Célegyenesébe érkezik az amerikai elnökválasztás, már csak három nap van hátra a világ elsőszámú gazdasági és katonai hatalma, az Amerikai Egyesült Államok vezetőjének megválasztásáig.
A két jelölt, Hillary Clinton és Donald Trump a választási hajrá végén egy egyszerű állásponttal érveltek választóik előtt: a jövő keddi választáson a veszteség óriási lehet.
Hillary Clinton a kétes e-mailváltásaival, Donald Trump szexuális megjegyzéseivel és Putyinnal szembeni szimpátiáját kifejező retorikájával vívta ki maga ellen a választók rosszallását.
A CNN szerint Hillary Clinton központi üzenete, hogy ha Trump lesz az elnök, akkor veszélybe kerülnek a nők és a kisebbségek jogai. Trump szerint Hillary Clinton csúfot űz a törvényből, és adminisztrációja összeomlana a folyamatos botrányok miatt. A kampány olyannyira a negatívumokra épült, hogy a hétköznapi emberek joggal érezhetik úgy, hogy a rossz és a még rosszabb között választanak.
Pedig a két elnökjelölt hihetetlen összegeket költött a kampányra. Clinton 534 millió dollárt, Trump 367 millió dollárt ölt eddig az emberek meggyőzésére. Hivatalosan Clinton legnagyobb, egy támogatótól kapott, egyszeri pénzadománya 13 milliós volt, Trumpé 15 milliós. Ugyanakkor a Soros-leaks (Soros György egyik alapítványa, az Open Society Foundation kiszivárgott e-mailjei) szerint Soros 25-30 millióval dotálta Clinton választási kapmányát.
Nem lehet megjósolni a részvételi arányt
A demokrácia élharcosának is nevezett USA-ban sem volt sokkal nagyobb a részvétel a választásokon, mint például nálunk. 2012-ben 53,6 százalékos, de például 1996-ban 49,1 százalékos volt választási kedv. Az idei választás azonban meglepetésekkel szolgálhat. Egyrészt azért, mert a negatív kampány óriási indulatokat szított a szavazók körében, másrészt, mert Donald Trump elég jól mozgósíthatja a republikánus voksolókat.
Preferenciák alakulása. Szoros lesz…
A választók akarata nem ugyanaz, mint a választás kimenetele
Amerikában bár közvetlennek nevezett szavazáson választják meg az elnököt, valójában a hétköznapi választópolgárok leadott voksai alapján egy 538 tagból álló elektori kollégium szavazza meg decemberben az elnök személyét. Ezt a testületet választják meg november elején az elnökválasztás keretében.
A választók ugyan az elnökjeleölteket karikázzák, de valójában elektorokra szavaznak. Az elektoroknak saját döntési joguk nincs, arra adják le voksukat az éles elnökválasztáson, aki az államukban nyert, így már novemberben borítékolható az eredmény.
A csavar a dologban az, hogy három állam kivételével (Washington, Nebraska és Maine) mindegyikben a „győztes mindent visz” elv érvényesül. Vagyis az az elnökjelölt, aki egy adott államban megszerzi a választók szavazatainak többségét, az az állam összes elektori szavazatát is magáénak tudhatja.
Vagyis, ha Texas államban Trump megszerzi a emberek voksainak például 55 százalékát, Texas állam összes elektora rá fog szavazni, ami 38 voksot jelent az 538-ból. Az alábbi térkép az államok (becsült) politikai irányultságát hivatott ábrázolni.
Így előfordulhat az is, hogy összesítve egy jelölt több szavazatot kap a választóktól, mégsem lehet elnök, mert kevesebb szavazatot kapott az elektoroktól. Ez legutóbb 2000-ben történt meg, mikor Al Gore több szavazatot kapott a választóktól, de kevesebbet az elektoroktól.
Washington óta senki
A mostani választás annyira megosztja az amerikai társadalmat, hogy aligha számíthatunk nagy különbségű eredményre. Eddig egyetlen amerikai elnököt választottak meg egyhangúlag: George Washingtont, az USA első elnökét.
Körkép.sk
Nyitókép: politico.eu
Megosztás:
Címkék: amerikai elnökválasztás Donald Trump elektorok elnökválasztás Főoldal Hillary Clinton kampány pénz Soros György USA
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
