Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár találkozója a világsajtó szerint kedélyesen telt. Persze, nem minden baki nélkül, a bulvársajtó furcsa módon azt találta legfontosabbnak kiemelni, hogy Trump nem fogott kezet az egyik fényképész kérésére Merkellel. Persze a kézrázást később bepótolták, de a szituáció némileg valóban kínos volt. (Az erről készült videót a cikk végén tekintheti meg, a kínos pillanat a 40. másodperc környékén következik.)
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Angela Merkel kapott már nagyobb „pofont” is, például mikor Recep Tayyip Erdogan török államdő nem fogadta őt, mert kínosnak érezte, hogy egy nővel kell tárgyalnia.
A két fél az amerikai elnökválasztási kampány idején kölcsönösen tett nem túl hízelgő megjegyzést egymásra, a mostani csúcs azonban már a politikai realitásokról szól: Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett, Angela Merkel pedig egy rendkívül nehéz németországi parlamenti választás elébe néz, és nem engedheti meg, hogy ne tudjon tárgyalóasztalhoz ülni szövetségeseivel.
Nyavalyás 2 százalék…
Annál is inkább, mert az USA és Németország kapcsolata az utóbbi időben elhidegülőben van. A németek részéről ott a dízelgate és a meghiúsult szabadkereskedelmi egyezmény tüskéje, az USA pedig azt kifogásolja, hogy NATO-beli szövetségesei nem a megegyezett mértékben járulnak hozzá a szövetség terheihez.
Nem véletlen, hogy a találkozó eredményeképp Trump újra azt hangsúlyozta, hogy a NATO tagállamainak teljesíteniük kell azt a 2014-ben szerződésbe is belefoglalt feltételt, miszerint 2024-ig a bruttó hazai termékük 2 százalékát fegyverkezésre fordítják. Ezt jelenleg csak Lengyelország, Észtország, Görögország és Nagy-Britannia tartja be – ráadásul az USA eredetileg nem 2 hanem 3 százalékot akart.
Trump azt is kiemelte, hogy Amerikának elfogadhatatlan a számára előnytelen kereskedelmi egyezmények fenntartása, példaként pedig az Észak-amerikai Kereskedelmi Egyezményt (NAFTA) említette, ami szerinte óriási károkat okoz az amerikai gazdaságnak.
Merkel nem csak autókat ment eladni
Merkel ezeket az álláspontokat elfogadta, sőt ígéretet tett, hogy Németország teljesíteni fogja a hadi kiadások 2 százalékra történő emelését. Ezen túl azonban kiemelte, hogy a „tisztességes kereskedelmet” támogatja, amibe a VW botrányt ugyanúgy bele lehet érteni, mint Trump azon fenyegetőzését, hogy 35 százalékos vámot vet ki az európai autókra.
A The Guardian még a találkozó előtti, csütörtöki cikkében gúnyosan arról írt, hogy Merkel nem tárgyalni ment Trumphoz, hanem autókat eladni, illetve emlékeztetni Trumpot, hogy Némtetország még mindig az USA egyik legfontosabb partnere mind kereskedelemben, mind katonailag. Ez valóban így van, hiszen az európai BMW dél-karolinai gyárából évente 400 ezer autó gördül ki, a német autógyárak 750 ezer embernek adnak munkát az USA-ban és Németország több mint 271 milliárd dollárnyi tőkét forgat az amerikai piacon.
A sorok között – mindkét fél számára előnyös barter
Merkel azon ígérete, hogy növelni fogja a fegyverkezés mértékét, nem véletlen. A költségvetés bővítése ugyanis annyit jelent, hogy több fegyvert és hadi felszerelést kell vásárolnia. Igaz ugyan, hogy a német ipar maga is képes lenne bizonyos fokú igényeket kielégíteni, és a gazdasági lapok egyre-másra írnak arról, hogy Európa számára a fegyveripar jelenti a kiutat a válságból, vannak azonban olyan technológiák, amelyeket Európa nem képes bebiztosítani magának. Így ezeket az USA-tól rendelik majd meg.
Trump több alkalommal is hangoztatott érve szerint a külkereskedelmi mérleg Európa javára dől (vagyis az USA többet vesz Európából, mint amit elad oda). Az amerikai fegyverimport európai növelésével ez részben megoldódhat, vagy legalábbis csökkenhet a különbség.
Merkel a találkozón hitet tett a globalizáció mellett. Ez azért is lényeges, mert Trump nemegyszer tett egy sor olyan kijelentést, amivel megkérdőjelezte a jelenlegi világrend (aminek egyik alapja a globalizáció) létjogosultságát.
A német kancellár örömét fejezte ki amiatt, hogy Amerika támogatja az ukrán-orosz konfliktus kezelésére kidolgozott minszki megállapodást. A német álláspont szerint Oroszországgal szemben csak akkor enyhíthető a viszony, ha végre betartják a megállapodás pontjait (a gond az, hogy Ukrajna sem tartja be, többek között az orosz kisebbség autonómiájának biztosításáról szóló részt sem). Ebben Trump és Merkel álláspontja nem ütközik, bár Trump az amerikai-orosz viszony normalizálódását helyezte kilátásba, ebben a témában tényleges előrelépés nem történt.
A terrorizmus, az Iszlám Állam és a migráció is szóba került, ez utóbbival kapcsolatban Trump kijelentette, hogy a „migráció kiváltság, nem pedig jog” és hogy „az állampolgárok biztonsága az első”.
Körkép.sk, Hirado.sk, TheGuardian.com
Nyitókép: express.co.uk
Megosztás:
Címkék: Angela Merkel autógyárak csúcs Donald Trump Egyesült Államok egység ez Főoldal megállapodás Minszk NATO Németország Oroszország találkozó Ukrajna USA
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.