Csaba
  • HUF: 407.73
  • USD: 1.03
  • 18 °C
  • 27 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Az anatóliai Gorilla: Korrupciós botrány és kormányválság Törökországban

Eddig nem sok jót hozott az új esztendő Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnöknek és a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártnak (AKP): először is kirobbant az elmúlt 11 év legsúlyosabb belpolitikai botránya Törökországban. Ezt követően a török líra árfolyama 30 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben. Ha ez még nem lenne elég, Ankarát sokan bírálják és támadják a szíriai válságba való beavatkozás és a Teheránnal való szorosabb együttműködés miatt.

A Körkép.sk mai cikkében bemutatja a török “Gorillát”, a hatalmi harcokat, valamint a török külpolitika viszontagságait.

A korrupció pókhálója

Törökországban már éppen kezdett lecsillapodni a nyári forradalmi hangulat, amikor robbant a következő botrány: a török hatóságok december 17-én egy 14 hónapos titkos nyomozás után, pályázati csalások és vesztegetések gyanújával közel ötven embert vettek őrizetbe. Sokan nagyon közel álltak Erdoganhoz.

Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!

Négy nappal később a belügyi, a kereskedelmi és a környezetvédelmi tárca vezetőinek fiait is letartóztatták. A következő napokban még további tizennégy ember ellen emeltek vádat korrupció, sikkasztás, és illegális aranykereskedelem miatt.

A nyomozók a török Halbank vezetőjének a lakásában Nokia cipődobozban rejtve  körülbelül 4,5 millió dollárnyi készpénzt találtak meg.
A nyomozók a török Halbank vezetőjének a lakásában, Nokia cipődobozban rejtve 4,5 millió dollárnyi készpénzt találtak.

A korrupciós botrány karácsonyra kormányválságot idézett elő az országban. Lemondott a török belügyminiszter, Muammer Güler és a gazdasági miniszter, Zafer Caglayan. Pár nappal később Erdogan Bayraktar, a környezetvédelmi tárca vezetője is leköszönt posztjáról. Ő azonban a miniszterelnök ellen fordult, lemondásra szólította fel és még Erdogan fiát is belekeverte az ügybe. A török miniszterelnöknek több sem kellett: menesztette a fél kormányt. Tíz miniszter távozott és Erdogan újakat nevezett ki a helyükre, de ez sem volt elég, hogy megnyugodjanak a kedélyek. Mint, ahogy az várható volt, ismét zavargásokra és tüntetésekre került sor. Isztambulban több tízezer ember gyűlt össze és azt skandálták: “Kapjátok el a tolvajokat!” Ankarában, Izmirben, Mersinben és Antakyában is utcára vonultak az emberek.

Erdogan Bayraktar
Erdogan Bayraktar felszólította a török miniszterelnököt, hogy mondjon le.

A korrupciós ügy miatt több mint félezer rendőrt menesztettek csak decemberben, mert a vádak szerint gátolták a nyomozást. Január elején pedig háromszázötven rendőri vezetőt váltottak le Ankarában. Az elmozdított rendőrök közül volt, akit továbbképzésre küldtek és volt, akit vidékre vagy a közlekedés-rendészethez helyeztek át. A török hadvezetés kijelentette, hogy nem fog beavatkozni a politikai válságba. A hadsereg távolmaradása leginkább Erdogannak köszönhető, mivel az elmúlt évek során menesztette, kényszernyugdíjazta, letartóztatta vagy börtönbüntetésre ítéltette azokat a katonai vezetőket, akik veszélyt jelentettek volna az AKP-ra és az iszlamista kormányzásra.

A korrupciós botrány kirobbanása utáni összecsapás Isztambulban.
A korrupciós botrány kirobbanása utáni összecsapás Isztambulban.

Patthelyzet a hatalmi sakkjátszmában

Természetes Erdogan azonnal összeesküvésről beszélt. Legelőször az Egyesült Államokat és a nyugat-európai országokat vádolta, hogy meg akarják őt buktatni. Később az igazságszolgáltatás került célkeresztbe. “Ebben a folyamatban egy bírósági puccskísérlet történt Törökországban egy hierarchikusan felépített szervezet ellen. Ez egy kísérlet volt arra, hogy elvegyék az emberek szuverenitását és azt a bíróság kezébe adják.” – nyilatkozta a török miniszterelnök. Felmentette hivatalából a vezető isztambuli főügyészt, Muammer Akkast, aki gyakran bírálta a rendőrséget, hogy akadályokat gördített eléje a nyomozás alatt. Ezenfelül menesztették azt az államügyészt is, aki vád alá akarta helyezni Erdogan fiát.

Erdogan menti, ami menthető...

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az egész korrupciós botrány valójában a háttérben zajló hatalmi harcok miatt pattant ki, mivel márciusban önkormányzati választások lesznek. A miniszterelnök Fethullah Gülen vallási vezetőt sejti a háttérben, aki önkéntes amerikai száműzetésben él. Gülen még régebben Erdogan társa volt, de jelentős nézetkülönbség alakult ki közöttük: Güllen is le akarta bontani a Kemal Atatürk-féle világi Törökországot, de Erdogannal ellentétben nem az arab Muszlim Testvériség lett volna a minta és tiszteletben akarta tartani a török sajátosságokat. A hetvenhárom éves Gülen mára Erdogan egyetlen jelentős riválisa maradt és létrehozott egy saját szervezetet Törökországban, amelynek nincs neve. A legtöbben Hizmetnek (azaz Szolgálatnak) nevezik, s bizony a majd több milliós tagot számláló mozgalomban sok bíró, rendőr, újságíró és ügyész található.  A Gülenhez köthető sajtó támadta leginkább Erdogant, s gyakorlatilag ők robbantották ki a botrányt is.

Fethullah Gülen, Erdogan egyetlen országban maradt, komoly ellenzéke
Fethullah Gülen, Erdogan egyetlen komoly belpolitikai ellenzéke.

Mindenesetre a török gazdaság rendkívül megszenvedi a korrupciós botrányt és a kormányválságot. Legelőször a líra kezdett mélyrepülésbe, amelynek fokozatos gyengülése már július óta tart, de csak decemberben lett ilyen látványos. Január elejére 30 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben. Kialakult a negatív pénz, ami a tőkepiaci reakciók  profitrealizáláshoz, illetve masszív tőkekivonáshoz vezethet a jövőben. A török jegybank az ilyenkor szokásos kamatemelés helyett a dolláreladást választotta, havonta 3 milliárd dollár eladását engedélyezve. Ez azért veszélyes a török piaci szereplők szerint, mert a rövid távú kamatoknak most legalább 3-4 százalékponttal magasabbnak kellene lennie. A török valutatartalék már csak hónapokra elegendő. Az ország GDP-növekedése lelassult, ami azt a veszélyt hordozza magával, hogy a Flitch leronthatja az ország BBB adósságbesorolását.

Súlyos gondokkal küszködik a török líra
Súlyos gondokkal küszködik a török líra.

Feszülő külkapcsolatok

2013 év elején a török külpolitika jelentős sikereket ért el a régióban: Erdogan és Mohamed Murszi  szorosabbra fűzte Ankara és Kairó kapcsolatát, látványosa “kibékült” Netanjahuval, Szíriában folyamatos támogatásban részesítette a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA), sőt történelmi békeszerződést kötött a kurdokkal. Azonban egy évvel később a török külpolitika már komoly gondokkal és bírálatokkal kénytelen szembenézni. Először is a kurd kivonulás és kibékülés ideiglenesen megakadt és bizonytalan lett annak jövőbeli sorsa. A török kormány teljesen önhatalmúlag energetikai megállapodást kötött a szomszédos iraki kurdokkal, ami a közeljövőben szétszakíthatja Irak egységét.

A PKK (Kurd Munkáspárt) harcosai elhagyják a török területeket. Szeptemberben a kurd vezetés leállította a kivonulást.
A PKK (Kurd Munkáspárt) harcosai elhagyják a török területeket. Szeptemberben a kurd vezetés leállította a kivonulást.

Törökország viszonya az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is megromlott. A Nyugat élesen bírálta a nyári tüntetések véres leverését, Erdogan “nemzetközi összeesküvés és puccs” kijelentései különösen aggasztották. Most pedig az Unió a török korrupciós botrány miatt fejezte ki aggodalmát, miközben az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel azt, hogy Törökország regionális nagyhatalomként kezdett el viselkedni a térségben, nem veszi figyelembe és gyakran ellent is mond az amerikai érdekeknek.

Erdogannak Szíria miatt is fájhat a feje. Ankara az egyik legnagyobb támogatója volt a különböző militáns szervezeteknek, 2013-ban 47 tonna fegyvert szállított nekik. A török-szír határ mentén több tábor is található, ahol a harcosok kiképzése folyt. A török külügyminiszter nemrég elismerte, hogy jó pár török állampolgár található a “felkelők” soraiban. Azonban Ankara az év végére nagyon nehéz helyzetbe került: nem következett be az amerikai támadás Szíria ellen és a nyugatiak gyakorlatilag leállították a kormányerő ellen harcolóknak nyújtott fegyvertámogatást. A FSA már a széthullás jeleit mutatja, a terrorista szervezetek (al-Nuszra Front,Iraki és Levantei Iszlám Állam stb.)  és a mérsékelt szárny egymás ellen fordultak.

Fegyverfogás
A “humanitárius segélynek” álcázott hadianyagot foglaltak le a török határőrök.

Ennél jóval nagyobb nyugtalanságot keltett  az amerikai és a NATO-vezetés körében azonban, hogy Törökországnak folyamatosan mélyült a kapcsolata Iránnal. A török és az iráni diplomácia gyakran lép fel közösen: Mohamed Murszi megbukása óta mindkét ország vezetése élesen bírálja Fattah el-Sziszi tábornokot, s ismételten történelmi mélypontra süllyedt az Egyiptommal fenntartott viszonyuk. Dacára annak, hogy a szíriai válságban egymás ellenfeleit támogatják (Irán Bassár el-Aszad szír elnök mellett áll ki), nem akadályozza meg a két ország vezetését abban, hogy közösen szólítsák fel a Szíriában harcoló feleket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz és politikai eszközökkel oldják meg a válságot.

Az iráni és a török külügyminiszter közösen szólítják fel a szíriai harcoló feleket a békére
Az iráni és a török külügyminiszter közösen szólítják fel a szíriai válság harcoló feleit a közelgő Genfi-tárgyalásokon való részvételre.

Más dimenziókban is folyik az iráni-török együttműködés. Tavaly derült ki, hogy a török üzleti körök kijátszották a nyugati embargót és legalább 13 millió dollár értékű aranyat exportáltak Teheránba, cserébe a török gazdaság iráni energiahordozókat kapott. Továbbá Ankara erőteljesen támogatta az iráni atomprogramot: 2010-ben egy közös nukleárisfűtőanyag-cseréről írtak alá közös szerződést, s emiatt a török diplomata 2010-ben nemmel szavazott az iráni atomprogrammal kapcsolatos, komoly szankciókat kilátásba helyező ENSZ BT-határozatra. Nyugati pletykák szerint Törökország a háttérben komoly nyugati hadi technológiát adott el az iráni hadseregnek. A hab a tortán az volt, amikor Ankara egy kínai rakétavédelmi rendszert akart vásárolni iráni közvetítéssel.

A kínai  FD-2000-es légelhárító rendszer lényegében az amerikai Patriot, az orosz Sz-400 és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek riválisa.
A kínai FD-2000-es légelhárító rendszer lényegében az amerikai Patriot, az orosz Sz-400 és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek riválisa.

Folytatás következik…

Erdogan eddig biztosra vette, hogy pártja győzni fog a márciusi helyhatósági választásokon. A végcél az lett volna, hogy 2023-ban is – Törökország fennállásának századik évfordulóján – ő lesz majd az ország élén. Most azonban alaposan felbolydult a török politikai élet és teljesen kiszámíthatatlanná váltak a folyamatok. Lehet, hogy Erdogan túléli, de hatalma és népszerűsége jelentősen csökkenni fog, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy belebukik az AKP-vel együtt. Mindenesetre az indulatok már teljesen elszabadultak: pár nappal ezelőtt egy török parlamenti bizottsági gyűlés alatt a képviselők összeverekedtek; pofozták, rugdosták és különböző tárgyakkal (pl. ásványvizes palackokkal és még iPad-dal is!) dobálták meg egymást. A cikk zárásaként itt a verekedésből egy kis részlet:

 

Krajčír Lukács

Források megtekinthetőek: itt, itt és itt

Előzmények:

A szekularizáció visszavág – Tüntetések Törökországban

Pax Ankara – Törökország régiópolitikai sikerei

Ugrásra készen: A szír-török válság

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

durum durum
2014. jan. 16. 09:01

Vegre megertettem, mirol szol a buli a torokoknel. Amit tovabbra sem ertek, hogy ha Erdogan ennyire benne van a buliban, hogy hogy nem csapnak at az o feje felett is a hullamok. Azaz sok mas szereplo mellett miert nem bukott mar o is bele?

sikorsky
2014. jan. 16. 16:02

Erdogan, mintahogy a cikkben is benne van, gyakorlatilag nagyobb ellenzék nélkül van hatalmon az országban. Egyszerűen nincs aki "kikényszerítse" a török parlamentből, hogy vonják meg a bizalmat és menesszék a miniszterelnökök, még egy ilyen korrupciós ügy esetében is. Bár igaz, hogy létezik Kemal Kilicdaroglu által vezetett Köztársasági Néppártját (CHP), amolyan világias ellenzék, de nem jelent nagyobb kihívást az AKP számára, legalábbis most. De ki tudja, a választásoknál lehet megszorongatja majd a kormánypártot. A török hadsereg, amely a XX. században mindig megbuktatta azt az elnököt, aki veszélyeztette a Kemal-örökséget, az ellen puccsot hajtott vége. Most azonban már nincs a hadsereg sem, mert Erdogan letartóztatta vagy menesztette azokat a tábornokokat és minden olyan katonai vezetőt, aki veszélyt jelentett volna rá. A rendőrséget, a nyári tüntetések és mostani korrupció után, teljesen átszervezték. Az igazságszolgáltatás és a döntéshozói hatalom az egyetlen terület, ahol viszonylag kisebb Erdogan befolyása. Ezért is beszél "bírósági puccsról". Csakhogy itt is meneszti és a kormányközeli média tönkreteszi a bíró hírnevét, és a rendőrség is akadályozza őket. A cikkben említettem egy török ügyészt, aki be akarta perelni Erdogan fiát is. Nos menesztették, nyomozás indult ellene, sőt, ha az értesüléseim helyesek már Törökországot is elhagyta. Végül pedig maga a török lakosság nagy része még mindig kiáll , ha nem is az Erdogan, de az iszlamista politikát folytató AKP mellett. Nyáron voltak tüntetések a török kormány ellen, de csak a nagyvárosokban, a vidéken még mindig Erdogan az úr.

    durum durum
    2014. jan. 16. 16:25

    Akkor viszont az is lehet, hogy az egeszet Erdogan rendezi, hogy eltavolithassa a szamara kellemetlen egyeneket?

sikorsky
2014. jan. 16. 18:36

Nos, az igaz, hogy nem áll távol az arab, török és a perzsa országoktól az ilyenfajta "színjáték" , de véleményem szerint most Erdogan nem rendezte meg . Túl sok mindenre kell egyszerre odafigyelnie és rendkívül óvatosnak kellett lennie. Egyrészt ugye ott vannak a külpolitikai okok: Szíria, Irán, meg a félbemaradt kurd kivonulás, másrészt pedig a belpolitikai okokból sem volt ajánlatos ilyet végrehajtani. A másik, hogy decemberben kezdett a török közhangulat, a média és a külföld elfeledkezni a nyári tüntetésekről és a zavargásokról. Szerintem Erdogannak most a legkevésbé az hiányzott, hogy újra a figyelem és a bírálatok központjában legyen, s látványosan megkockáztassa a tavaszi helyhatósági választásokat. Végül pedig a török gazdaság is komoly problémákkal küszködött a botrány előtt is, most pedig mélyrepülésben van. Erdogan, bár lehet, hogy nem a legjobb , de az egyik legrealistább politikus a Közel-Keleten, s nem hiszem hogy a nagy nehezen megszerzett török "vezetői" pozíciót, most egy ilyennel veszélyeztesse. Szóval én tényleg nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Gülen vagy valaki más áll a háttérben és ez nem Erdogan mesterkedése.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Hirdetés (X)

Kövessen minket