Ma, azaz augusztus 24-én ünnepli függetlenségének 25. évfordulóját Ukrajna. A nagyszabású katonai parádén Petro Porosenko elnök jelenlétében az ukrán fegyveres erők mintegy négyezer tagja és kétszáz hadieszköz – páncélosok, rakétavetők – vonult fel.

 

Kijev a parádéval katonai erejét kívánta demonstrálni, azt, hogy az országot védeni kell, miután Oroszország 2014-ben rövid úton elvette tőle a Krím-félszigetet, az ország keleti részében pedig oroszbarát felkelést szított.

 

Porosenko ígéretet tett, hogy visszaszerzik a „megszállott területeket”

 

 hirdetes_810x300  

Petro Porosenko, Ukrajna elnöke a nyilvánosság előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna politikai és diplomáciai úton újra visszaszerzi a „megszállott területeket” mind a Krímen, mind pedig Donbasban, majd egy perces csendet kért „az ukrajnai katonák és civilek tiszteltére, akik az orosz agresszorok által kirobbantott háborúban életüket vesztették” idézte Porosenko szavait a DPA sajtóügynökség.

 

2025090_1200x sme.sk a hozzatartozok az elhunytak fotoival
Az összegyűlt emberek azoknak a hozzátartozóiknak a képét szorongatják, akik katonaként az Ukrajna keleti részén dúló harcokban elhunytak (fotó: sme.sk)

 

 „Még évekre és több tízmillióra (a fegyveres erők beruházására) lesz szükségünk ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk aludni, de már most láthatjuk, hogy két év alatt sikerült egy új hadsereget felépítenünk”

 

nyilatkozta Porosenko.

 

„El Moszkvától” – ez volt a jelszó

 

Az ukránok ragyogó jövőt reméltek, amikor parlamentjük 1991 augusztusában, közvetlenül a Mihail Gorbacsov szovjet elnök elleni sikertelen puccs után, kikiáltotta a függetlenséget. Decemberben az Oroszország után a második legfontosabb szovjet tagköztársaság lakói az igenek több mint 90 százalékával megerősítették, hogy saját államot akarnak.

 

Ám az elmúlt negyedszázadban Európa területileg második legnagyobb országa nem tudott lábra állni, hanem válságról válságra bukdácsolt. Mindez nem csak Moszkva nyomásgyakorlásán múlik. Az okok között szerepelnek az elhalasztott reformok, a felelőtlen elitek és a belső megosztottság. Bár a szakadék az erősen ukrán nemzeti érzelmű nyugati rész és az az oroszok által dominált keleti terület között sohasem volt olyan mély, mint amilyen mélynek külföldön hiszik, de ezt a szakadékot sohasem sikerült áthidalni.

 

Kevés a remény a Nyugathoz való közeledéshez

 

Bár az ország kikeveredett Oroszország árnyékából, de a Nyugathoz és annak jólétéhez való közeledés reménye eddig nem teljesült be. Ellenkezőleg: a gyenge állami intézmények minden egyes politikai földindulással csak tovább gyengültek. A civil társadalom a Majdannal nagy áldozatokat hozott, ám a reformok, például a rendőrség megújítása az alulfinanszírozottság és a hatásköri villongások miatt kudarccal fenyegetnek.

 

“Ne vegyük félvállról az állam függetlenségét, már így is nagy árat fizettünk érte. A 20. században hatszor nyilvánítottuk ki függetlenségünket, s ötször veszítettük el”

 

mondta Juscsenko volt elnök még 2008-ban a Die Welt című német lapnak a grúziai orosz beavatkozás kapcsán.

 

Nyolc év elmúltával a figyelmeztetés aktuálisabb, mint valaha. Moszkva a Krím elcsatolásával az ukrán terület négy százalékától fosztotta meg Kijevet. Nagy kelet-ukrajnai területeket ellenőriznek Oroszország által katonailag támogatott szeparatisták. Éppen ezért kisebbfajta csodának tűnik, hogy a himnusz hangjaira az idén is felhúzzák a sárga-kék állami zászlót, és sok ukrán énekelte együtt azt, hogy:

 

“Ellenségeink el fognak tűnni, mint harmat a napban.”

 

Forrás: karpathir.com/MTI/sme.sk

Nyitókép: karpathir.com

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!