Konstantin
  • HUF: 326.17
  • USD: 1.12
  • 13 °C
  • 19 °C
Külügyek

A kettéosztott Románia története: az államelnök-választás első fordulójának margójára

Alig lélegeztünk fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új autonómia statútumát követően, újabb fontos tanulságokkal járó belpolitikai esemény történt. November másodikán megtartották a román államelnök-választás első felvonását.

Az elmúlt hetekben a legnagyobb esélyesek –Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és a nagyszebeni szász-vagy-nemszász Klaus Johannis (Keresztény-liberális Szövetség, ACL) – mellett a két magyar jelöltnek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek és Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt(EMNP) alelnökének is sikerült kétszázezret meghaladó támogató aláírást összegyűjtenie.

1
A két magyar jelölt voksolás közben. Kelemen Hunor Forrás: atv.hu
2
Szilágyi Zsolt is leadta a maga voksát. Forrás: atv.hu

A magyar-magyar verseny hatása

A szavazást megelőzően számos kérdés merült fel a magyar-magyar verseny kapcsán. A tétje az volt, hogy ez a versenyhelyzet mennyire mobilizálja a magyar választókat. Az eredmények egyértelmű visszalépést mutatnak. Kelemen Hunor a voksok 3,5%-át, míg magyar ellenfele a 0,56%-át érte el. Így egyikük sem jutott a második fordulóba. Érdemes a 2009-es elnökválasztás eredményét számba venni, ahol szintén Kelement indította az RMDSZ, aki akkor 3,83%-kal az ötödik helyen végzett.

3
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az első helyen, Klaus Johannis mellett a szavazólapon. A nevét a párt az EMNP-vel szemben románul tüntette fel. Forrás: bec2014.ro

Az idei alacsony részvételi arányokat Kelemen Hunor az alkotmányos szabályozás (négyéves parlamenti és ötéves államelnöki ciklusok) és a permanens választási kampány negatív hatására vezette vissza. A reakció a Néppárt oldalán sem váratott sokat magára. Mind a pártelnök, Toró T. Tibor, mind a jelölt, Szilágyi Zsolt benyújtotta lemondást, amit a párt természetesen nem fogadott el. Önértékelésük szerint mindkét pártnak sikerült a maga üzentét eljuttatni a romániai magyar választópolgárokhoz.

4
A tizennégy induló közül egyedül az Erdélyi Magyar Néppárt tüntette fel két nyelven is a nevét. Forrás: bec2014.ro

,,Erdély nem akarja Pontát!”

A november 16-ai második fordulóban Victor Ponta (40,3%) és Klaus Johannis (30,4%) mérkőznek meg egymással. Az első fordulóban mért mintegy tíz százalékos különbség mellett az arányok területi megoszlása is érdekes képet mutat.

5
A november 2-i elnökválasztás első fordulójának eredményei megyei lebontásban. Forrás: Tőkés László sajtóirodája

A megyék közül világosan kirajzolódik a történelmi Erdély térképe, ahol a kék szín a szász Klaus Johannist jelöli. Napjainkban hivatalosan a románosított Iohannis-t használja. Ám ez nem volt mindig így. Hatalmas botrányt kavart kijelentései rendkívül ellentétes megítélésű politikussá tették.

Kampányában német származását állította párhuzamba az erdélyiség-tudattal – a rá való voksolásra buzdítva a magyarságot és a románságot egyaránt. Mihai Răzvan Ungureanu egykori miniszterelnök odáig merészkedett, hogy magyar nyelvű videó-üzenetben kéri Johannis második fordulós támogatását. Az Erdélyi Magyar Néppárt is beállt a keresztény-liberális jelölt támogatóinak sorába. Közleményében a párt leszögezi, hogy a kérdés: ,,Románia a korrupció útján tovább balkanizálódik, vagy az erdélyi értékek mentén fog megújulni.” Rendkívül nehezen értelmezhető viszony alakult ki Johannis és az EMNP, illetve Tőkés László között. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mit szól Johannis a néppárti támogatáshoz, meglehetősen érdekes választ adott. Úgy véli, gazdasági alapú modernizációra szükség van, ám az etnikai regionalizáció (tehát az erdélyi magyarság területi autonómiatörekvései, amely az EMNP létrejöttének célja) elképzelhetelen megoldás. Ponta szerint ellenfelét egyedül Szilágyi Zsolt támogatja, ,,aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától.”

Az ország nagyobbik része azonban izzón vöröslik. A versenyből kiesett három elnökjelölt támogatását élvező baloldali Ponta magabiztosan hozta az első fordulót. A szociáldemokrata miniszterelnök mögött is ,,illusztris” nevek sorakoznak fel. Példuál Corneliu Vadim Tudor,  aki a Nagy-Románia Párt (PRM) alapítója. Azé az 1991-ben létrehozott szerveződésé, amely Moldova és Románia egyesülésének igénye mellett szélsőségesen nacionalista, soviniszta és magyarellenes szemléletmóddal rendelkezik. Victor Ponta elmondta, ha ő nyerné meg a küzdelmet, saját maga helyett legszívesebben a harmadik helyen végzett (5,46%) Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt jelölné.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyértelműen elutasította Johannist támogatását a másik fordulóban. Kelemen Hunor szerint: ,,nem támogathatunk egy olyan jelöltet, akinek csakis a magyarok szavazata kell, de nem képes minket meghallgatni.” A pártelnök úgy véli, a következő fordulóban minden magyar választónak a saját lelkiismeretére támaszkodva kell voksolnia. Itt jegyeznénk meg, hogy a PSD az RMDSZ koalíciós partnere. Elméletileg közösen kormányoznak Romániában. Bár a két erő közti feszültség már a Minority SafePack botrány kapcsán is kiéleződött, Kelemen Hunor szerint Victor Ponta korrekt és megbízható politikus, akinek az esetleges győzelme esetén a kijelölt utódja is megfelelő választás lenne az RMDSZ számára. A bökkenő Vadim Tudor és az általa képviselt szélsőséges nacionalizmus.

6
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Victor Ponta támogatója. Forrás: maszol.ro

Kampány a javából

A két forduló közti kampány fontos állomása egy videó-üzenet, melynek mondanivalója: ,,Ha ők győznek, Románia veszít.” Az ,,ők” alatt itt Klaus Johannisra és az őt támogató Tőkés Lászlóra, Mihai Răzvan Ungureanu-ra és többek között a negyedik helyen végzett (5,17%) Elena Udrea személyére kell gondolnunk. Egy másik indulatokat kiváltó kampányfogás a napokban nyilvánosságra került szórólap, mely bizonyos hangok szerint a Ponta-féle erők ténykedése.

7
A Transindex szerint Ponta pártja, a PSD megbízásából terjesztették ezeket a szórólapokat. Forrás: transindex.ro

Végül, de korántsem utolsó sorban, nem szabad megfeledkeznünk Victor Ponta magyar nyelven is arrogáns, Erdély-szerte terjesztett üzenetéről: ,,Érte vagyunk, rá szavazunk.”

8
Forrás: maszol.ro

És ha már a finoman szólva is érdekes kampányfogásokról van szó.. az első fordulót megelőzően az RMDSZ hivatalos Facebook-oldalán látott napvilágot egy kép, amely arra engedett következtetni, hogy Orbán Viktor Kelemen Hunort támogatja a magyar-magyar küzdelemben. A megjelenését követően hatalmas vitát kavart fotó miatt igencsak magyarázkodnia kellett a Szövetségnek, tekintve, hogy évek óta nem az RMDSZ a FIDESZ romániai magyar stratégiai partnere.

9
Forrás: maszol.ro

A kortárs kultúra szereplői is bekapcsolódtak a köztársasági elnöki kampányba. Románia egyik legismertebb, Nobel-díj esélyes költője, Mircea Cărtărescu saját közösségi oldalán a következő lecsupaszított gondolatot tette közzé: ,,Szavazzatok Klaus Johannisra. Minden egyéb most másodlagos.”

Bakk Miklós, erdélyi magyar politikatudós is részese annak a kezdeményezésnek, melynek keretében ,,erdélyi magyar írástudók” felhívásban állnak ki Klaus Johannis mellett. A felhívás egy kulturális határvonalról beszél a Balkán és Közép-Európa között. Két út áll Erdély előtt: az egyik a Ponta által kínált zsákmánypolitika, mely ,,a holnapot felélő jelen képviselője”, a másik pedig a ,,johannisi erdélyi reménykedés.” Meglepő módon a dokumentum kitér arra, hogy habár Johannis kisebbségi származású, még sem jelent semmit számára Székelyföld autonómiája. De mégis az ő segítségével létrejöhet egy összerdélyi szolidaritás és legyőzhetik a balkanizálódó, jogokat eredménynek vevő szemléletet.

Erdély jobb, regát bal? Avagy a zsákmánypolitika vs. erdélyi reménykedés

November másodikát követően elindultak a találgatások, hogy mi lehet az oka annak, hogy ilyen éles törésvonal van az erdélyi és a Kárpátokon túli megyék között.

10
Forrás: biziday.ro

Könnyelmű lenne azt a következtetést levonni, hogy az erdélyi szavazók, legyen szó a magyarokról vagy a románságról jobboldali érzelműek, míg a Kárpátokon kívül a pártideológia inkább a bal elkötelezettséget tükröz. Egyes vélemények szerint történelmi oka van az elkülönülésnek: egyszerűen a centrum-periféria törésvonalról van szó. ,,Erdélyben csak erdélyi gyökerű pártoknak lehet sikere.” – nyilatkozta Cristian Pârvulescu román politológus.

Sabin Gherman, az Elegem van Romániából röpirat szerzője szerint két külön ország van Románián belül: ,,az egyik adományokat vár, és a baloldalra szavaz, a másik azt kéri, hogy kevesebbet vegyenek el tőle, és a jobboldalra szavaz. Az egyik ország függ az államtól és az alamizsnáitól, a másikat annyiszor vágják falhoz, ahányszor nagyobb fokú decentralizációt kér.” A kolozsvári újságíró utalt Ponta és a diaszpórában élő románok közti feszültségekre is. Ennek a konfliktusnak az az alapja, hogy a külföldön élő román állampolgárok közül sokan nem tudtak szavazni az első fordulóban, mivel a kormány nem jelölt ki számukra elég szavazókörzetet. Ennek kapcsán Románia számos nagyvárosában (Temesvár, Nagyszeben, Bukarest, Konstanca) tartottak szimpátiatüntetéseket a határokon kívül élő állampolgárok jogaival kapcsolatban.

11
A november nyolcadikai kolozsvári tüntetés. Forrás: transindex.ro

A többezres demonstrációkon hazudozással, árulással és korrupcióval  vádoltak a jelenlegi miniszterelnököt. ,,Le Pontával! Ponta, ne feledd, Erdély nem akar téged! Le a kommunizmussal!” – skandálták a megmozdulásokon részt vevők.

Románia november 16-án választani fog. Két jelölt szerepel a terítéken: a magyarellenes retorikától sem tartózkodó szociáldemokrata, széles körben támogatott és grátiszként magyar koalíciós partnerrel is rendelkező miniszterelnök, Victor Ponta. Egy olyan politikus, akit egyszerre támogat a Nagy-Románia Párt és egyszerre kampányolnak érte magyarul, szóban, plakáton. A másik oldalon a kisebbségi származású, de a magyarság érdekeit nyíltan semmibe vevő Klaus Johannis, aki a nevét is képes volt elrománosítani, akit cseppet sem érdekel Székelyföld és az autonómia. Mögötte sorakozik fel az Erdélyi Magyar Néppárt, Tőkés László és számos erdélyi magyar közgondolkodó, mondván: ,,nem Johannis a fontos, hanem amit jelent.”

De hogy kit és hányszor tapsolunk még vissza és hogy ki mit jelent vagy nem jelent a romániai magyarság számára, az záros határidőn belül kiderül.

Békési Júlia Boglárka

Nyitókép: ziuanews.ro

Források: adevarul.ro, transindex.ro, kolozsvaros.ro, maszol.ro, foter.ro

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Ajánlott cikkek:

1. Aki A-t mond… – avagy a román miniszterelnök-helyettes lemondásának háttere

2. Román államelnök-választás magyar szemüvegen keresztül

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője. Mindenhez ért. Mindenhez is!

Kövessen minket

Megosztás