2013. július 21-én az Abe Sinzo vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) többséget szerzett a japán felsőházban.  A 2012 decemberi alsóházi választást követően Abe Sinzo ismételten elsöprő győzelmet aratott, s most már minden akadály elhárult az útjából, hogy megvalósítsa – a japán politikai életben korábban nem tapasztalt – radikálisabb intézkedéseit. Az LDP ismét a nacionalizmusra helyezi a hangsúlyt, amely leginkább a történelem újraértékelésében, a hadsereg-fejlesztési programokban és a régió országaival egyre inkább feszültebbé váló viszonyban nyilvánul meg.

Cikkünkben bemutatjuk Abe Sinzo visszatérését, gazdaságpolitikáját, valamint az újjáéledő japán nacionalizmust.

Abe Sinzo a felsőházi győzelem után.
Abe Sinzo a felsőházi győzelem után.

A nagy visszatérés

2007-ben (alig egy év után) Abe Sinzo megtört politikusként, betegségre hivatkozva távozott miniszterelnöki hivatalából. Ezzel véget ért egy rendkívül kaotikus időszak, ugyanis 2000-2007 között a japán gazdaság stagnálásba süllyedt, miközben a kormányfők folyamatosan váltották egymást. A japán belpolitika teljesen kiszámíthatatlanná vált, amely bizony komoly nyomot hagyott a szigetország gazdasági mutatóiban, különösen a külkereskedelemben.  A Japán Demokrata Párt próbálta kivezetni az országot a stagnálásból, de 2011-ben bekövetkezett földrengés és a fukusimai atomkatasztrófa miatt mára szinte minden támogatását elveszítette.

 hirdetes_810x300  
A fukusima-i
A fukusimai atomerőmű 2011 márciusában.

Bár a közvélemény-kutatások szerint az LDP népszerűsége nagyot nőtt 2012 végén, az alsóházi választások eredménye mégis meglepetésként érte japán lakosságát:  Abe Sinzo pártja 294 mandátumot szerzett a 480 fős alsóházban. A győztes párt vezetője még aznap este bejelentette, hogy célja Japán „revitalizálása” és a recesszióban lévő gazdaság felélesztése. Elmondta, hogy első lépésként az LDP „jelentős méretű” költségvetési kiegészítést fog benyújtani. Egy teljesen újfajta gazdaságpolitika vette kezdetét az országban, amely három fontos pontból állt:

  1. 10 000 milliárd jenes gazdaságélénkítő program;
  2. a japán jegybankelnök  által végrehajtott – olcsó állami pénzzel árasztották el a hitelpiacot – monetáris lazítás;
  3. és a gazdasági szerkezet átalakítása.

Ezenfelül szeretnék, hogy 2014-ben és 2015-ben duplájára emelkedjen forgalmi adó, amely Japánban jelenleg 5 százalék.

Ezekre a gyakran radikálisnak vagy épp unortodoxnak  minősített lépésekre azért van szükség, mert a japán gazdaság évek óta recesszióban van, miközben az államadósság a GDP 230 százalékát teszi ki, s 2013 június 30-án már átlépte az egy billiárd jenes határt. A Nyugaton  „Abenomics” néven emlegetett gazdaságpolitika nagy népszerűségnek örvend a japán lakosság körében, az NHK televízió közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 71%-a pozitívnak ítélte az LDP eddigi erőfeszítéseit. Ezért nem volt kérdéses a júliusi felsőházi választás kimenetele sem: a választók 47%-a szavazott az LDP-re és 115 helyet szereztek a szenátusban. Az eddig a legnagyobb felsőházi frakcióval rendelkező balközép Japán Demokrata Párt mindössze 15 mandátumot szerzett. A populista Japán Restaurációs Párt is gyengén szerepelt, 7 képviselője jutott be a felsőházba.

LDP szimpatizánsok ünnepelnek a júliusi választások után
LDP szimpatizánsok ünnepelnek a júliusi választások után.

A feléledő nacionalizmus

Azonban Abe Sinzo nem a szokatlan gazdaságpolitikájáról híres, hanem a japán nacionalizmus feltámasztására tett kísérleteiről. A két győztes választás – lényegében erős ellenzék nélkül – lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy megteremtse a politikailag „stabil és normális” Japánt. Már az üzenetértékű volt, amikor a választási kampány végén Abe Sinzo egy harckocsival, egy másik alkalommal pedig repülőgéppel mutatkozott.  Megváltozik a japán oktatás rendszer is: korábban a természettudományok voltak a fókuszban, most már egyre nagyobb hangsúlyt kap a történelemoktatás.

Abe Sinzo egy vadászgépen. A kép komoly kritikákat váltott ki, mert a repülőgép száma - 731 - megegyezik a Japán Császári Hadsereg titkos biológiai és vegyi hadviselésű alakulatának számával. Ez az egység számos háborús bűnt követett el, népírtásokat és biológiai fegyverek kisérletezést hajtott végre a hadifoglyokon és a megszállt országok állampolgárain.
Abe Sinzo egy vadászgépben.  A kép komoly kritikákat váltott ki, mert a repülőgép száma – 731 – megegyezik a Japán Császári Hadsereg titkos biológiai és vegyi hadviselésű alakulatának számával. Ez az egység számos háborús bűnt követett el.

Az LPD vezető politikusainak célja „mély társadalmi vitát” indítani az alkotmány módosításáról. 1947-ben a japán parlament elfogadta a „békealkotmányt”, amelyet azóta sem módosítottak. Sinzo pártja már közzé tett egy alkotmány-tervezetet, amelyet a civil szervezetek részéről heves bírálatok értek, mert az egyéni jogok helyett a közösség felé való kötelességeket hangsúlyozza.

Továbbá a nemzetközi politikában komoly visszhangot váltott ki Taro Aso, japán pénzügyminiszter, kijelentése: „A weimari alkotmányt észrevétlenül írták újra a náci Németországban. Miért nem sajátítjuk el taktikájukat?”  (Májusban is történt hasonló eset, amikor Toru Hasimotokame oszakai polgármester azt mondta, hogy a megszállt területek női lakosságából fenntartott prostitúciós hálózat szükséges megoldás volt a második világháború alatt.)

Toru Hasimotokame oszakai polgármester.
Toru Hasimotokame oszakai polgármester.

A szamuráj útja

Az 1947-es békealkotmány tizedik cikkelye tiltja a nagy létszámú hadsereg fenntartását, s az atomfegyverek előállítását. A Japán Önvédelmi Erők alacsony létszámú és szűk védelmi feladatokat lát el, viszont az elmúlt évek kihívásai – mint pl. Kína fegyverkezése, vagy a folyamatos szigetviták a környező államokkal – miatt az LPD úgy gondolja, hogy itt az ideje fejleszteni és bővíteni a hadsereget. Tizenegy év után növelik a katonai kiadásokat, s több különleges, ejtőernyős deszant alakulatot állítottak fel. A növekvő japán militarizmus egyik bizonyítéka, hogy a Hirosima elleni atomtámadás 68.-ik évfordulóján leleplezték a 250 méter hosszú helikopterhordozót, amely 1,14 milliárd dollárból épül. A hajó az Izumo nevet kapta, amely megegyezik az 1937-ben Kínát megtámadó császári flotta zászlóhajójának nevével.

Izumo helikopterhordozó hajó - Kína szerint egy rövid átalakítás után a hajó képes lenne repülőgépek felszállásra is.
Izumo helikopterhordozó hajó – Kína szerint egy rövid átalakítás után a hajó képes lenne repülőgépek felszállásra

Japán az elmúlt években egyre többet konfrontálódik a környező országokkal, főleg Kínával. A Szenkaku – kínaiul Tiaojü – szigetcsoport körüli vita már régóta mérgezi a japán-kínai kapcsolatokat. A japán parti őrség szerint a határsértések száma rekordot döntött. Tavaly szeptember óta 37 alkalommal sértették meg a kínai hajók a tengeri határokat, amelyre válaszul Japán 306 alkalommal küldte ki F-15-ös vadászgépeit. Abe Sinzo a decemberi győzelem után a szigetekre repült azért, hogy kijelenthesse: egyetlen centimétert sem hajlandó feladni.

A szigetvita csupán a kínai-japán ellentét csupán egyik forrása. A történelem során mindig is feszült volt a két kelet-ázsiai ország viszonya, többször keveredtek háborúba egymással. A 20. század első felében Japán megszállta Kínát, s az olyan események, mint az 1937-es nankingi mészárlás, csak még távolabb taszították egymástól a két országot. Az elmúlt években Japán egyre inkább szembesült azzal, hogy amíg ő betartja a békealkotmányát és igyekszik Washington kedvében járni, addig Kína hihetetlen mértékű fegyverkezésbe kezdett.  A japán elit továbbá azt sem emésztette még meg, hogy a 2008-as pénzügyi világválság alig rontott a kínai gazdasági mutatókon, miközben 2011 elején Kína megelőzte Japánt.

A japán parti őrség Szenkaku - kínaiül Tijaj
A japán parti őrség Szenkaku – kínaiul Tiaojü – szigetek körül.

Kétségtelen, hogy Abe Sinzo pártja szakít a korábbi japán politikai hagyományokkal, amellyel célja, hogy Japán nemcsak a régió, hanem a világpolitika egyik legfontosabb szereplője legyen. Az viszont még kérdés: erre mennyire lesz vevő a lakosság? A külpolitikát a japánok alig 10 százaléka tartja fontosnak, s elgondolkodtató az a tavalyi felmérés is, miszerint a japán fiatalok 80 százaléka harc helyett menekülőre fogná, ha támadás érné hazáját.

Krajčír Lukács

 

Forrásokat megtalálhatod: itt, itt és itt

Kapcsolódó cikkek:

Harciasabb panda? Az új kínai Fehér könyv

A sárkány karmai: Kína terjeszkedése a Dél-kínai-tengeren

A Lemenő Nap országa? Japán egy évvel Fukushima után

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!