„Költözz jobb környékre, vezess jobb autót és élj jobb házban” – mondta Erdogan egy Skeshir-i gyűlésen a múlt héten, és nem az előtte lévő közönségnek címezte mondandóját, sokkal inkább a nyugat-európai törököknek – kezdi elemzőcikként Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája.

 

A cikk szerzője szerint a török „diaszpóra” nagysága 4,6 millió fő, és Erdogan egyértelmű utasítást küldött számukra:

 

„Ne három, hanem öt gyereket csináljatok, mert ti vagytok Európa jövője. Ez lesz a legjobb válasz, amit adhattok az igazságtalanságokra”

 

Recep Tayyip Erdogan rengeteg okot adott arra, hogy az iszlamizációtól tartó hétköznapi európai igazoltnak érezze félelmeit. A török államfő által gerjesztett félelem – Bershidsky szerint – török belpolitikai érdekeket szolgál, és igyekszik fenntartani a nemzetközi felháborodást, hogy az erős vezető képében tűnhessen fel.

 hirdetes_300x300  

 

Kereszt és félhold

 

A múlt héten Erdogan azzal vádolta meg az EU-t, hogy csatába hívta egymás ellen a „félholdat és a keresztet”, miután az Európai Bíróság engedélyezte a munkáltatóknak, hogy betiltsák a muszlim fejkendők viselését a munkahelyen.

 

Ezután tovább borzolta a kedélyeket, mikor szerdán Ankarában azt nyilatkozta:

 

„Törökországot nem lehet földbe tiporni, polgárait nem lehet térdre kényszeríteni”

 

Attól, hogy a török államfő retorikája igazából csupán rákészülés a közelgő referendumra – amelynek célja, hogy messzemenően kiszélesítse hatalmát –, az iszlám térnyerése miatti félelmeknek még lehet alapjuk. Németországban a török kisebbség népszaporulata sokkal kedvezőbb, mint az országos átlag – egy török anyára 2,3 gyerek jut, miközben a német átlag 1,5 gyerek anyánként.

 

Ugyanakkor a nyugat-európai törökök közössége is elég megosztott. Bár többségük Erdogan párti, nem szabad elfeledkezni a  Nyugaton élő nagyszámú kurd kisebbségről sem. Sok olyan németországi török van, akiknek ellenszenves Erdogan agresszív retorikája, és a messze nem mindig következetes politikája (hirtelen kibékülés Izraellel és Oroszországgal).

 

A nyugati szélsőjobb és az muszlim invázió elmélete

 

Kétséges, hogy Erdogannak valóban lenne elég támogatottsága egy európai muszlim invázióhoz, vagy egy félhold kontra kereszt háborúhoz. A hangulatkeltés ellenben odahaza jelentős politikai tőkét biztosít számára.

 

Ami az iszlám invázióját illeti, mióta Giselle Littman megalkotta az„Eurábia” kifejezést, számos politikus használta fel az iszlám európai terjedésének vélt vagy valós veszélyeit politikai hasznoszerzésre. A március 15-i holland parlamenti választásokat elvesztő Geert Wilders például a migrációban és a demográfiai növekedésben látja az iszlám harmadik, „besurranó” invázióját (az első kettő a szerinte a 8. és a 17. században történt).

 

Wilders a holland parlamentben többször azt mondta, hogy a muszlimok telepesek, akik nem integrálódni jönnek Európába, hanem „legyőzni minket”.

 

Wildersről a nyugati mainstream sajtó úgy ír, mint aki elvesztette a választásokat. A holland szélsőjobbnak valóban nem sikerült kormányt alakítania, de nem szabad elfelejteni, hogy így is az uniós alapítótag Hollandia második legerősebb politikai erejévé nőtte ki magát. Mindezt egybevetve a nacionalizmussal szembeni félelmek nem csak Közép-Európát érintik, hanem a „fejlett Nyugatot” is.

 

Körkép.sk, Bloomberg.com

Nyitókép: Bloomberg.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!