2013. március 27-én történelmi jelentőségű eseményre került sor Törökországban: a Kurd Munkáspárt (PKK) katonai szárnya tűzszünetet hirdetett Ankarával. A párt mostani vezetése ezzel eleget tett a börtönben ülő Abdulla Öcalan – a PKK alapítója és a kurd függetlenségi harcok elindítója – március 21-ei felhívásának. Azonban nemcsak ez okozott komoly fejtörést a török politikusok számára: az ismét megválasztott izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu bocsánatot kért a 2010-es török állampolgárok halálával végződő izraeli kommandós akcióért és kártérítést is ígért. Legújabb cikkünkben a kurd harcok és a megbékélés, valamint az izraeli-török viszony rendezése kerül bemutatásra.Kövesd a Körképet a Facebookon!

Kövesd a Körképet a Facebookon!

A PKK harca Törökországban

A kurdok a XX. század második felében a folyamatos katonai puccsok és kurd mozgalmak feloszlatása miatt egyre inkább radikalizálódtak Törökországban. 1978-ban Abdullah Öcalan politikai aktivista megalapította a PKK nevű kurd pártot, központja Diyarbakır városa lett. A PKK rendszeresen hajtott végre terrorista merényleteket, Szíriában kiképzőtábort hoztak létre. 1999-ig több mint 5000 török katona, rendőr és civil halt meg a támadásokban, a PKK lerombolt 2000 civil ingatlant, 250 iskolát és 50 egészségügyi épületet. Öcalant letartóztattak és halálra ítélték. 2002-ben azonban eltörölték a halálbüntetést Törökországban így életfogytiglanra változtatták az ítéletet. A PKK-nak a becslések szerint jelenleg 5000 harcosa van.

Abdullah Öcalan és PKK-hivatalos zászlója
Abdullah Öcalan és a PKK-hivatalos zászlaja

A PKK vezetője nélkül is tovább folytatta harcát, igaz teljesen szétszórtan, főleg Törökország határvidékein és Irakban. A harmadik Öböl-háború alatt a török vezetés csak azzal az engedménnyel volt hajlandó támogatni az Egyesült Államok harcát Szaddám Huszein ellen, hogy Washington egyben tartja Irakot és nem engedi egy önálló Kurdisztán létrehozását Észak-Irakban. A török hadsereg többször is katonai hadműveletet indított az Irakban található PKK állásai ellen.  Közben, a támadások ellenére Ankara már hajlandó volt bizonyos engedményekre : 2002-ben engedélyezték a kurd nyelvhasználatot, 2009-tól pedig, ha óvatosan és döcögve is, de megindultak a tárgyalások.

Békével jöttünk…

A kurdok által is ünnepelt iráni újévkor (Nevroz) – nálunk március 21-én – Abdulla Öcalan levelet írt. Ezt a levelet Diyarbakirban több százezer ember előtt Pervin Buldan és Sirri Süreyya Önder – a kurd  Béke és Demokrácia Párt képviselői – olvasták fel.  Először kurd nyelven, majd törökül idézték Öcalan szavait: „Egy olyan ponthoz értünk, amikor a fegyveres erőinknek vissza kell vonulniuk a határok mögé… Ez nem a vég. Ez egy új korszak kezdete.” A PKK alapítója azt követelte az ankarai vezetéstől, hogy a béke fejében ,tartsa tiszteletben a mintegy 12 millió törökországi kurd politikai és kulturális jogait.

 hirdetes_810x300  
Diyarbakırban körülberül százezerfős kurd hallgatóság
Diyarbakırban körülberül százezer fős kurd hallgatóság

A török vezetést teljesen váratlanul érte a bejelentés. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök éppen Hollandiában tartózkodott az eseményekkor. Nyilatkozatában pozitív fejleménynek nevezte a tűzszünetre való felhívást (ugyanakkor bírálta, hogy egyetlen török zászlót sem lehetett látnia  városban a tűzszünet bejelentésekor).

A PKK-val való kibékülés nagyon jókor jött Törökország számára, hisz Szíriában a kurdok folyamatosan az autonómiáért harcolnak. Így, ha csak egy kis időre is, Ankarának nem kell attól tartania, hogy Bassár el-Aszad bukása után egy esetleges kurd felkelés átterjedne Törökországba. Nem mellékesen Erdogan politikai ambíciói is elősegítik a Kurd Munkáspárttal történő tárgyalásokat.  Ugyanis a mostani török miniszterelnök meg akarja erősíteni elnöki jogköreit egy  alkotmánymódosítással. Ahhoz azonban, hogy átvigye ezt a tervezetet, a BDP (kurd  Béke és Demokrácia Párt)  támogatására.

Török katonai hadművelet a PKK állásai ellen Észak-Irakban
Török katonai hadművelet a PKK állásai ellen Észak-Irakban.

Tavaszi olvadás az izraeli-török kapcsolatban

A múlt héten nemcsak ez a politikai esemény okozott meglepetést Ankarában. Március 22-én Benjámin Netanjahu telefonon hívta fel Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt, és „bocsánatot kért a török néptől minden hibáért, amely emberéletek elvesztéséhez vezethetett, illetve belegyezett abba, hogy tető alá hozzák a kártérítési megállapodást”. Erdogan elfogadta a bocsánatkérést.

zraeli kommandósok rajtaütnek egy török segélyhajón, amely Gázába tart 2010-ben.
2010. május 31-én az izraeli kommandósok rajtaütnek egy török segélyszállító hajón, amely Gázába tart

Ezzel lényegében javulásnak indult Ankara és Jeruzsálem viszonya, s 2009 óta most először beszélt egymással a két politikus. A két ország között mélyponton voltak a kapcsolatok, amelynek oka egy izraeli kommandós akció volt.  2010. május 31-én az izraeli haditengerészet kommandósai megtámadták a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottillát. Különböző források szerint 16-19-en vesztették életüket a támadásban, s több ország is bekérette az izraeli nagykövetet, hivatalosan tiltakozva az akció ellen. Ezzel egy valóságos diplomáciai lavina indult meg Izrael ellen, Ankara többször is megfenyegette Izraelt.

Az izraeli-török megbékélés elindításában komoly szerepe volt az Egyesült Államok elnökének, Barack Obamának. Az amerikai diplomácia régóta szorgalmazta a török-izraeli viszály rendezését. Barack Obama március 20-án Izraelbe látogatott, ahol találkozott Benjamin Netanjahuval. A találkozás szimbolikus jellegű volt (bár történt egy roppant kellemetlen eset, amikor dízelolajat tankoltak benzin helyett és az elnöki kocsi lerobbant). A palesztinkérdésben, az építkezésekben, az iráni atomprogramban és Szíria ügyében nem történt előrelépés. Azonban az elutazás előtt Barack Obama váratlanul felhívta Erdogant majd átadta a telefont Netanjahunak.

Barack Obama izraeli látogatása.
Barack Obama izraeli látogatása.

Első lépésként visszatért állomáshelyére Jeruzsálem törökországi, illetve Ankara izraeli nagykövete. „Nem lehet normalizálni a viszonyt, amíg Izrael nem fizet kártérítést az áldozatoknak, és nem szünteti meg a Gázai övezet blokádját”- jelentette be Erdogan. Az izraeli vezetés elfogadta a kártérítésről szóló tárgyalásokat, de Netanjahu nem hajlandó feloldani a gázai övezet blokádját.  

Törökország számára, amely az utóbbi időben egyre jelentősebb gazdasági és politikai hatalommá növi ki magát, hatalmas presztízst jelent a kurd kiegyezés és az izraeliekkel való kibékülés. Viszont kérdéses, hogy a török külpolitikai sikerek vajon hosszú életűek lesznek-e, főleg miután Erdogan már nem fog remélni tőlük valamilyen belpolitikai hasznot.

Krajčír Lukács

Felhasznált források: itt, itt és itt.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!