Külpolitikai rovatunk egyik állandó témája a lassan az egész világot rettegésben tartó Iszlám Állam (ISIS) és annak éppen aktuális ámokfutásai. A ma hivatalosan is a leggazdagabb szélsőséges iszlamista terrormilícia címet viselő csoport azonban nem csak védelem- és biztonságpolitikai okokból érdekes.

Egy olyan jelenséget hozott magával, melyre az euro-atlanti civilizáció nem volt felkészülve: mégpedig az európai lányok és nők végzetesnek bizonyuló vonzalmát a közel-keleti militáns terrorcsoporthoz.

INDIA-KASHMIR-MIDEAST-GAZA-STRIKE
Forrás: huffpost.com

Milyen nőre vágyik az arab férfi? A kutatási adatok szerint..

Mielőtt megvizsgálnánk azokat a kiváltó okokat, melyek ahhoz vezettek, hogy 2015-ben Nyugat-Európából, Ausztráliából és az Egyesült Államokból számtalan tini-lány és a társadalmak által sérülékennyé tett szingli lépett kapcsolatba, majd  csatlakozott a dzsihádista harcosokhoz, érdemes európai szemüvegen át végiggondolni a nők megítélését a közel-keleti térségben.

Forrás: Mansoor Moaddel, University of Maryland
Forrás: Mansoor Moaddel, University of Maryland
Teljes képernyő rögzítése 2015.04.02. 194834
Forrás: Mansoor Moaddel, University of Maryland

Egy 2014-ben napvilágot látott felmérés szerint a vizsgált hét, muszlim többségű országban (így Szaúd-Arábiában, Libanonban, vagy az Iszlám Állam által törzsterületnek tekintett Irakban) az átlagos arab férfi számára a legáltalánosabb igény, hogy a nők az egész testüket, még a hajukat is fedjék be. Az arc eltakarása viszont nem mindenhol szükségszerű, főleg Törökország és Libanon esetében. Az öltözködés tekintetében a ,,legliberálisabb” országok közé tartozik Törökország és Tunézia. Szaúd-Arábia és Libanon a középmezőnyben helyezkednek el. Irakban pedig meglehetősen elutasítóak a szabad női ruhaválasztást illetően.

Forrás: pewresearch.org
Forrás: pewresearch.org

Ezek a kutatási adatok alapvetően érzékeltetik az arab világban tapasztalható, nyugati szemmel különösen érzékelhető szigorú elvárásokat, amelyeket a nőkkel szemben támasztanak. Ennek ellenére mégis hogyan lehet egyre elterjedtebb a nyugati civilizációból érkező, az ISIS-t ,,segíteni” kívánó nők és fiatal lányok megjelenése a Közel-Kelete?

 hirdetes_810x300  

Minden tizedik nő

Habár pontos adatok nincsenek, de az Európából érkező Iszlám Államot támogató állampolgárok feltehetően mintegy 10-20%-a nő, akik közül a legtöbben Nagy-Britanniából származnak. Azt sejthetjük, hogy az európai férfi mit akar: harcolni. De vajon mi vesz rá egy, az iszlámtól teljesen más kultúrából érkező nőt, hogy csatlakozzon a terrorszervezethez?

Becslések szerint az Iszlám Államhoz csatlakozó minden tizedik Nyugatról érkező fiatal nő, akik közül nem ritka az a 14-15 éves lány, aki gyerekeket szül, együtt él a katona férjével, szolgálja őt, de ezen tinik elhanyagolható része fog csak fegyvert.

Forrás: mirror.co.uk
Forrás: mirror.co.uk

Naivitás vagy vallási indíttatás?

A legkézenfekvőbb indok a nők vallási alapon meghozott döntése lehet. Hiszen napjaink Európájának egyik legnagyobb problémája a bevándorlók, köztük az integrálódni kevésbé hajlandó muszlim csoportok kérdése. A kontinens országaiban számos, a vallását el nem hagyó muzulmán nő él, aki támogatni szeretné ,,harcoló fivéreit”: ,,dzsihádista gyerekeket szeretne a világra hozni, akik majd folytatni tudják az iszlám terjesztését” – fogalmazott korábban Louis Caprioli, a francia nemzetbiztonsági ügynökség, a Direction de la Surveillance du Territoire volt igazgatója.

Emellett fontos szerepet játszhat a naivitás is. Egyes érvelések szerint ezek a nők többnyire nagyon fiatalok, így nem értik a konfliktust, vagy a saját hitüket, így kiválóan lehet őket manipulálni.

A közösségi média: a színtér, amely életben tartja a jelenséget

A jelenség fontos színterének a közösségi médiát, az egyik kiváltó okaként pedig a személyes kapcsolatokat szokás megnevezni. Az elmúlt hónapokban bejárták a nyugati sajtót azok a hírek, melyek szerint néhány brit tini Szíriába ment, hogy segítse az Iszlám Állam harcosait. Őket azóta sem találják a hatóságok. Állítólag a közösségi hálón vették fel velük a kapcsolatot az ISIS-hez köthető személyek, akik aztán a jól megtervezett koreográfia szerint kicsábították magukhoz a lányokat. A történet netovábbja, hogy az óriási felháborodást keltő eset után a lányok néhány barátnője is követte a ,,példát.”

A közösségi oldalak azok a közvetítők, amelyek lehetővé teszik a kapcsolatfelvétel a ,,két világ” között. Érdekes, hogy a legtöbb Iszlám Államhoz csatlakozó tinédzser rendezett családi környezetben él, látszólag semmi oka nincsen a tetteiknek.

A személyes érintettség mellett a pszichológusok szerint fontos motiváló erő az európai szingliségbe belefásult nők számára az Iszlám Állam nőigénye. A katonának ugyanis feleség kell. A magánytól menekülő európai nőnek pedig társ. A valóságban viszont nem igen kap mást, mint sorozatos megerőszakolásokat, fizikai bántalmazást, esetleg rabszolgának adják el, vagy kényszerházasságok áldozatává válik.

Az ISIS utópisztikus társadalomképe

Az Iszlám Állam által propagált utópisztikus társadalomkép szerint a Közel-Keletre megérkező nő feladata ,,csupán” az otthonteremtés. Cserébe havi járadékot kap és szabadon élheti mindennapjait. De valahol legalább fontosnak érezheti magát. Egy ilyen nő cselekedetének oka egyszerre praktikus, de könnyedén meg is ideologizálható. A nyugati társadalmak által sulykolt feminista, felszínes szépségszalon-szagú kultúra elleni tiltakozás ez azon nők számára, akik saját hazájukban társadalmilag meglehetősen elidegenedtek és ezt a könnyűnek látszó megoldást választják problémájuk megoldására.

38c4fd0e-65f3-44e7-a7ef-ffaae2c522ec_16x9_600x338
Forrás: alarabiya.net

Talán az erőszak iránti vágy a vonzalom egy újabb oka? A valóság az, hogy a nők elhanyagolható százaléka csatlakozik az ISIS-hez azért, hogy harcolhasson. Furcsa belegondolni, de a nyugati nők ISIS-hez való csatlakozása rávilágít arra, hogy valami elromlott a mai ,,civilizált” társadalmakban. Hogy egy ,,felvilágosult” nő inkább választja az alávetettséget (és még ki tudja, mit) csak hogy valahol fontosnak érezhesse magát.

Forrás: Globoport, Reuters, The New York Times, Telegraph

Békési Júlia Boglárka

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!