Németország ma a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma és fokozatosan szeretne katonai befolyásra is szert tenni – írja a SME napilap háttércikkében. A szlovák napilap szerint Németország katonai szerepvállalása komoly visszatetszést kelt saját polgárai szemében is.
A németek a második világháború óta teljes mértékben elutasítják a militarizmust, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök megválasztásával a NATO sorsa kétségessé vált. Igaz, hogy az amerikai elnök nem a szövetség felbontását szorgalmazza, hanem azt, hogy a tagállamok legalább annyival járuljanak hozzá a közös költségekhez, mint amit az alapszerződés előír – a nemzeti GDP 2 százalékával.
Az orosz kapcsolat
A SME Németország fegyverkezését az orosz fenyegetésre adott válaszként értékeli, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy Németország és Oroszország kapcsolata nagyon szoros: az orosz nyersanyagok (fölgáz, kőolaj) fő piaca Európa, azon belül is Németország. A német helyzet bonyolultságát jól mutatja az is, hogy a Gazpromhoz tartozó Észak-európai Gázvezeték Társaság (NEGP) felügyelő tanácsának elnöke az a Gerhard Schröder, aki 1998 és 2005 között volt német kancellár.
Gazdasági és kereskedelmi szempontból tehát Berlin bonyolult helyzetben van. Egyrészt amerikai nyomásra fenn kívánja tartani az oroszellenes szankciókat, miközben ez neki súlyos eurómilliárdokba kerül, másfelől fontos számára, hogy NATO-szövetségeseivel is megmaradjon a kiegyensúlyozott kapcsolat.
Megingó egyensúly
Annál is inkább, mert Nagy-Britannia kilépésével az EU-ból nem maradt olyan ország, amely ellensúlyozni tudná Németország gazdasági erejét Franciaország ellenében. Már most is legtöbbször Németország akarata érvényesül, ha például az uniós költségvetésről, az euró leértékeléséről, vagy a magas munkanélküliséggel küzdő déli tagállamok azon akaratáról van szó, hogy növeljék államadósságukat a munkanélküliség csökkentése érdekében.
A francia-német viszony annak ellenére sem probléma mentes, hogy a fontos kérdésekben mindig közösen vesznek részt a tárgyalásokon – erre jól példa a normandiai négyek tárgyalása 2015-ben, ahol Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök közösen, azonos álláspontot képviselve egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnökkel.
Ugyanakkor Németország meghatározó gazdasági erőként sem kapott helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között (USA, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), amit többnyire a franciák aknamunkájával magyaráznak.
Pajzs vagy kard?
Németország a NATO-n belüli egyezség keretében 500 katonát és 20 Marder típusú páncélos járművet, 6 Leopard típusú tankot és 12 egyéb páncélos járművet küldött a litván államhatár védelmére. A Baltikumban egyre nő az oroszoktól való félelem javarészt a Krím-félsziget annektálása és az Ukrán válság miatt, mindezek mellett azonban Németország politikai és nem katonai megoldást szorgalmaz.
Mindezek miatt a hidegháborús környezetben azonban nem csak az oroszoktól való félelem nő, hanem a katonailag erősödő Németországtól is. Elég, ha arra gondolunk, hogy a lengyelekben még ma is elevenen él, hogyan osztotta fel országukat egymás közt a náci Németország és a Szovjetunió, és ugyanez a félelem fellelhető a balti államoknál (Litvánia, Észtország és Lettország) is.
Nemrég például azt az álhírt terjesztették Litvániában, hogy az ott állomásozó német katonák megerőszakoltak egy 15 éves lányt. A hatóságok azonnal cáfolták az e-mailben terjesztett hoaxot. Persze az oroszpárti portálok meglovagolták a témát, és Németország „második balti invázióját” emlegették.
Csatlakozna az atomhatalmakhoz
A Frankfurter Allgemaine Zeitung német konzervatív lap egyik publicistája nemrég azt írta, eljött az ideje, hogy Németország átgondolja azt, amit a németek agya jelenleg teljesen elképzelhetetlennek tart, mégpedig a nukleáris elrettentés képességének megszerzését, ami pótolhatja az amerikai katonai garanciák hiányát.
Angela Merkel pártjának, a CDU-nak külügyi szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter szerint a német atomütőerő létrehozására nem kéne tabuként gondolni. Igaz, hogy rögtön ezután ebben a témában mindenki elhallgatott, hogy ne veszélyeztessék Angela Merkel kancellár esetleges újraválasztását.
Több szakértő úgy gondolja, hogy Németország csak azért tudott 1945 után pacifista utat választani, mert az USA garantálta katonai védelmét a hidegháború alatt. Most, hogy ez a garancia már nem annyira egyértelmű, Berlin szemében jogos elképzelés megfontolni azt a lehetőséget, hogy Németország csatlakozzon az atomhatalmak közé, ahol Franciaország és Nagy-Britannia már régen helyet kapott.
Ez azonban valószínűleg még kényesebb helyzetbe hozná Franciaországot, aki így elvesztené egyik nagy katonai előnyét Németországgal szemben.
Körkép.sk, Sme.sk
Nyitókép: sputniknews.com
Megosztás:
Címkék: Angela Merkel atomhatalom Európa fegyverkezés Főoldal Franciaország Gerhard Schröder német kérdés Németország Oroszország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
