A bne IntelliNews régiós portál háttérelemzése szerint az Európai Unió egyes honatyái szerint a súlyos politikai válságban évődő Moldova „totális csődjére” csak a Romániával való egyesülés jelenthet megoldást.

 

Ez gyakorlatilag a 3,5 millió lakosú Moldova létjogosultságának nyílt megkérdőjelezését jelenti. Nem csoda, hiszen nem rég még úgy tartották a kis posztszovjet köztársaságról, hogy az európai integráció útjára lépve igazi gazdasági sikersztorit érhetne el.

 

Ehelyett mára Moldova a gazdasági válság egyik szinonimájává vált. Egy tavaly kirobban bankbotrány miatt az ország bruttó hazai termékének (GDP) 12 százaléka (!), 1,2 milliárd dollár eltűnt. A botrány miatt elharapózott bankcsődök miatt az állami vállalatok nem tudják kifizetni a béreket, és ha nem találnak megoldást hamarosan, sem a nyugdíjakra, sem az államadósság törlesztésére nem lesz elegendő pénze az országnak.

 

 hirdetes_300x300  

A nyugati-orosz érdekkonfliktus áldozata?

 

A Moldovában kialakult helyzet előzményei 2009-re nyúlnak vissza, mikor a tavaszi parlamenti választások előtt a kormányzó kommunista párt vezetői azt nyilatkozták, hogy az EU-integráció mellett az Oroszországhoz tartozó gazdasági szövetségnek is tagja kéne lennie Moldovának, és elutasították az NATO-val való együttműködést.

 

A választások eredményét a nyugat-ellenes erők nyerték, de kormányzati csalásokra hivatkozva a nemzetközi szervezetek nem ismertéke el az eredményt. Az EU megismételt választásokat javasolt. A választási csalások miatt kirobbant zavargásokat a román média Román-párti forradalomnak állította be. Természetesen mind a megmozdulásokat és velük kapcsolatos internetes mozgósítást Ilan Shor finanszírozta, aki egyben a Nyugat-barát moldovai pártok fő mecénása is volt.

 

newsline.md_newsline.md_image-225_newsline_md
Az 1,2 milliárd dolláros botrány kulcsszereplője, a Banca Sodiala bank. Forrás: Newsline.com

 

A megismételt választásokat végül a nyugati orientáltságú pártok nyerték, megalakult a Pro Europa nevű kormánykoalíció, Ilan Shor pedig a jelentős befolyásra tett szert a moldovai bankpiacon. A a Romániához való csatlakozás hívei kevés pozíciót kaptak az új kormányban, így a nagy-román elképzelések egy ideig elcsitultak.

Oknyomozó riport leplezte le Shor-t

 

2015 februárjában egy oknyomozó riport megjelenése miatt a moldovai korrupcióellenes ügyészség (CNA) megvádolta Shor-t, hogy 2014 novemberében latba vetve befolyását a bankoknál, 1,2 milliárd dollárt menekített ki offshore cégekbe. A botrány kirobbantó cikket a The Economist közölte. Egy angol auditáló vállalat később igazolta Shor felelősségét az ügy kapcsán.

 

A bankkorrupciós botrányban elsősorban moldovai, orosz és ukrán cégek voltak érintettek. Shor 2015 májusában házi őrizetbe került.

 

Az ügy miatt kirobbant újabb tüntetések több tízezer embert mozgattak meg, és a kormányellenes tüntetéseket a bukaresti média újra román-barát forradalomkánt mutatta be. A tüntetések egyik szervezője egy ADEPT nevű civil szervezet, amely uniós és román források segítségével járult hozzá a megmozdulásokhoz, ahol később Nagy-Románia-párti jelszavak is elhangzottak.

 

Az USA, Oroszország, de még a románok is öntik az olajat a tűzre

 

Oroszország a tüntetések kapcsán a „nyugatiak korrupt bábrezsimjének”eltörléséről beszél, az USA a sikkasztás tényét és a térség pénzügyi problémáit hangsúlyozza. Románia ezzel szemben orosz információs háborút emleget. A bukaresti média azonban elsiklik azon tény felett, hogy a bankkorrupciós ügy románbarát politikusokból is álló kormány idején történt.

 

Tüntetés a bérekért, nyugdíjakért és a korrupció ellen. Forrás: ibtimes.com
Tüntetés a bérekért, nyugdíjakért és a korrupció ellen. Forrás: ibtimes.com

 

A fenti országok által kifejtett (legalább) információs beavatkozások miatt a kirobban botrány elhúzódó belpolitikai válságot okozott.

 

Mesés ország: hol volt, hol nem volt

 

Moldova először 1918-ban vált Románia részévé, 1940-ben került át a Szovjetunióhoz. Függetlenné 1991-ben vált, azóta folyamatos a vita a Romániával való egyesülésről. Bár a lakosság jelentős részét mozgósítani tudó, az egyesülés mellett állást foglaló Moldova Liberális Pártja nagy népszerűségnek örvend, a lakosság nagyobb része a Szocialista Párthoz húz, amely viszont Moszkva felé elkötelezett. Így vélhetően a moldoviai lakosok nagyobbik része nem támogatja az újra-egyesülést.

 

Eltérő elképzelések: pillanatkét a moldáv tüntetésekről, ahol román, orsoz és eu-s szimpatizánsok és szép számmal akadnak. Forrás: nationalinterest.org
Eltérő elképzelések: pillanatkét a moldáv tüntetésekről, ahol román, orosz és eu-s szimpatizánsok és szép számmal akadnak. Forrás: nationalinterest.org

 

Körkép.sk, IntelliNews

Nyitókép:

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!