Újra nyeregben a hadsereg Egyiptomban

Talán ezek tényezők miatt Murszi úgy ítélte meg, hogy Sziszi könnyen befolyásolható személy lesz, aki nem kérdőjelezi meg a mérsékelt iszlamista politikát folytató Muszlim Testvériség döntéseit és mindig kiáll majd a kormány mellett. Azonban az exelnök túlságosan lebecsülte Sziszit, nem hallgatta meg a katonai vezetés tanácsait és javaslatait. A tábornok ezért habozás nélkül eltávolította őt, sőt képes volt egy ideiglenes katonai-polgári-vallási koalíciót is létrehozni. A hatalomátvételt követően megkapta a vezérkari posztot, úgy tűnt ezzel elégedett, és a háttérbe vonult.

A puccs ellenére Sziszi népszerűség óriási, már-már Gamal Abden Nasszeréval vetekszik. Sok egyiptomi szemében eleve az pozitív előrelépés volt, hogy Sziszi óta  megszűntek az áramkimaradások és csökkent az üzemanyaghiány az országban. Boltokba és kávézókba függesztették fel a fényképét; ékszerek és csokoládék készülnek az ő arcmásával; a Kairó felé vezető főutak kapuinak falaira az ő hatalmas poszterei vannak kitűzve. Július óta folyamatosan előad a katonai és rendőri akadémiákon, ráadásul még az állami ünnepeken nem is az átmeneti államfő, hanem ő tart rendkívül érzelmes beszédeket. Bár többször hangoztatta, hogy nem érdekli a hatalom, ugyanakkor egy külön mozgalom indult azért, hogy a tábornok részt vegyen a jövő évi elnökválasztásokon. Eddig körülbelül 10 millió egyiptomi írta alá a kezdeményezést, s a szervezők szerint a tavaszi választást mindenféle csalás és probléma nélkül megnyerné.

Illegalitásból Illegalitásba

Természetesen a Muszlim Testvériség szemében Sziszi a „nyugat és a cionisták” bábja, az iszlám ellensége. Murszi bukása után szinte állandósultak az erőszakos tüntetések, a fosztogatások, vagy a csendesebb ülő sztrájkok. A kormány azonban nem tesz különbséget, mindegyik résztvevőt terroristának vagy vallási fanatikusnak bélyegez. Egymás után zajlanak a  „Harag napjai” nevű demonstrációk, s a rendőrség és a tüntetők közötti véres összecsapások halálos áldozatainak száma gyakran eléri a száz főt is. Murszi hívei hiába építettek barikádokat, szálltak meg szinte egész tereket, vagy építettek sátortábort , a katonai-rendőri csapatok mindegyiket felszámolták. Az eddig békésebbnek számító egyetemek sem maradtak ki az összecsapásokból: október végén a rendőrség betört a híres al-Azhar egyetemre, hogy véget vessen a Murszi mellett tüntető diáklázadásnak.

Az új egyiptomi kormány azonnal hozzálátott az egyiptomi Muszlim Testvériség felszámolásához, ami már többször előfordult a modern Egyiptom történelmében. Legelőször letartóztatták az iszlamista szervezet vezetőit. Hiába próbált meg stratégiát váltani a szervezet azzal, hogy a nagy tüntetéseket betiltották és helyette sokkal kisebb spontán demonstrációkat rendeztek – a közlekedés lassítása, az ülő sztrájk stb. -, a történelem megismételte önmagát: 2013. szeptember 23-án az egyiptomi bíróság betiltotta a Muszlim Testvériséget. Az 1928-ban Hasszán al-Banna arab nyelvű tanár által létrehozott, jelentős szociális hálózatot kiépítő és körülbelül egymillió tagot számláló szervezet ismét illegalitásba vonult. A Muszlim Testvériséghez közel álló sajtóorgánumokat (kiadókat, lapokat, tv-csatornákat, weboldalakat) felszámolták és a vezetők bankszámláit befagyasztották. Azok, akik valahogy megúszták a tisztogatást, igyekeznek saját, iszlamista utódszervezeteket és pártokat létrehozni, mint a Testvérek Erőszak Nélkül nevű csoport.

Természetesen, mint ahogy ilyenkor lenni szokott, a muszlim szélsőségesek a többi vallási kisebbség tagjain próbálják meg levezetni a felgyülemlett feszültséget. Az iszlamisták által spontán kitört pogromok elsődleges célpontjai a 85 milliós Egyiptom 10 százalékát kitevő kopt keresztények. Már Murszi alatt is gyakran kiáltották ki őket bűnbaknak, de az elnök bukása után szinte teljesen elszabadultak az indulatok a vallási felekezetek között. A Muzulmán Testvériség augusztus 14-i ülősztrájkjának véres felszámolása követően, a szélsőségesek a koptokra támadtak: országszerte ötven kopt keresztény házat és 122 üzletet támadtak meg és súlyosan megrongáltak 30 templomot. Októberben ismeretlen fegyveresek merényletet követtek el egy esküvő résztvevői ellen egy kopt keresztény templomnál. A támadásban négyen vesztették életüket és több tucatnyian megsebesültek. Az egyiptomiak többsége elítéli ezeket a támadásokat. Nem egy muszlim család menedéket nyújtott azoknak a koptoknak, akiknek a házát felgyújtották; vagy munkát adtak azoknak a boltosoknak, akiknek az üzletét kifosztották.

A Murszi-per elhalasztása miatt egy időre talán lecsendesedik a nyár óta tartó forrongó hangulat Egyiptomban. Az egyiptomiak már a tavaszi választásra készülnek, s igyekeznek már sokkal pozitívabban tekinteni az eljövendő időszakra. Az észak-afrikai országnak rendkívül nagy szüksége van az optimizmusra: a 156 országban végzett, ENSZ által közzétett legboldogabb országok listáján Egyiptom csupán a 130-ik lett, mert a pesszimizmus és kilátástalanság már teljes mértékben áthatja az egyiptomiak mindennapi életét.

Krajčír Lukács