Elsüllyesztett ciprusi mentőcsomag – orosz parancsra?

2013. március 19-én este a nicosiai parlament hosszas vita után nemmel szavazott az euróövezeti pénzügyminiszterek 10 milliárd eurós mentőhitelére. A BBC Online szerint 36 képviselő volt ellene, 19-en pedig tartózkodtak az 56 fős ciprusi parlamentben.

A  mentőcsomag elutasítása mögött egy teljesen új, eddig szokatlan kitétel állt: a ciprusi bankbetéteket egyszeri adóval terhelték volna meg.  Ezt nemcsak Ciprus gazdasági helyzete indokolta. Az EU-s politikusok többször is jelezték: a ciprusi bankokkal együtt nem óhajtják az orosz oligarchákat menteni az euróövezet adófizetői pénzén, s egyesek Ciprust Oroszország trójai falovának nevezték az Európai Unión belül. Bár a mentőcsomag ezer sebből vérzett, a kegyelemdöfést valószínűleg a túlságosan szoros ciprusi-orosz viszony adta meg.

Kövesd a Körképet a Facebookon!

Mai cikkünk nem a mentőcsomag részleteire, következményeire és „igazságosságára” fókuszál. Sokkal inkább Nicosia és Moszkva szoros kapcsolatára.

Közös gyökerek

Ciprus ma az Európai Unió tagja, de ugyanúgy része az ortodox civilizációnak is. Ez azt jelenti, hogy Nicosia számára a jó kapcsolatok kialakítása és fenntartása az ortodox országokkal kiemelten fontos. Ezért is igyekszik nemcsak Görögországgal, hanem Oroszországgal is jó viszonyt ápolni.

   

Az oroszok, még a cárok idején, kiemelt figyelmet fordítottak Ciprusra. A hidegháború alatt csak nőtt a szigetország jelentősége. A szovjet külpolitika kihasználva a görög-török ellentétet és a görög enóziszt (egyesülés Görögországgal), mindig Ciprus pártját fogta. Támogatta az ENSZ-ben, számtalan kereskedelmi – s nem ritkán katonai, amely bizony csípte a NATO szemét – szerződést kötöttek. Ciprus (és Görögország) nem volt  a szovjet tömb része, emiatt maradhatott fenn egyfajta idillikus kép Oroszországról. Ez a fajta orosz barátság nemcsak a ciprusi kommunistákra jellemző,  hanem a nacionalista és vallásos görög ciptrióták nagy részére is (az ortodox civilizációs-kulturális gyökerek miatt).

A ciprusi és az orosz elit 1997-ben jelentős katonai megállapodást kötött: Ciprusnak nem volt légiereje, ezért a kormány úgy döntött, légvédelmi rakétákat vesz Oroszországtól. S-300 rakétákról volt szó, amelyek mintegy 430 millió dollárba kerültek. Később azonban, török nyomásra Nicosia elállt a vásárlástól, mivel az üzlet fenyegetést jelentett Törökországra nézve.

A ciprusi-orosz kapcsolatok intenzitása azóta jelentősen nőtt. Oroszország 2008-ban adóparadicsomnak nyilvánította Ciprust: olajoligarchiák, mint a Gazprom és LukOil Ciprusra menekítették vagyonuk jelentős részét. A hihetetlen kedvező ciprusi adózási rendszer okán. Ciprus napjainkban Oroszország egyik legfontosabb tőkeimportőrévé vált.  Az elmúlt években mintegy 52 milliárd dollárnyi ciprusi befektetés érkezett az orosz gazdaságba. 2010-ben Medvegyev volt az első orosz államfő, aki a szigetországba látogatott. Kijelentette: „Oroszországot és Ciprust mély történelmi szálak kötik össze, emellett az ortodox vallás is még közelebb hoz minket egymáshoz.”

A találkozó során, mintegy tizenhárom megállapodást kötöttek, a legtöbb gazdasági és kereskedelmi jellegű volt. A ciprusi turizmus is profitált a találkozóból, tavaly mintegy 150 000 orosz utazott az országba, többségében üzletember. Az orosz vendégeknek csupán internetes kérdőív kitöltése szükséges ahhoz, hogy a repülőtéren vízumot kapjanak. A szigeten ingatlant vásárolhatnak, ami az orosz üzletemberek második lakóhelyül szolgál.

2012-ben Oroszországból 22,4 milliárd dollár érkezett közvetlen befektetésként (FDI) Ciprusra, ez az orosz tőkeexport 33 százaléka. Emellett, abból a 13,6 milliárd dollárból, amelyet 2011-ben külföldről újonnan kibocsájtott orosz részvényekbe fektettek, további 3,8 milliárd dollárt utaltak át ciprusi számlákról.

Cipruson található az orosz bankok külföldi nettó követeléseinek 51 százaléka, ami 2011 végén több mint 9 milliárd dollárt jelentett. A Moodyís hitelminősítő intézet szerint 2012 végén az orosz bankok 12 milliárd dollárnyi összeget tartottak ciprusi bankokban. Ez mintegy 3 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban.

Felhergelt medve

Az új törvényjavaslat elfogadása rendkívül kényelmetlenül érintette az orosz politikai vezetést, üzletembereket, valamint a szervezett bűnözés vezetőit is. Egy csapásra befellegezhet ugyanis az egyik közkedvelt orosz adóparadicsomnak.

Az orosz Gazprom gázóriás vasárnap felajánlotta, finanszírozná a meggyengült ciprusi bankrendszert, cserébe viszont jelentős kontrollt szeretne az ország szénhidrogén kitermelése felett. Vlagyimir Putyin orosz elnök „igazságtalannak, szakmaiatlannak és veszélyesnek” nevezte a különadót, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök pedig vagyonelkobzásról beszélt. A ciprusi válság következtében oroszok tömege indult a szigetországba. A ciprióta taxisok szinte csak oroszokat szállítanak a városba, a Moszkvából Ciprusra tartó gépek szintén csordultig vannak.

Kedden Moszkvába utazott Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter is, hogy tárgyalni az orosz vezetéssel tárgyaljon. Oroszország 2011-ben 2,5 milliárd dollár kölcsönzött Ciprusnak. Szarrisz szeretné kialkudni, hogy csökkentsék a 4,5 százalékos kamatot,  a hitel lejáratát pedig 2016-ról tolják ki 2020-ig.

Vihar közeleg…

A ciprusi parlament előtt ezerfős tömeg tüntetett „El a kezekkel Ciprustól” táblákkal. Később üdvrivalgással fogadták a szavazás végeredményét. Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök félórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal a döntés után. Az Európai Központi Bank (EKB) tudomásul vette a ciprusi lépést.

A cikk írásakor az euróövezeti tagállamok még nem reagáltak  ugyanakkor Brüsszel most Ciprus „ellenjavaslatára” vár. Az ország ugyan most megúszta a mentőcsomaggal járó problémákat, de szembe kell néznie azzal, hogy az elutasításnak komoly következményei lesznek. S ezt nemcsak az ország lakosai fogják megérezni magukon.

Krajčír Lukács

A felhasznált forrásokat megtalálod: itt, itt, és itt

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!