Veszélyes játszmák a Távol-Keleten - Obama kelet-ázsiai körútja - Körkép.sk
Külügyek

Veszélyes játszmák a Távol-Keleten – Obama kelet-ázsiai körútja

Dacára az egyre konfliktusosabb orosz-nyugati viszonynak és a közel-keleti régióban tapasztalt amerikai kudarcoknak, a Távol-Kelet még mindig nagyobb prioritást élvez az amerikai külpolitikában. Nagyon úgy tűnik, hogy az Egyesült Államoknak hosszabb távon Kína jelenti a nagyobb kihívást, mint Oroszország vagy Irán. Ezt bizonyítja Barack Obama legutóbbi kelet-ázsiai körútja is, amely során meglátogatta a legfontosabb régióbeli szövetségeseit. Az amerikai elnök igyekezett őket kibékíteni egymással, hogy egy  Kína körbezárását célzó szövetséget hozzon létre. Azonban a leendő szövetség tagjai között lévő gyakran rendkívül ellenséges viszony miatt, csak nagyon nehezen sikerül ezt az amerikai feltartóztatási politikát megvalósítani a csendes-óceáni térségben.

BN-CQ109_PHobam_G_20140502025435

A Körkép.sk mostani elemzésében bemutatja Barack Obama kelet-ázsiai körútját, egy szövetség létrehozásának nehézségeit, valamint az egyre konfliktusosabb Dél-kínai-tengert.

Hosszú készülődés

Az amerikai elnök már 2013 októbere óta tervezte a kelet-ázsiai körútját, de akkor a költségvetési viták miatt ezt el kellett halasztania. Április végén Barack Obama Japánba, Dél-Koreába, Malajziába, illetve a Fülöp-szigetekre látogatott el, ahol arról biztosította a helyi vezetéseket, hogy az Egyesült Államok megvédik őket Kínával szemben. Az ukrajnai események – például a Krím-félsziget függetlenségének kikiáltsa és Oroszországhoz való csatolása – globálisan éreztette hatását a világban. Kína szomszédjai ugyanis attól tartanak, hogy ez az orosz lépés bátorítást adhat Pekingnek, hogy Moszkvához hasonlóan oldja meg a vitás kérdéseit.

Barack Obama Japánban.
Barack Obama Japánban.

Ugyanakkor az amerikai elnöknek nagyon óvatosan kellett lépkednie, mivel nem akarta magára haragítani a kínai vezetést. Az Egyesült Államok második legnagyobb kereskedelmi partnere ugyanis Kína és egyben ő vásárolja a legtöbb amerikai államkötvényt, ezért Washingtonnak korántsem ajánlatos összerúgnia a port Pekinggel. Csakhogy az amerikai külpolitikában most a geopolitikai és a stratégiai érdekek sokkal fontosabbak, mint a gazdaságiak. Április 9-én Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter Kínában járt, ahol szokatlanul “harcias” szóváltásra és veszekedésre került sor a két védelmi miniszter között. A vita egyrészt a kínai-japán ellentét, másrészt pedig a Tajvannak eladott Perry osztályú fregattok miatt tört ki. A kínai védelmi miniszter pedig nem volt hajlandó lemondani a környező országokkal kapcsolatos határvitákról és az a kijelentése, miszerint “a kínai hadsereg azonnal mozgósítható, és képes bármely csatát megnyerni” felért egy háborús fenyegetéssel. A beszámolók szerint Hagel egy alkalommal ujját felemelve – ami rendkívül barátságtalan gesztust jelent a diplomáciában –  közölte, hogy a Fülöp-szigetek és Japán hosszú ideje az Egyesült Államok szövetségesei és mellettük fog állni a vitás területeken.

Csang Van-csüan kínai védelmi miniszter és Chuck Hagel. Az amerikai védelmi miniszter még a kínai anyahajón, vagyis  a Liaoningen járt.
Csang Van-csüan kínai védelmi miniszter és Chuck Hagel. Az amerikai védelmi miniszter még a kínai anyahajón, vagyis a Liaoningen járt, de ez sem “lágyította” meg a szívét.

Habár a mostani turnéja alatt Obama nem járt Pekingben, mégis az egész út nem szólt másról, mint Kínáról. A fő téma ugyanis a csendes-óceáni térségben kialakítandó szabadkereskedelmi övezet (Trans-Pacific Partnership-TPP) volt, amely a tervek szerint 12 országot ölel majd fel: az Egyesült Államokat, Japánt, Kanadát, latin-amerikai országokat (Mexikó, Peru, Szingapúr), Új-Zélandot, Ausztráliát, Bruneit, Malajziát, Szingapúrt, és Vietnamot. Ha megvalósul, akkor ez lesz majd a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete: a világ GDP-nek 40 százaléka, a világkereskedelem 30 százaléka felett fog rendelkezni, s ez tökéletes ellensúlyt jelenthetne a Kínával és tágabb értelemben pedig a Sanghaji Együttműködési Szervezettel szemben.

A TTP tagállamok minisztereinek első találkozója.
A TTP tagállamok minisztereinek első találkozója 2010-ben.

Eredmények nélkül

Csakhogy  a látogatás alatt nem sikerült lebontani a legfontosabb akadályokat és megoldani a legsúlyosabb problémákat. Például Obamának pont az Egyesült Államok legfontosabb kelet-ázsiai szövetségesével, vagyis Japánnal nem sikerült megegyeznie. Tokió a protekcionista törekvései miatt nem írta alá a szerződést. A szigetország félti az agrártermék (búza, rizs, tejtermékek, és cukor) importvám-szintjeit, miközben az amerikai autóipar nem hajlandó csökkenteni a vámokat, mivel tart a japán riválistól.

Abe Sinzó japán miniszterelnök egy háromcsillagos étteremben fogadta Barack Obama amerikai elnököt, ahol sakét ittak és susit ettek.
Abe Sinzó japán miniszterelnök egy háromcsillagos étteremben fogadta Barack Obama amerikai elnököt, ahol szakét ittak és szusit ettek. Azonban hiába a bőséges fogadás, nem volt megállapodás.

Ez eléggé keserű szájízt hagyott maga után, de Tokió szempontjából legalább a japán-kínai szigetviták területén előrelépés történt. Még Hagel is élesen bírálta Pekinget azért, mert 2013. november 23-án kiterjesztette a légvédelmi azonosító övezetét a vitatott szigetcsoportokra is. Japánban Obama kijelentette, hogy Kína a területi és a tengeri követeléseit megfélemlítéssel, kényszerrel és erővel próbálja megvalósítani. Ezenfelül USA elkötelezte magát Japán biztonsága iránt, s a kettejük közötti megállapodás vonatkozik minden Tokió fennhatósága alá tartozó területre is. Ergo a vitatott Szenkaku-szigetek ( kínaiul Tiaojü-szigetek) szintén “amerikai védelmet” élveznek. Azonban az amerikai diplomácia hozzátette, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem foglal állást az ügyben, s nem lehet egyoldalúan dönteni a kérdésben.

2013. november 23-án Peking bejelentette, hogy kiterjeszti a légvédelmi azonosító övezetét a vitatott szigetcsoportokra is.
Határon belül: a kiterjesztett kínai légvédelmi azonosító övezet

Egy Kína-ellenes szövetséget nemcsak Japán miatt nehéz létrehozni, hanem a többi kelet-ázsiai ország miatt is: körülbelül ugyanannyi problémájuk van egymással, mint Kínával. Erre tökéletes példa Dél-Korea. Amikor Barack Obama Pak Gjun Hje dél-koreai elnök asszonnyal tárgyalt, lényegében csak az észak-koreai kártyát tudta kijátszani: ígéretet tett, hogy megvédi őt Phenjantól és Kim Dzson Un-tól. Más téren azonban itt is totális volt a kudarc. Japán és Dél-Korea között szokatlanul ellenséges a viszony, annak ellenére, hogy szövetségesnek számítanak az amerikai külpolitikában.

Már az óriási eredmény volt, amikor a márciusi hágai nukleáris bizotnsági csúcstalálkozón Obama közvetítéssel legalább leültek egymással tárgyalni a két vezetés.
Már az óriási eredmény volt, amikor a márciusi hágai nukleáris biztonsági csúcstalálkozón Obama közvetítéssel  leültek egymással tárgyalni a felek. Persze, azért nem lehetett őket egymás mellé ültetni.

Washington megpróbálta Tokió és Szöul közötti feszültséget csökkenteni. Egyrészt a két ország között komoly vita tárgya az alig 0,3 négyzetkilométer nagyságú Takesima (koreaiul Tokdó) – szigetek hovatartozása. A másik pedig, hogy alig egy hónappal az amerikai látogatás előtt a japán belügyminiszter és 150 parlamenti képviselő ellátogatott a tokiói Jaszukuszni sintóista szentélybe, ahol a császári hadsereg egyszerű katonáin kívül 14 háborús bűnös is el van temetve. Ezt pedig nemcsak Dél-Korea, hanem a japán megszállás alatt lévő összes környező ország elítélte. Az ellenszenv nemcsak a politikában van jelen: a két nép sem rajong túlságosan egymásért, mivel a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a dél-koreaiak csak egy hajszállal kedvelik jobban a japánokat, mint az észak-koreaiakat.

A Jaszukuni-szentély.
A Jaszukuni-szentély.

“Ne húzogasd a tigris bajszát, mert…”

Obama Fülöp-szigetek esetében már jelentősebb sikereket ért el. Április 28-án tíz évre szóló védelmi megállapodást írt alá  az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek: a paktum értelmében az amerikai hadsereg ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathat a délkelet-ázsiai ország bizonyos támaszpontjain. Május elején pedig nagyszabású közös hadgyakorlatba fogtak a Dél-kínai-tengeren, Luzon térségében. Indonézia legnagyobb szigetétől nem messze fekszenek ugyanis a vitatott Paracel-szigetek és Spratly-szigetek is, valamint a legfontosabb kelet-ázsiai hajóútvonalak. Ezenfelül a térség gazdasági szempontból is kiemelt jelentőséggel bír: hatalmas olajtartalékok rejtőznek a tenger mélyén.

A közös hadgyakorlat. Obama leszögezte:
A közös hadgyakorlat. Obama leszögezte:„Az Egyesült Államoknak szerződésbeli kötelezettsége beavatkozni, ha a Fülöp-szigeteket támadás érné.”

Jelenleg a régióban nemcsak a hadgyakorlat borzolja a kedélyeket: Vietnam és Kína között egyre mélyül a kőolaj-kitermelésről folytatott vita. A vietnami külügyminiszter kritizálta és nemzetközi bírósággal fenyegette meg Pekinget, amiért a kínai vállalatok  egymilliárd dollár értékű olajfúró toronyt hoztak létre, mégpedig Vietnam területén. A kínai vezetés erre  kijelentette, hogy nem engednek egyetlen hajót sem az olajfúrótorony közelébe, s parancsot adnak a kínai haditengerészetnek a “kínai felségterületet” megszegő hajók elsüllyesztésére. Vietnam 29 hadihajót és őrhajót vezényelt az olajfúró platform közelébe. Május 7-én pedig egy súlyos incidensre került sor, amikor a vietnami hajók megpróbálták meghiúsítani a kínaiak építkezést. Azóta is rendkívül feszült a helyzet és nem zárható ki egy komolyabb határmenti villongás a két ország között.

Meddig bírja még?

Kína számára egyre több gondot okoznak  a szomszédos országokkal folytatott határviták. Pekingnek az sem tetszik, hogy az Egyesült Államok ezeket a konfliktusokat kihasználva próbál létrehozni egy Kínát  körbevevő és lehetőleg feltartóztató szövetségi rendszert. Azonban az amerikai szövetség leendő tagállamai között lévő viták és ellentétek felkészülési időhöz juttatják Kínát.

Krajčír Lukács

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Forrásokat megtekintheted: itt, itt és itt.

Ajánlott írások a témában:

A krími válság és a világ: Játékosok vagy szemlélők? – II.rész

Harciasabb panda? Az új kínai Fehér könyv

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket