Újra feszült a helyzet Oroszország és Ukrajna között

Több mint két éve, 2014. március 16-án tartották meg azt a népszavazást, melynek eredményére hivatkozva Oroszország bekebelezte az addig Ukrajna részét képező Krím-félszigetet. Az orosz nyelvű lakosság 96 százaléka voksolt Moszkva fennhatóságára. A referendumot – melyet a krími tatárok és az ukrán lakosság zöme bojkottált – Kijev és a nemzetközi közösség sem ismeri el.

 

Hruscsov nagylelkű volt

 

1954-ben Oroszország, Ukrajna és a Krím egyesítésének 300. évfordulója alkalmából Nyikita Hruscsov kezdeményezésére a krími terület az orosz föderációból átment az ukrán tagköztársaságba. Ezt a lépést sok orosz vezető történelmi hibának tartja.

 

1992-ben Krími Köztársasággá vált, saját kormányt és parlamentet alakított Szimferopolban, de Ukrajna része maradt.A Szovjetunió szétesése után Oroszország megtartotta itt szevasztopoli haditengerészeti bázisát. 2013-ban 11 ezer katona és 60 különböző osztályú hadihajó állomásozott itt.

 

2014 elejére a Krím a hidegháború óta a legkomolyabb kelet-nyugat közötti válságot gerjesztette. A 2,2 millió lakos nagy része orosznak vallja magát. A Moszkva-barát ukrán elnök, Viktor Janukovicsot viszont elsöpörték a kijevi tüntetések.

 

 

Ezután a felségjelzés nélküli katonai egyenruhát viselő, oroszbarát krími szeparatisták elfoglalták a kormányzati épületeket, kommunikációs központokat és a repülőteret. Majd felszólították Oroszországot, hogy “védjék meg” a térség lakosságát.

 

Az orosz katonai beavatkozás után, 2014. március 11-én kikiáltották a Krím függetlenségét. A népszavazást követő első napon pedig Oroszország annektálta a félszigetet Kijev és a Nyugat tiltakozása ellenére.A lépés hatására kirobbant a kelet-ukrajnai konfliktus, mely eddig 9500 halálos áldozatot követelt.

 

Újra feszült a helyzet

 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentése szerint vasárnapra virradóra a krími Armjanszk város közelében diverzáns csoportot észleltek. A terroristák elfogásakor kitört tűzharcban az FSZB két munkatársa életét vesztette. A helyszínen 20 házi készítésű robbanószerkezetet foglaltak le, amelyek robbanóereje több mint 40 kilogramm trotilénak felelt meg, továbbá lőszereket, különleges gyújtószerkezeteket, gyári taposó- és mágneses aknákat, valamint az ukrán fegyveres erők különleges egységeinél rendszeresített speciális fegyvereket.

 

A válaszul Petro Porosenko utasította csütörtökön a kijevi külügyminisztériumot, hogy kezdeményezzen telefonos párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és nyugati vezetőkkel, ugyanakkor a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el a Krím és a szakadárok uralta Donyec-medencei területek közelében állomásoztatott összes ukrán katonai egységnél és Ukrajna előre bejelentett hadgyakorlatba kezdett szerdától az ország déli részén.

 

 

A külügyminisztériumot megbízták, hogy szervezzen háromoldalú telefonos tanácskozást Angela Merkel német kancellárral, François Hollande francia elnökkel, és hívja meg a beszélgetéshez Joe Biden amerikai alelnököt, illetve az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, valamint kezdeményezzen beszélgetést az Oroszországi Föderáció elnökével, Putyinnal – olvasható az ukrán államfő hivatalának kommünikéjében.

 

Moszkva szerint a katonák halála nem marad következmények nélkül

 

Olekszandr Zaharcsenko donyecki szakadár vezető szerint az ukrán harckészültség arról árulkodik, hogy Kijev támadásra készül Kelet-Ukrajnában. Mindemellett Kijev megértette, hogy a Krímmel hibát követett el, ezért a Donyec-medencében indíthat most támadást, hogy elterelje a figyelmet a sikertelen krími diverzánsakcióról – vélekedett a szakadár vezető, aki szerint a kijevi vezetés a harci cselekményeket azért fogja megkezdeni éppen a Donyec-medencében, mivel „még mindig abban reménykedik, hogy katonai erővel törheti le a felkelést”.

 

Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztette Kijevet és külföldi támogatóit, hogy az orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem marad következmények nélkül. „Ismételten arra hívjuk fel partnereinket, hogy a legkomolyabban gyakoroljanak befolyást a kijevi kormányra, és tartsák vissza az olyan veszélyes lépésektől, amelyek a lehető legnegatívabb következményeket vonhatják maguk után.

 

forrás: hu.euronews.com/vs.hu/MTI
borítókép: us-russia.org