Tőzsdepánik Kínában: Ha a sárkány tüsszent…

Miközben Európában végeláthatatlan a menekült/migráns áradat, és naponta ezrek lépik át a magyar határt, a világ túlsó felén  másfajta válság bontakozott ki. Augusztus 24-én a kínai és kelet-ázsiai tőzsdeindexek látványos zuhanásba kezdtek, ami kihatott az európai tőzsdékre is.

Ennek oka az volt, hogy Peking leértékelte a jüant (renminbi), ami az exportot ösztönözte. Azóta lecsillapodtak a hullámok, a kínai kormány úrrá lett a helyzeten. De a jövőben hasonló kilengések jöhetnek, ami egyre gyakrabban előforduló dolog a kelet-ázsiai országban.

Fekete hétfő 

Augusztus közepén a kínai vezetés úgy döntött, 3 százalékkal leértékeli a fizetőeszközt éa rugalmasabbá teszi a jüan árfolyamát. Ezzel véget vetve a 2014 eleje óta tartó, a fizetőeszköz fokozatos megerősödésével járó folyamatnak.

A külföldi befektetők fokozatosan elhagyták az országot, miközben a lakás- és a hitelpiac ágazatban jelentősen megugrottak az árak (sokan már attól tartottak, hogy kialakul egy 2007/08-hoz hasonló ingatlanbuborék). Nem beszélve arról, hogy egyes szektorokban túltermelés alakult ki, és nem tudták eladni a megdrágult árut.

   

A legtöbb közgazdász komoly gazdasági problémákkal magyarázta a kínai kormány lépését. Főleg, hogy a hírek szerint az export is visszaesett, az ipar növekedése lelassult, a devizatartalék pedig  háromszáz milliárd dollárral esett (de még így is a legnagyobb tartalék a világon).

Augusztus 21-én a havi teljesítményét mérő index azt mutatta, hogy a kínai feldolgozóipar, a beszerzésimenedzser-index,  nyolc éves mélypontra süllyedt vissza.

Emiatt pánik tört ki a kelet-ázsiai, majd később az európai tőzsdéken is, amit „fekete hétfőnek” neveztek. Csak a sanghaji tőzsde (jelentősége, hogy itt dollárban adják el a részvényeket) 8,5 százalékot zuhant, és a helyzet stabilizálódásáig értének közel negyedét elvesztette. Ezzel párhuzamosan az olajár hatéves mélypontra, hordónként 40 dollár alá esett.

Európa talán még rosszabbul járt: a londoni tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb vállalat részvényeit követő FTSE 100 index több mint 5 százalékos veszteséget produkált, de a FTSeurofirst, amely 300 európai vállalat részvényeit tömöríti, is 500 milliárd eurót veszített.

A pekingi vezetés azonnal lépett: elrendelte, hogy a kínai nyugdíjalapok nettó eszközeik 30 százalékát mostantól a részvénypiacokon is befektethetik (ami kb. 156 milliárd dollár),  a kínai jegybank 150 milliárd jüan értékben hajtott végre likviditásbővítő akciót.

Azóta a hullámok kicsit lecsendesedtek, bár a pánikhangulat még nem múlt el teljesen. Az, hogy mindez nem okozott olyan mértékű válságot, mint sokan feltételezték, annek egyik oka, hogy ellentétben a nyugati országokkal, Kínában a tőzsdének kisebb a szerepe a reálgazdaságban. A két tőzsde (a sanghaji és a szencseni)  az éves kínai GDP mindössze egyharmadával kereskedik.

Nem az első, nem is az utolsó

Az augusztus 24-i válság nem volt előzmény nélküli Kínában. Már két évvel ezelőtt – érdekes módon akkor is nyáron – a bankközi hitelezésben komoly pénzhiány keletkezett. 2014 és 2015 júniusa között a sanghaji és a sencseni mintegy 250 százalékkal emelkedett, de ez nem tarthatott a végtelenségig: idén június 12-én kipukkadt, ami nem pánikhangulatot okozott.

Leginkább a kisbefektetők körében volt ok az aggodalomra, ugyanis az elmúlt években elképesztően megugrott a tőzsdézők száma. Mintegy 90 millió magánszemély, akik a társadalom szinte minden rétegéből (a gimnazistáktól egészen a nyugdíjasokig, a pártfunkcionáriusoktól egészen a segélymunkásokig) kezdtek tőzsdézni. Gyakran értelmetlen helyekre fektettek be, elképesztően nagy összegeket.

Végül júniusban ez a lufi kipukkant. A kínai kormány azonban gyorsan lépett, hiszen a kisembereket kellett megvédeni, és nem engedhette a kormánnyal szembeni elégedetlenség  növekedését.

Anyári események rámutattak mindenesetre rámutattak egy-két érdekes dologra. Először is kiderült, hogy Peking igencsak kikozmetikázza az adatokat és az éves gazdasági növekedésről szóló jelentéseket. A legutóbbi negyedévben például nem hét százalékkal, hanem annak felével emelkedhetett a kínai GDP.

Legalább ugyanekkora probléma, hogy a 2008-as válság óta Kína a leginkább eladósodó országok egyikre. 2000-ben még a GDP 121 százalékát tette ki az összadósság (állam, vállalatok, háztartások), ami mára közel 300 százalékra duzzadt.

Sőt, leginkább nem is az állami szektor, hanem az önkormányzatok és a vállalatok adósodtak el, amik gyakran nem pontos, vagy teljesen áttekinthetetlen költségvetéssel rendelkeznek. A valóságban tehát még ennél is nagyobb lehet ez a szám.  A kínai kormánynak például az adósság kezelésére szánt összeget 2 trilliárd (!) RMB-ről (kb. 280 milliárd euróról) 3,2-re (kb. 450 milliárd euróra) kellett emelnie, hogy a helyi önkormányzatok kezelni tudják a problémát.

Ereje teljében

A gazdasági válságok és a tőzsdepánik sem akadályozhatta meg Pekinget abban, hogy megünnepelje a második világháború befejezésének 70-ik évfordulóját. A történészek körében ugyanis egyre gyakoribb az a vita, miszerint a második világháború (legalábbis a kelet-ázsiai térségben) már 1937-ben kitört. A szeptember 3-ai állami ünnep valójában egy katonai bemutató volt, amit az egész világ kiemelt érdeklődéssel szemlélt.

A kínai kormány 30 államfőt hívott meg az eseményre, köztük Vlagyimir Putyint, Park Geun-hye dél-koreai elnököt, vagy Fattah asz-Szíszi egyiptomi államfőt. A nyugati politikusok nem vettek rajta részt, csak néhány exelnök, parlamenti képviselő, vagy diplomata volt jelen. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy maga a kínai lakosság is kivetítőkön és a televízión keresztül követhette az eseményeket, ami azt a nézetet erősíti, miszerint ez nem megemlékezés volt, hanem egyfajta kínai katonai erődemonstráció a világnak.

Természetesen egy ilyen rendezvény tökéletes alkalom arra, hogy Kína bemutassa az új haditechnikai vívmányait. A Népi Felszabadító Hadsereg 12 000 katonával és 500 katonai járművel lépett fel. Ezek közül sok olyan hadieszköz olyan volt, amit csak most mutattak be, mint például az új ballisztikus rakéták és hordozóeszközök.

Most először fordulhatott elő, hogy külföldi katonák is felvonulhattak: 17 ország, mintegy 1000 katonája vett részt a rendezvényeken. További képeket itt lehet találni.

Xi Jinping a Mennyei Béke Kapujánál elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kína elkötelezte magát a békés fejlődés mellett: „Legyen bármilyen erős, Kína soha nem fog hegemóniára és területfoglalásra törekedni. Soha nem tenne ki olyan szenvedésnek más népeket, mint amilyenek maga volt kénytelen elszenvedni a múltban”. Ezzel együtt az államfő bejelentette, hogy 300,000 fővel csökkenti a katonai állomány számát.

Ennek háttérében nemcsak a haderő modernizálása és racionalizálása áll. A döntésben közrejátszott az elmúlt hónapokban zajló „rókavadászatok”: a kínai hadsereget is elérte az antikorrupciós hullám, ahol egymás után tartóztatják le, kényszer nyugdíjazzák, vagy helyezik vád alá a katonai parancsnokokat. Akik valójában Xi Jinping politikai ellenfeleit (köztük a legismertebb, Jiang Zeminget) támogatják.

Átalakulás előtt 

„Ha Kína tüsszent, azt a fél világ megérzi” – ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal gyakran lehetett találkozni a Kínával kapcsolatos cikkekben, elemzésekben. Kétségtelen, hogy a regionális és nyugati országok tőzsdéin jóval nagyobb volt a pánikhangulat (leszámítva a kínai kisbefektetőket), mint magában Kínában.

Ugyanakkor egy nagyon fontos következménye lehet a nyári válságnak: jelentős szerkezeti átalakulásokon megy keresztül az ország gazdasága. Az egyik tanulság, hogy Pekingnek némileg vissza kell vennie a túlzott exportra való termelésből és inkább a hazai piacokra, fogyasztókra kell összpontosítania. Végső soron pedig lehet hogy nem az ipari termelés, hanem a szolgáltatások válhatnak a kelet-ázsiai ország fő húzóágazatává.

Krajcsír Lukács 

A forrásokat megtalálod a cikkben.

Előzmények:

1. Mao útjai kifürkészhetőek…Generációváltás Kínában

2. Lassuló mutatók, növekvő feszültség – Kína kihívásai

3. Az esernyők az égig érnek: Miről szólnak a hongkongi tüntetések?  

4. Újracélzott pekingi külpolitika? A kínai-mianmari határincidens következményei

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.