Frissítve: 16.33 Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében felelősnek találta Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzicot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992-1995 közötti ostromáért, és az ostrom során elkövetett srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
A boszniai szerb hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost – indokolta az ítéletet a bíró.
A hágai törvényszék tíz vádpontban bűnösnek találta és 40 év börtönre ítélte Radovan Karadzicot.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzic felelős a srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
A törvényszék felelősnek mondta Karadzicot a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, de nem állapította meg a felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban. A Karadzic elleni tizenegy pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepeltek.
A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
Karadzic tegnapi interjújában ártatlannak vallotta magát, úgy nyilatkozott, „Tudom, mit akartam, mit tettem, sőt azt is, amiről álmodtam, és egyetlen értelmes bíróság sincs, amely elítélhetne. (…) A béke megőrzése, a háború megelőzése, és vallástól függetlenül az emberek szenvedésének csökkentése érdekében vívott állandó harcom inkább tiszteletet, mint üldöztetést érdemel” – fogalmazott.
Radovan Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott
Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják Karadzic-ot, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök például 2008-ban még háborús bűnösnek nevezte, később pedig tanúként mellette vallott, néhány nappal ezelőtt pedig egy Karadzicról elnevezett egyetemi kollégiumot avatott Szarajevó közelében. Beszédében úgy fogalmazott: „annak a férfinak szenteltük ezt a kollégiumot, aki kétségtelenül lerakta a Szerb Köztársaság alapjait”.
A boszniai háború 1992 és 1995 között, Jugoszlávia és Horvátország beavatkozásával a Bosznia-Hercegovinában élő bosnyákok, szerbek és horvátok között zajlott. Összesen 97 ezer ember életébe került a konfliktus, a civil áldozatok zöme moszlim volt. A sebrenicai mészárlás a háború legvéresebb mozzanata volt, 1995 júliusában történt. Sebrenicát előzőleg az ENSZ erői biztonságos területnek nyilvánítottak, majd a Szerb Köztársasági Hadsereg és több félkatonai szervezet tagjai több mint 8700 bosnyákkal végeztek.
MTI, Körkép.sk
nyitókép: Theguardian.com
Megosztás:
Címkék: bosnyák boszniai háború elnök ENSZ Főoldal háborús bűnös hágai nemzetközi törvényszék ítélet Karadzic sebrenicai mészárlás szerb
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
