Merkel-Putyin találkozó Szocsiban: Gyulladáspontok és lövészárok-háború az ukrán válság kapcsán

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár az oroszországi Szocsiban találkoztak, ahol több órás tárgyaláson egyeztettek a szíriai helyzetről, az ukrán válságról és az emberi jogokról, valamint az orosz-német kétoldalú kapcsolatokról.

A találkozó apropója a nyáron esedékes G20-csúcs előkészítése, amelynek házigazdája Németország lesz. A világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő országcsoport találkozójának Hamburg ad otthont, különlegessége pedig, hogy ezen a csúcson találkozik először személyesen az orosz és az amerikai elnök.

Angela Merkel német kancellárként utoljára 2015-ben látogatott Oroszországba a nácizmus legyőzésének 70. évfordulója alkalmából. A mostani látogatás azonban nem csak a G20-csúcs előkészítését szolgálja, fontos belpolitikai üzenete is van Németországban.

   

Az ősszel esedékes német parlamenti választásokon Merkel ellenfele, Martin Schulz ugyanis oroszellenes retorikát folytat (Merkel tehát a mindenkivel tárgyalni tudó, párbeszédet folytató jelölt szerepében mutathatja magát). Az sem mellékes, amire a Kommerszant nevű orosz lap hívta fel a figyelmet, mégpedig hogy Merkel Szocsi előtt Szaúd-Arábiában tett látogatást, és ott elutasította a nőkre vonatkozó szaúdi öltözködési szabályokat – nem viselt fejkendőt.

Ukrán válság: a legkényesebb kérdés

Az orosz elnök és a német kancellár álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatosan nem igazán közeledett. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón Merkel megállapította, hogy a két vezető véleménye „az ukrán konfliktus eredetéről” még mindig különbözik. A német kancellár szerint az oroszok által támogatott ukrán kormány vesztét az EU-hoz való közeledés folyamatos elutasítása miatt kitört elsöprő tiltakozás okozta.

„Úgy gondoljuk, hogy a [jelenlegi] ukrán kormány demokratikus eszközökkel került hatalomra.”

Mondta Merkel a korábbiaknál talán távolságtartóbb közös sajtótájékoztatón, bár Merkel kijelentéseivel igyekezett fenntartani a párbeszéd lehetőségét minden témában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az ukrán helyzet gyújtópontja az volt, hogy lényegében alkotmányellenesen, egy puccsal érték el a hatalom változását Kijevben, 2014-ben.

Maradnak az oroszellenes szankciók

A Krím annektálása és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása miatt bevezetett oroszellenes szankciókról Merkel azt mondta,

„A Moszkva elleni szankciók feloldásához végre kell hajtani a minszki megállapodásokat”

Ami azonban érdekes, hogy a minszki megállapodások teljesítésében a két fél szintén nem találta a közös hangot. Míg Putyin azt szeretné, ha az ukrán kormány egyeztetésekbe kezdene az oroszbarát szakadárokkal a politikai rendezésről, addig Merkel úgy véli, előbb biztosítani kell Ukrajnának a saját határaihoz való hozzáférést – vagyis a szakadárok tegyék le a fegyvert, Oroszország pedig álljon félre.

A találkozó ezen momentuma mutatja leginkább, mennyire messze állnak egymástól a két fél álláspontjai, illetve hogy igazából nem történt előrelépés. És bár a minszki megállapodások mellett mindkét fél kiáll, nem szabad elfelejteni, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna nem volt képes ennek betartására. Például Ukrajnában kisebb kormányválságot okozott a minszki megállapodásban szereplő egyik tétel, miszerint biztosítani kell az oroszok lakta keleti régióknak az autonómiát. Ez a gyakorlatban egy orosz biztosíték lenne arra, hogy a keleti régiók hozzájárulása nélkül Ukrajna sosem léphet be sem a NATO-ba sem az EU-ba.

Putyin kijelentette, hogy az ukrán válság rendezésében nincs alternatívája a Normandiai Négyeknek (Németország, Oroszország, Franciaország és Ukrajna), és reményét fejezte ki, hogy a formációban Franciaország az elnökválasztás után kiveszi a részét.

Az amerikai választások befolyásosának vádjáról is szót ejtettek a tárgyaló felek. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva érintettségét az amerikai elnökválasztásba történő beavatkozás kapcsán sosem bizonyították, az „egész csak pletyka”.

Merkelt az újságírók megkérdezték, nem fél-e attól, hogy Oroszország esetleg az őszi német választásokba is beavatkozik.

„Ezzel kapcsolatban azt mondhatom, hogy nem vagyok ijedős. (…) Annak alapján vágok neki a választási kampánynak, amit hiszek. (…) Természetesen az orosz katonai doktrína meghatározó része a hibrid hadviselés. De határozottan abból indulok ki, hogy Németországban mi magunk fogjuk lefolytatni a választási kampányt”

A valósághoz hozzátartozik, hogy Oroszországnak nem is áll érdekében befolyásolni a német választásokat. Merkel ellenfele, Martin Schulz alapvetően oroszellenes retorikát folytat, a közvélemény-kutatások ugyanakkor Merkel győzelmét jósolják.

Szoros gazdasági kötelékek

Szó esett még  a csecsenföldi melegek jogairól illetve az orosz gyülekezési jogról. Az előbbi ügy arról szól, hogy börtönbe és gyűjtőtáborokba zárják a homoszexuálisokat Csecsenföldön. Az utóbbi pedig a rendőrség fellépéséről szól a moszkvai kormányellenes tüntetéseken.

Az egyetlen pozitív téma, amit a két vezető politikus érintett, az a két ország kapcsolata. Bár mindkét fél elismerte, hogy súlyos feszültségek állnak fenn közöttük, de hangsúlyozták a két ország között meglévő gazdasági kötődéseket is.

Putyin kiemelte, hogy Oroszország legfontosabb gazdasági partnere Németország, a németek gázszükségletük 35 százalékát orosz gázból fedezik. Merkel a két ország közötti kulturális, humanitárius, tudományos partnerséget hangsúlyozta.

Körkép.sk, TASS.com, Bloomberg.com, Hirado.hu

Nyitókép: Bloomberg.com