Képzeljünk el egy országot, ahol huszonöt éve valami folyamatosan hiányzik. Ezalatt sok minden meg is valósult: megdöntötték a népsanyargató diktátor hatalmát, forradalommal kivívták a szabadságot, megnyíltak a határok, utat engedve a tőke, az európai értékek és modellek szabad áramlásának. Lezajlott a demokratikus átmenet, meghúzták az új közigazgatási határvonalakat.

Van egy terület azonban, mely továbbra is megoldatlan: a több mint egymillió kétszázezer magyar helyzete (a kilencvenes évek elején ez a szám még a másfél milliót is meghaladta), aki végigélte az elmúlt évtizedeket. A helyzetük több szempontból is problematikus: a többségi társadalommal szembeni kiszolgáltatottság, az anyaországtól való függés, valamint belső, feszítő ellentéteik sem változtak. Ennyi idő alatt sem sikerült intézményes, legitim, közmegegyezésen alapuló megoldást találni a romániai magyarság helyzetére. Mostanáig?

statutum
Kép: rmdsz.ro

2014. szeptember 18-án a skót népszavazás napján hozta nyilvánosságra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Székelyföldre vonatkozó új autonómia statútumát. Hogy a szimbolikus időpont-választás mennyire szerencsés, –tekintve a skót függetlenség elbukását –, nem tudni. Az első visszhangok mindenesetre nem éppen kedvezőek.

Székelyföld egy és oszthatatlan

Ami először szembetűnhet, az maga a dokumentum címe, mely önmagában sugallja, hogy létezik Románián kívül is egy Székelyföld. Persze valószínűbb, hogy e mögött annak hangsúlyozása bújik meg, hogy Székelyföld az oszthatatlan, szuverén Románia része. A Szövetség már az 1989. decemberi megalakulásakor világosan kimondta, hogy a magyarság képviseletét a román állami szuverenitás és területi egység tiszteletben tartásával kívánja végezni.

2
Dr. Csapó I. József. Az egykori RMDSZ-es szenátor 2003-tól 2006-ig volt a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Forrás: szekelyhon.ro

Ha megnézzük az elmúlt évek romániai magyar autonómiaharcát, néhány mozzanat mellett nem szabad elsiklanunk. Ilyen az 1990-es első RMDSZ kongresszus, ahol a kollektív jogok biztosításának fontosságát hangsúlyozták. Ezt követően Szőcs Géza – a pártelnöki ambíciókkal is rendelkező RMDSZ-es politikus, aki évtizedekkel később a második Orbán-kormány államtitkára lett – benyújtotta Nemzetiségi törvénytervezet-csomagját, amely mögül pártja kihátrált. Három évvel később a Szövetség új tervezetét a román parlamentben törvényjavaslatként iktatták, ám azt természetesen nem fogadták el. Az önrendelkezés kivívása érdekében 2003-ban megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Székely Nemzeti Tanács (SZNT), melynek első elnöke, Dr. Csapó I. József folyamatos szereplője az autonómiáért való küzdelemnek.

 hirdetes_810x300  

Román hisztéria

A román közvélemény autonómiához való viszonya mindvégig hisztérikus maradt. Az SZNT megalakulását,,alkotmány-elleni támadásnak” nevezték, az önrendelkezést követelőket pedig a nemzetállami szuverenitás megsértésével vádolták. Nem történt ez másképp az RMDSZ által most nyilvánosságra hozott törvénytervezet esetében sem.

Eszerint a Kovászna, Hargita és Maros megyékből álló, autonóm közigazgatási egység Székelyföld Autonóm Régió néven Marosvásárhely központtal, önálló jogi személyiséggel jönne létre.

szekelyfold
A történelmi Székelyföld elhelyezkedése. Forrás: lexikon.adatbank.ro

Ahogyan az várható volt, a dél-tiroli modellt alapul vevő tervezet napvilágra kerülését követően hatalmas vita alakult ki. A szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta – akinek pártja koalícióban kormányoz a Szövetséggel – a novemberi államelnök-választás kampányfogásának nevezte a statútumot. Itt egyébként Ponta és Kelemen Hunor egymás ellen szállnak harcba – ahogy teszi ezt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.

Romániai szász: autonómia igen, etnikai felosztás nem

És ha már az államfőválasztásnál tartunk, a jobboldali jelölt, Klaus Johannis egyetért a közigazgatási határok módosításával, amiket azonban kizárólag a gazdasági fejlődés feltételével tud elképzelni. A nagyszebeni német nemzetiségű polgármester az etnikai alapú régiófelosztást már nem támogatja. Az egykori külügyminiszter Mircea Geoană kijelentette, hogy ha az RMDSZ folytatja az autonómia erőltetését, azzal izolációját kockáztatja. Román kormánypárti politikusok egyenesen primitívnek, kabaréba illőnek, alkotmány-ellenesnek nevezték a törvényjavaslatot. A tervezett régióközpont Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea még rá is tett egy lapáttal, Európa-ellenesnek nevezve azt. Miközben Európa példaértékű autonómiákkal rendelkezik. A hisztérikus reakciók odáig fajultak, hogy az RMDSZ-t orosz érdekek képviseletével vádolták meg.

A romániai magyar közvélemény jelentős része is felháborodással fogadta a tervezetet. A legnagyobb probléma, hogy az autonómia létrejöttét egy távoli, nem tisztázott alkotmány-módosításhoz vagy egy új alkotmány létrehozásához köti – értékelte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Izsák Balázs, az SZNT első embere. Ugyanakkor politikailag mindenképp releváns, hiszen ,,az RMDSZ most szembesítette a román társadalmat azzal, hogy Székelyföld autonómiája nemcsak az olykor szélsőségesnek megbélyegzett kis magyar pártok, hanem valamennyi romániai magyar politikai szervezet igénye.” Egy másik probléma, hogy a dokumentum az 1968-as megyehatárokat veszi alapul, melyek viszont nem jelölik pontosan a történelmi Székelyföld területét. A törvénytervezet azért is érdekes, mert a mai Romániában az ,,ellenzék uralja az autonómiadiskurzust.” Az Erdélyi Magyar Néppárt az alkotmánymódosítás és a kommunista diktatúra ideje alatt meghúzott megyehatárok kérdését kifogásolja. Biró Zsolt MPP elnök, akinek pártja társszerzőnek tekinti magát, a statútum kapcsán kijelentette, hogy jelen helyzetben az erdélyi magyar erők számára nem engedhető meg a sértettség luxusa. Közösen kell megvitatni a törvénytervezetet, hogy minél előbb a parlament elé lehessen tárni.

Ki ad többet?

Az RMDSZ tervezete kevesebb jogosítvánnyal ruházza fel Székelyföldet, mint az Erdélyi Magyar Néppárt, vagy a Székely Nemzeti Tanács korábbi tervezetei. Egyes vélemények szerint ez azért van, hogy a statútumot ilyen formában könnyebb legyen elfogadtatni a román törvényhozással, hogy aztán majd ,,menet közben” nagyobb esélyei legyenek a hatásköri jogosultságoknak.

Az autonómiáért folyó küzdelem még távolról sem ért véget. Egyelőre az sem tisztázódott, hogy kik szándékoznak részt venni az új RMDSZ-es statútum közvitájában. Kelemen Hunor szerint a tervezet ,,nem azt határozza meg, mi az autonómia, hanem azt, hogy mit nem jelent. Nem jelent szeparatizmust, enklávét, államiságot.”

Nos, ezektől tényleg nagyon távol áll. De akkor vajon mit jelent az erdélyi magyarság számára?

Békési Júlia Boglárka

Források: mensura.ro, kronika,ro.

Ajánlott cikkek:

1. Aki A-t mond… – avagy a román miniszterelnök-helyettes lemondásának háttere

2. Román államelnök választás magyar szemüvegen keresztül

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!