Északi Áramlat 2

Az amerikai keményvonalas republikánus politikusok az Északi Áramlat tervezett földgázvezetéket[1] már az új Molotov-Ribbentropp[2] paktumként emlegetik. Az orosz-német gázvezeték-projekt az Unió meglátása szerint nem kompatibilis az energiaunió céljaival, valamint hátrányosan érinti az európai uniós tagállamok közötti szolidaritást.

Számos Európa parlamenti képviselő úgy véli, hogy az Északi Áramlat 2 az uniós célokkal ellentétben, nem diverzifikálja a forrásokat, hanem épphogy növeli a függést az orosz szállítóktól. Ezen okoknál fogva az Európai Parlamentben 2016 májusában felszólaló képviselők többsége a projekt mihamarabbi leállítását kéri.[3]

55 milliárd köbméter szállítási kapacitás

   

Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint az Északi Áramlat 2 elleni támadások mind a földgázpiac liberalizációjának visszafordítására irányulnak. Az Oroszországot Németországgal összekötő földgáz vezetek lényege, hogy a már meglévő kettő mellé két új, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítenék a Balti-tenger fenekén lévő Északi Áramlatot. Az 1224 km hosszúságú vezeték Ukrajna kikerülésével, az oroszországi Viborgból szállítana a németországi Greifswald városába földgázt, direkt összeköttetést biztosítva a két ország között.

[stw]

A nevezett vezeték megépítésének tervét az Európai Unióban kifogásolja a három Balti ország, valamint a visegrádi négyek, amelyek azt vizsgálják, hogy a vezeték összhangban van-e az uniós szabályokkal. 2015 közepén állapodott meg a német E.ON, a holland-brit Shell, valamint az osztrák ÖMV az orosz Gazprommal azzal kapcsolatban, hogy 2019 végéig megépítik az Északi Áramlat 2-őt. Az új vezeték kettős célt szolgál. Egyrészt az oroszok nem kívánnak többé Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába a korábbról ismert konfliktusok miatt, valamint amennyiben új útvonalat építenek ki a gáz szállítására, akkor annak a végén Németország kíván lenni.

Magyarország és Szlovákia tiltakozik

A gázvezeték kibővítése ellen tiltakozó 7 ország[4] között ott van Magyarország is, hiszen míg az északi államoknak előnyös az új gázvezeték, addig a közép-európai országok sokat veszíthetnek rajta. Ukrajna eddigi ütőkártyája, hogy rajta keresztül haladt az Európába tartó orosz gáz, s a tranzit blokkolásával zsarolni tudta az oroszokat, elveszni látszik. Az Északi Áramlat 2 életbe lépésével, nemhogy elveszíti eddigi fontos helyzetét, azonban a gázszállításokból származó bevételek jelentős részétől is elesik.

Előrejelzések szerint az Északi Áramlat bővítésével az Ukrajnán keresztüli tranzit a jelenlegi tizedére is visszaeshet, ami óriási bevételkiesést jelentene a szlovák gázszállítók számára is. A Gazprom ígértet tett ugyan arra, hogy a szlovák hálózatot nem hanyagolja el, azonban az Eustream felkészülve az új helyzetre máris új gázvezeték, az Eastring építését szorgalmazza, amely Nyugat-Európát a Balkánnal kötné össze.

Megkerülték az EU-s szabályozást

Ukrajna elkerülésére ugyancsak egy alternatíva lett volna Déli Áramlat, ami a Fekete-tenger alatt futott volna, majd Bulgária-Szerbia-Magyarország-Ausztria útvonalon haladt volna tovább. 2014 nyarán ugyan elkezdték építeni a bulgáriai szakaszt, azonban amerikai és uniós nyomásra a bolgár kormány leállította azt. Az Egyesült Államok azt kifogásolta, hogy a vezeték által nőne az európai országok orosz gázfüggése, míg az EU-nak nem tetszett, hogy a Gazprom más cégeknek nem engedett volna hozzáférést a vezetékhez. Utóbbi pedig sérti az EU-s jogot, amely előírja, hogy a gáz kitermelését, kereskedelmét és tulajdonjogát szét kell választani.

Az Északi Áramlat 2 esetében mivel a vezeték egészen az EU-ba lépésig a tenger alatt húzódik, így arra nem vonatkoznak az EU-s szabályozások. Tehát amit az EU korábban megtiltott Bulgáriának és Magyarországnak, ezt Németország esetében el kell néznie. A Gazpromnak illetve német szövetségeseinek fenn kell tartania más kereskedők számára a helyet a gázvezetékben, amelyek ezért is félig üresek, mivel nincs egyéb kereskedő, aki tudna gázt szállítani.

Orosz, német, holland, francia tulajdon

Az Északi Áramlat 2-vel Németország válna Európa legfontosabb gázelosztó központjává. Német területről mennek vezetékek keletre illetve nyugatra, amelyekkel szinte mindenkit el lehet látni, aki korábban is orosz gázt vásárolt. Megjegyzendő, hogy ezzel párhuzamosan a NATO fegyvereket telepít és katonákat mozgósít Közép-Európába az orosz veszély miatt, valamint ez EU további fél évvel meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat az ukrajnai háború végett.[5]

A gázvezeték munkálatai 2010 áprilisában kezdődtek meg, s 2011 májusára el is készült a vezeték első szakasza, amely 2011 év végétől már működik is, s évi 27,5 milliárd köbméter gáz szállítására képes. 2012 áprilisában pedig még a határidő előtt befejeződek a kettes vezeték építési munkálatai. Az építkezés a svájci székhelyű, ám orosz többséggel rendelkező Nord Stream AG konzorcium felügyelete alatt valósult meg. A Gazprom 51 százalékos tulajdonrészével az Északi Áramlat többségi tulajdonosa, míg a német E.ON és Winterschall 15,5- 15,5 százalékos tulajdonrésszel, míg a holland Gasunie, és a francia GDF Suez 9-9 százalékkal rendelkezik.

A vezeték megépítésének költsége 9,5 milliárd euróra tehető, mely költség számítások szerint 14-15 év alatt térül meg, majd profitot termel. 2017. áprilisában egyezett meg öt európai cég a tekintetben, hogy vállalják az építési költségek felének a finanszírozását. Ennek értelmében a francia Engie, az osztrák OMV, a holland-brit Royal Dutch Shell, a német Uniper, amely az EON leánycége, és a szintén német Winterschall egyenként 950 millió eurót fektet az üzletbe. A Nord Stream 2 AG egyetlen részvényese továbbra is az orosz Gazprom marad. A tervek szerint a vezetékpárt 2019-re helyezik üzembe.[6]

[1] A tanulmány a Nemzeti Tehetség Program keretében létrehozott „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” keretében valósult meg

[2] New York Times: http://www.nytimes.com/2009/10/13/world/europe/13pipes.html

[3] Nord Stream 2 honalpja: https://www.nord-stream2.com/de/

[4] A többi 6: Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Románia

[5] Ezen szankciók csak az olajiparra vonatkoznak, meglepő módon a gázipari fejlesztésekre nem.

[6] Nord Stream 2 honalpja: https://www.nord-stream2.com/de/

Herczeg Adrienn

A cikk a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj elnyerésének keretében készült

Nyitókép: nord-stream2.com