüntetések miatt fájhat a fejük. 2013 év elején súlyos határincidens történt Pakisztán és India között, amely ismételten komoly feszültséget teremtett Iszlámábád és Újdelhi kapcsolatában.  Az indiai-pakisztáni ellentét és kölcsönös gyűlölet több évtizedre tekint vissza, amelynek fő tárgya Kasmír.

A tartomány hovatartozása miatt, amely 1947-ben India és Pakisztán létrejötte után egy ideig független volt, öt nagyobb háború is zajlott (1947-ben, 1965-ben,1971-ben és 1999-ben). Végül az indiai hadsereg elfoglalta a terület kétharmadát. A maradékot a pakisztániak vették birtokba, azonban nem voltak hajlandóak lemondani a keleti részről. Az itt élők döntő többségben muszlim, akik szoros kapcsolatot ápolnak Iszlámábáddal. Gyakoriak a terrorista merényletek (pl. a 2008-as mumbai merényletet is Pakisztán által támogatott terrorista csoport követte el) és sokan csatlakoznak a szélsőséges, iszlamista szervezetekhez.

Kasmír a felosztás után - Északi részt Pakisztán, keleti részt India, s Kína is kapott egy keveset

Az itt élő muszlim gerillákat Pakisztán teljes mértékben támogatja és fegyverrel is ellátja. Ennek következtében gyakoriak a határvillongások a két ország határán. Ezek mindig azzal fenyegetnek, hogy a konfliktus kiszélesedhet, egy újabb indiai-pakisztáni háborúba taszítva a térséget. Ez azért veszélyes, mert 1998-tól mindkét ország – India és Pakisztán is – atomhatalom. 2003-ban fegyverszünetet kötöttek a felek, elfogadták a 740 kilométer hosszúság 1972-es Ellenőrzési Vonalat (de csak ideiglenesen).

A pakisztáni légierő indiai célpontokat bombáz 1965-ben zajlott II. pakisztáni-indiai háborúban

A lövöldözések szinte mindennapos eseménynek számítanak a térségben: az indiai hadsereg közlése szerint 2012-ban nyolc katona halt meg 75 incidensben. A legutóbbi, 2013. január 6-án történt azonban súlyosabb volt az előzőeknél.  A pakisztáni hadsereg azzal vádolta a szomszédos Indiát, hogy az indiai határőrök megtámadtak egy pakisztáni határőrhelyet, és megöltek egy katonát. Válaszul január 8-án a pakisztáni haderő ágyúzni kezdte és lerombolt egy lakóházat a határ indiai oldalán. Megölték az indiai járőr két tagját, s meg is gyalázták a holttestüket. India emiatt hazarendelte iszlámábádi nagykövetét és megszakadt a 2012-ben megkezdett óvatos párbeszéd a két ország között.  Az indiai kormány, a helyi lapok értesülése szerint, „arányos megtorlással” fenyegette meg a pakisztáni vezetést, s jelenleg aggódva figyeli a pakisztáni tüntetések végkimenetelét.

Január 8-án a pakisztáni katonák egy ehhez hasonló indiai járőrcsapatot támadtak meg

Az arab tavasznak nevezett jelenség, amely 2011-ben kezdődött Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, lecsendesült ugyan, de mint ahogy a pakisztáni események is bizonyítják nem ért véget teljesen.  Egy olyan országban zajlik most ez a folyamat, amely atomfegyverrel rendelkezik, s az indiai-pakisztáni határ az egyik legkonfliktusosabb gócpontnak számít a világon.

Krajčír Lukács

Forrásokat megtalálod: itt, itt és itt.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is!

Ajánlott írások a témában:

I.Murszi iszlám fáraó – Az ellopott forradalom?

Törésvonalak országa: Hajsza a fekete aranyért- II. rész

Törésvonalak országa – A líbiai választás eredményei és tanulságai I.rész

Szíriában a helyzet változatlan

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Hlesztakov
2013. jan. 25. 02:31

Egész fasza cikk.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket