Vallónia lázadása és ami mögötte van: egy tartomány az egész kontinens ellen

Ma aláírták az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) Brüsszelben. Az ünnepélyes szentesítésen Robert Fico is részt vett. Az USA-EU szabadkereskedelmi paktum (TTIP) előszobájaként is emlegetett CETA körül nagy volt a felfordulás az elmúlt héten, ugyanis Belgium déli, vallonok által lakott tartománya sorozatosan megvétózta az egyezmény aláírását.

 

A 3,5 milliós belga országrésznek így egy ideig sikerült is megakadályozni az egyezmény megvalósulását – az Unió 27 tagállamán kívül csak Belgium volt képtelen áldását adni a paktumra.

 

A héten több cikk is megjelent, melyekben élesen támadták a tiltakozó tartományt. A Politico.eu brüsszeli hírportál azt írta, a kritikusok azzal vádolják a vallonokat, hogy az Unió mérföldkőnek számító kereskedelmi megállapodása elleni vétójuk képmutató húzás, mert Vallónia épp a legnagyobb volumenű átláthatatlan fegyvereladásokat bonyolító régióban fekszik. A fegyverkereskedelem fő célországa Szaúd-Arábia.

 

Legalábbis ezt állítják a holland népcsoporthoz tartozó flamandok, Belgium másik tartományának lakói, akik számára az egyezmény rendkívüli jelentőségű, hiszen ők adják a Kanadába irányuló belga kivitel 90 százalékát. A két tartomány közti ellentétek történelmi múltra tekintenek vissza.

 

 

Nagyhatalmi érdekekből eleve megosztva

 

Belgium korábban a Holland Egyesült Királyság része volt, amelynek déli területeit Napóleon foglalta el a 18. század végén, ami miatt megnőtt a terület értéke a britek szemében. Az antwerpeni kikötőből (Antwerpen ma Belgium kereskedelmi központja) ugyanis a francia flotta könnyedén elérhette volna Nagy-Britannia dél-keleti partjait, ami komoly inváziós veszélyt jelentett.

 

A briteknek tehát alapvetően érdekükben állt egy önálló állam létrehozása, amire nem terjed ki Franciaország befolyása. 1830-ban Belgium kivívta függetlenségét, a britek gondoskodtak róla, hogy az új önálló ország népessége viszonylag egyenlően osztódjon a holland nyelvet vagy valamelyik nyelvjárását beszélő flamandokra, és a francia gyökerű vallonokra.

 

 

Fordult a kocka

 

A két népcsoport már a kezdetektől ellenszenvet érzett a másik iránt. Belgium alkotmánya előírja, hogy mind a flamandok, mind a vallonok saját regionális parlamenttel rendelkeznek. Ez Európa több országában is működik (például a briteknél), de egy fontos különbség van: Belgiumban a regionális parlamentek megvétózhatják az olyan horderejű döntéseket, mind amilyen a szabadkereskedelmi egyezmény is volt.

 

Belgium megalakulása után közvetlenül az iparosodott Vallónia gyorsan fejlődött, és gazdagabb volt, mint a földművelésre épülő flamand gazdaság. Ám idővel ez megváltozott, és Flandriában virágzásnak indult a kereskedelem, életszínvonalban, nemzetközi kereskedelemben maga mögé utasítva a déli tartományt.

 

Féltik a munkahelyüket

 

Ma Vallónia ugyanúgy szenved a gazdasági nehézségektől és munkanélküliségtől, mint a dél-európai országok. A vallonok magukat a szabadkereskedelmi megállapodások áldozatának tartják, és úgy vélik, hogy a mostani egyezmény is az ő munkahelyeiket szünteti majd meg – hiszen Kanadába nem exportálni fog az EU, hanem importálni is.

 

A hétköznapi vallon munkás joggal gondolhatná, hogy míg ők elvesztik állásaikat az észak-amerikai áru beözönlése miatt, addig a flamandok profitálnak a kereskedelemből. Így éltek a vétójogukkal, amivel megbénították Belgiumot, és szembe mentek az Unió 27 országának akaratával.

 

 

Egyetlen tartomány szorította sarokba az egész Uniót

 

Mivel ma délután az EU és Kanada képviselői aláírták a CETA egyezményt, a vallon közjáték talán már lényegtelennek tűnik. Mindenesetre jól példázza, hogy a nagyhatalmak gazdasági-katonai érdekei alapján életre hívott, nemzeti egységet nélkülöző országok mennyire törékenyek – és milyen mértékben képesek befolyásolni egy egész kontinens politikáját.

 

Azt is érdemes megjegyezni, hogy miközben a nacionalizmus terjedése miatt bírálják Közép-Európát, a Brexit után Írország és Skócia is népszavazást akar vagy fog tartani a függetlenségről, Spanyolországban pedig a katalánok között erősödtek fel a szeparatista hangok. A vallonok közben – a józan nemzeti (nem állami) érdekeik mentén – megmutatták, hogy jelen körülmények között egyetlen, önrendelkezéssel bíró tartomány is sarokba szoríthatja Európát.

 

Körkép.sk/KL

Nyitókép: lalibre.be