Románia a maga közel húsz milliós lakosságával – beleértve az ugyan lélekszámában fogyó, de több mint egymillió kétszázezer főt magában foglaló magyar őshonos nemzeti kisebbséget – 2007 óta tagja az Európai Uniónak. A magyarság szempontjából jelentős javulást vizionáló kisebbségi politikai elitnek azonban hamar rá kellett döbbennie, hogy az integrációs keret megváltozásával a román vezetés asszimilációs szándéka aligha változott.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Victor Ponta vezette kormány belépett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Bíróság (EB) között zajló perbe. Tette ezt úgy, hogy előzetesen nem konzultált koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel. Ez önmagában még nem indokolta volna a Szövetség elnökének, Kelemen Hunornak a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri posztjáról való lemondását, hisz a sértettség luxusa nem engedhető meg egy ilyen politikai kultúrában. A fő probléma, hogy a kormány a párttal szemben, a Bizottság oldalán lépett be a luxemburgi perbe.

1
A román miniszterelnök és az RMDSZ elnöke. Forrás: magyarhirlap.hu

De mi vezetett odáig, hogy végül Románia perben álljon az RMDSZ-szel?

A kulcsszó: Minority SafePack

Az Európai Unió értékként vallja a társadalmi szolidaritást, a kulturális, nyelvi és vallási sokszínűséget. Az ,,egységben az erő” gondolatával párhuzamosan tiszteletben tartja, mi több, kiáll a különböző kisebbségek fennmaradása mellet. Legalábbis az elvek szintjén mindenképpen ezt hangoztatja. Méghozzá jó hangosan.

2
Az európai polgári kezdeményezés logója. Forrás: ec.europa.eu

Az európai szintű kisebbségpolitika fontos állomása volt a Lisszaboni Szerződés, amely megalkotta az európai politika új részvételi formáját: a 2012 április elsejétől érvénybe lépő európai polgári kezdeményezést (EPK).

 hirdetes_810x300  

Ennek értelmében a tagállamok negyedéből származó, legalább egy millió uniós állampolgár kérheti az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogszabály-alkotást. Olyan ügyekben, melyek kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak, kifejezetten nem lehet kezdeményezést indítani. Kérdéses tehát, hogy kisebbségjogi kérdések miként képezhetik tárgyát a polgári kezdeményezéseknek. 2011 júniusában Winkler Gyula, a Szövetség EP képviselője így fogalmazott: ,,az EU-ban a kisebbségi kérdés érzékeny témának számít, de mi nem adhatjuk fel erőfeszítéseinket.”

Nos, ez a küzdelem valóban nem került feladásra. A Szövetség 2011 tavaszán határozatban fogadta el, hogy élni kíván az unió adta lehetőségével – a kisebbségvédelmi keretszabályozási csomag –, a Minority SafePack megalkotásával.

3
,,Nem vagy egyedül. Egy millió aláírás az európai sokszínűségért” – a Minority SP logója és jelmondata. Forrás:maszol.ro

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az európai kisebbségekre és etnikai csoportokra, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek problémakörére. A csomagban többek között helyet kapnak az alapvető állampolgári jogokat, a regionális és kisebbségi nyelveket, a művelődést, az oktatást, a regionális politikát, a közképviseletet, az audiovizuális és egyéb médiatartalmakat, illetve a kisebbségi közösségek támogatását érintő kérdések. A javaslatcsomag tartalmaz egy mentesítő záradékot, mely az Alapító Szerződések értelmezésbeli különbségeire való tekintettel kéri, hogy a passzusok egyenkénti értelmezése után amennyiben valamelyik elfogadhatatlannak bizonyul, annak elbírálása ne legyen kihatással a többiére.

4
Egyeztető tárgyalások. Forrás: rmdsz.ro

Kelemen Hunor a létrejövő összefogásról így fogalmazott: ,,mi, Európa őshonos nemzeti kisebbségei, összesítettük az EU-s keretbe illeszthető kisebbségvédelmi intézkedéseket, és partnerként fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy regisztrálja kezdeményezésünket.”

A kezdeményező bizottság tagjai közt van az RMDSZ elnöke mellett Hans Heinrich Hansen – az európai kisebbségek közös ernyőszervezetének, – az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Karl-Heinz Lambertz – a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke –, illetve Valentine Inzko, az ENSZ Bosznia Hercegovinai főképviselője is.

5
Heinz Heinrich Hansen FUEN- elnök, Luis Durnwalder, Dél-Tirol volt kormányzója és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Forrás:maszol.ro

Közös minimum az erdélyi magyar politikában?

Az Európai Bizottság azonban 2013. szeptember közepén elutasította a Minority SP nyilvántartásba vételét azzal az indoklással, hogy az ügy nem tarozik a testület jogalkotási hatáskörébe – figyelmen kívül hagyva a mentesítő záradékban javasoltakat is. Kovács Péter RMDSZ főtitkár szerint politikai döntés született, melynek hátterében az illetékes intézmények azon hiányossága áll, hogy még nem hajlandóak foglakozni az őshonos nemzeti kisebbségekkel.

Egyelőre tehát nem ért célba a közös akció. Ám abban az aspektusban mindenképpen eredményesnek mondható, hogy a romániai magyar politikai közéletet erői, a politikai pluralizmus bástyái együttesen támogatták a közös minimumként körvonalazódó kezdeményezést.

6
Az autonómia mellett elkötelezett forradalmár Tőkés László. Forrás: tokeslaszlo.eu

A 2009-ben az RMDSZ EP-listáján helyet kapó Tőkés László, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke, a szolidaritás jegyében együttműködést ajánlott a FUEN-nek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt a támogatás mellett kiemelte Gál Kinga magyarországi néppárti képviselő azon gondolatát, hogy amennyiben a kérdéssel a luxemburgi bírósághoz fordulnak, ,,az többet árt, mint használ.” Továbbá ,,az unió szegénységi bizonyítványának” nevezte, hogy ez már a negyedik alkalom, hogy elutasító döntés született a nemzeti kisebbségi jogokat érintő témában – utalva a korábbi katalán beadványra, melynek célja az önrendelkezési jog emberi jogként való elfogadtatása volt. A romániai magyar összefogás részét képezi Biró Zsolt pártja, a Magyar Polgári Párt (MPP) is, mely ez év májusától, a FUEN 65. kongresszusán támogatói tagságot szerzett.

Nemzeti érzelmek vs. nemzeti sérelmek

A Bizottság elutasítását követően a FUEN az unió luxemburgi bíróságához fordult, majd 2013 októberében levélben kért támogatást a tagállamoktól, köztük a Victor Ponta vezette román kormánytól. Attól a testülettől, melynek a második legfontosabb pozícióját az a személy töltötte be, akinek a pártja lényegében útjára indította a javaslatcsomagot.

7
A szociáldemokrata román miniszterelnök, Victor Ponta. Forrás: pressalert.ro

Ezek tükrében érhető Kelemen Hunor reakciója a román lépésre, melyre Hans Heinrich Hansen 2014. július 7-ei állásfoglalásában így ír: ,,merev szemléletet és idejétmúlt nemzetállami reflexeket idéz, amely nem egyeztethető össze egy huszonegyedik századi modern európai állam törekvéseivel, érdekeivel és világszemléletével.” Hogy mennyire él még ez az idejétmúlt reflex, azt mi sem példázza jobban, mint hogy Románia mellett Szlovákia is kérte belépését a perbe, természetesen a Bizottság oldalán.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

Magyarország egészen 2014 nyaráig nem tett tényleges lépéseket ebben a kisebbségvédelmi harcban. Júniusban azonban – ahogy ezt az MTI-vel közölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság – Magyarország is beavatkozását kérte a perbe, mert fontosnak tartja a kisebbségek védelmének uniós szintű kezelését. Annak ellenére, hogy az államtitkárság honlapján is szerepel a határon túli magyar közösségek megmaradásának záloga, a különböző autonómiaformák stratégiai célként való megnevezése, a kormányt az ügyben tanúsított hevesnek nem igen mondható magatartás jellemzi.

8
Az új miniszterlenök-helyettes jelölt: Bíró Rozália. Forrás: szekelyhon.ro

A miniszterelnök-helyettes lemondása kapcsán érdekes, hogy a kormányból ugyan kilépett, de a koalícióból nem. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: ,,Nagyon fontos, hogy ott üljél az asztalnál, hogy ne kerüljél fel az étlapra.” – utalva ezzel arra, hogy könnyebb úgy befolyásolni a kormányzati döntéseket, ha ezzel a tűz közeléből próbálkoznak.

A pártelnök pedig nem ment messzire az asztaltól: az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Állandó Tanács (SZAT) ugyanis őt jelölte ki, hogy mérkőzzön meg az államelnökségért. A kétfordulós romániai választásban persze vajmi kevés esély van a pozíció-váltásra, a lépés inkább szimbolikus. Élesebben fogalmazva látszat, ugyanis a tényleges cél ezzel, hogy a Szövetség ,,ne csak hallassa a hangját, de meg is hallják azt”, illetve ,,az erdélyi magyarság törekvéseinek bemutatása a román közvélemény előtt.”

Az RMDSZ csak nem szabadul az egységparadigma bűvöletéből. A közel tizenöt évig a romániai magyarságot jóformán monopolhelyzetben reprezentáló óriás még mindig úgy gondolja, az erdélyi magyarság kivételes és egyetlen igaz képviselője. És ha már a látszat-megoldásoknál tartunk.. Kelemen Hunor nyilvánvalóan elvi okokból mondott le posztjáról. Bizonyos nézőpontból tét nélkül tette ezt, ugyanis maga helyett jelölte a két mandátumon keresztül Nagyvárad alpolgármestereként tevékenykedő Bíró Rozáliát – akinek egyébként szintén jelentős politikai súlya van a Szövetségen belül. Ez egy egyszerű, jól felépített személycsere.. is lehetne, ahol a néha megalkuvásoktól sem mentes közeg végre betakarózhat némi elvi megfontolással.

9
Traian Băsescu román államfő. Forrás: expressmagazin.ro

És ha azt gondoljuk, hogy némileg átlátjuk a helyzetet, nyilvánvalóan tévedünk. A miniszteri és miniszterelnök-helyettesi mizériában ugyanis még korántsem született végleges döntés. Traian Băsescu államfő visszautasította Bíró Rozália kinevezését. Bár szakmai tapasztalatait méltatta, de indoklásában Bíró román nyelvi hiányosságai kaptak főszerepet.                 

Újabb fejlemény, hogy az RMDSZ Csíki Területi Szervezete visszatapsolná a pozíció élére a pártelnököt. Hogy miként reagál erre Kelemen Hunor, az kérdéses. Az eset azonban egy valamire biztos választ adott: bebizonyosodott, hogy Románia érdeke ismét nem egyezik az államát alkotó magyarság érdekeivel.

Békési Júlia

Források: MTI, rmdsz.ro, itthon.transindex.ro, fuen.org, maszol.ro, erdely.ma, kronika.ro, polgaripart.ro, neppart.eu

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!