2013. április 9-én az első száz francia katona elhagyta Malit, kezdetét vette a francia kivonulás. Habár az iszlamisták és a tuaregek vereséget szenvedtek – visszavonultak Észak-Mali sivatagos területeire – a francia-mali erőknek nem sikerült teljes győzelmet aratniuk, még a napokban is folynak harcok a térségben. Ugyanakkor Párizs lezártnak tekintené Mali ügyét, hozzálátott az ott állomásozó négyezer fős intervenciós haderő kivonására. Kérdés azonban, hogy a kivonulás mennyire megalapozott?
Mostani cikkünkben bemutatjuk a katonai hadjárat vége óta eltelt időt; az Európai Unió tagállamai EUTM Mali kiképző misszióját, a visegrádi négyek szerepvállalását és a harcok kiújulását.
Francia sikerek
2013. január 11-én Franciaország Bamakó oldalán beavatkozott a Mali polgárháborúba. A 26 napig tartó – többnyire légi – hadjárat alatt sikerült jelentős csapásokat mérni a terrorista csoportokra. Az AQIM, MUJWA és az Anszar Dín nevű csoportok harcmodora bár meglepte a franciákat és a kormányerőket, hosszútávon a szövetségesek katonai felkészültsége és technológiai fölénye visszaszorította az iszlamista csapatokat. Január 28-án a francia és mali csapatok visszafoglalták Timbuktut, február 8-án pedig bevonultak Tesszalait-ba. A terrorista csoportok Észak-Mali sivatagos területein kerestek menedéket.
2013. február 2-án Francois Hollande francia elnök szigorú biztonsági intézkedések közepette váratlanul Maliba utazott. Felkereste a világörökség részét képező három timbuktui nagymecset egyikét. Hollande kijelentette: „január 11-e óta sok munkát elvégeztünk, de még nem fejeztük be a feladatunkat.” Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter március 7-én az alábbit nyilatkozta: „a hadművelet utolsó, döntő jelentőségű fázisba érkezett. A francia csapatok kivonása a korábbi elképzelésektől eltérően egy hónapot csúszik, s előreláthatólag áprilisban következik be.”
Az EUTM Mali
2012. február 17-én az EU Külügyminiszterek Tanácsának rendkívüli ülésére került sor Brüsszelben. A Külügyminiszteri Találkozó egyik legfontosabb döntése, hogy létrehozzák az EUTM Mali missziót, amelynek költségeit Brüsszel fizeti, de az oda kiküldött katonáik felszerelését, fizetését és utaztatását az Európai Unió tagállamai fogják biztosítani.
Az EUTM Mali (European Union Training Mission Mali) célja nemcsak a mali hadsereg felszerelése és kiképzése, hanem az ország integritásának helyreállítása és az emberi jogok védelme.
A misszió három fő célja:
1. Az európai kiképzőknek a mali katonáságot hadvezetési és logisztikai ismeretekre, a parancsnoki struktúrák működtetésére valamint a humanitárius jog előírásaira kell oktatni.
2. A demokratikus rend és az ország szuverenitásának helyreállítása, a lakosság felkészítése a 2013-as szabad választásokra.
3. A szervezetbűnözés és a terrorizmus semlegesítése.
Az EUTM Mali élére François Lecointre francia dandártábornokot nevezték ki . Az Európai Unió költségvetéséből 12,3 millió eurót szántak a misszióra, amely előreláthatólag 15 hónapig tart. Január 18-án az Európai Külügyi Szolgálat jelentése szerint az EUTM Maliban részt vevők tervezett létszáma körülbelül 500 fő : 250 katonai kiképző, 200 pedig logisztikai és fegyveres biztosító.
Visegrádiak jelenléte…
Az Európai Unió 27 tagállamából 21 vesz részt az EUTM Mali misszióban. A franciákon kívül mindegyik EU tagállam kiképző, orvosi és tanácsadói feladatkört lát el, s nem küldik őket az ország északi részébe.
A Visegrádi-négyek Szlovákia kivételével szintén képviseltetik magukat Maliban. Pozsony katonát és kiképzőt nem küldött, de Miroslav Lajčák úgy döntött, 20 ezer euróval támogatja az európai uniós missziót.
A cseh katonák – akárcsak a franciák – elsősorban őrző-védő szerepet kaptak Bamakó környékén. Prága 43 fős kontingensét 135 millió cseh koronával támogatta. 2013 február elején Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök bejelentette, hogy húsz lengyel katonával járulnak hozzá a mali hadsereg kiképzéséhez, valamint tűzszerészi feladatokat is ellátnak.
A magyar Honvédelmi Minisztérium úgy döntött, 10 fős csapatot küld Maliba, köztük hat mesterlövészt, három egészségügyi szakembert és egy összekötő tisztet. A feladat végrehajtására 555 millió forintot szánt a magyar kormány. Az összekötő tiszt február 27.-e óta látja el feladatait, biztosítva az összeköttetést a nemzetközi parancsnokság és a műveletben résztvevők között. A három magyar egészségügyi dolgozó 2013. március 18-án érkezett a német vezetésű tábori kórházba. Őket 2013. április 13-án követte hat katona, akik majd a mali hadsereg mesterlövészeit képzik ki, a portugálokkal együttműködve.
Megfogyva bár, de törve nem
2013. április 2-án az iszlamisták váratlanul megtámadták Timbuktut, a harcokban egy mali katona és 21 iszlamista vesztette életét. A terrorista csoportok taktikát váltottak: öngyilkos merényleteket és gerilla akciókat hajtanak végre. Erre válaszul április 8-án a Maliban állomásozó francia csapatok komoly offenzívát indítottak Észak-Maliban, hogy végleg leszámoljanak a radikális iszlamista lázadókkal.
A „Gusztáv” fedőnevű tisztogató akció még a cikk írásakor is tart, mintegy ezer francia katona vesz részt benne. Franciaország nem tervezi a teljes kivonulást, ugyanis egy ezer fős katonai kontingens továbbra is ottmaradna az országban. Ezzel lényegében a francia jelenlét akár évekig is elhúzódhat a fekete-afrikai országban. Mindenesetre pozitív előjel, hogy 2013 júliusában választásokat tartanak Maliban.
Krajčír Lukács
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!
A forrásokat megtalálod: itt, itt, itt és itt
Előzmények:
Megosztás:
Címkék: békefenntartó Csehország EU Külügyi Szolgálat EUTM Mali francia Gusztáv hadművelet iszlamista kiképző misszió Lengyelország magyarország Mali misszió terrorista
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Nem érkezett még komment. Legyen az öné az első!
A kommenteket lezártuk.