Ma is Magyarország lesz a fő téma az EP-ben. Bevetik az „atomfegyvert” Orbánék ellen?

Az Európai Parlament mai (szerdai) plenáris ülésén újra Magyarországé lesz a főszerep. A (többek között) CEU-ügy kapcsán kirobbant uniós politikai egymásnak feszülés eredményeképpen várhatóan két tervezetet nyújtanak be, ebből az egyik az atomfegyverként emlegetett 7. cikkely aktiválását tartalmazza. Miről van szó?

Az EP legutóbb április 26-án vitázott Magyarországról, a fő téma a magyar felsőoktatási törvény és a civil szervezetekre vonatkozó törvény módosítása volt. Nem meglepő módon mindkét esetben elsődlegesen Soros György tőzsdespekuláns szervezetei érintettek. A vitán részt vett Orbán Viktor, magyar miniszterelnök. Erről a Körkép.sk is részletesen beszámolt (cikkünket itt olvashatja).

Az EP-ben a magyar „ellentmondásos intézkedésekre válaszul” létrejött egy alkalmi koalíció a szocdemek, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldal részvételével. Az ő javaslatuk arról szól, hogy az EP aktiválja az uniós alapszerződés 7. cikkelyét, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével, végső esetben szankciók bevezetésével járna.

   

A baloldali-liberális koalíción kívül várhatóan a konzervatív Európai Néppárt – amelynek a FIDESZ is tagja – egyes tagjai is a szocialisták javaslatára szavaznak, legalábbis erre utal a Politico.eu brüsszeli hírportál tegnapi cikke, amely Frank Engel néppárti EP-képviselőt idézi:

„A Parlament nem tehet úgy, mintha semmi sem történne. (…) Nem nézhetjük tétlenül, hogy Magyarország tekintélyelvűségbe süllyed”

A szocialisták szerint a jelenlegi magyarországi helyzet „egyértelműen az uniós alapértékek súlyos megsértését mutatja”, és szerintük ez elegendő indok a 7.cikkely bevetésére. Álláspontjuk alátámasztására készítettek egy terjedelmes listát a magyar kormányzat állítólagos bűneiről, például a jogvédő és civil szervezetek elleni támadások, menedékkérők jogainak megsértése, polgárok tömeges megfigyelése, egyesülési és szólásszabadság megsértése, médiapluralizmus elvének megsértése, a magyar mainstreami Népszabadság megszüntetése, a magyarországi roma gyerekek szegregációja, melegek és a nők jogainak megsértése.

Soros azért ott van a háttérben

A Magyarország elleni uniós lépéseknél nem árt néhány dolgot figyelembe venni. A magyar kormányt ezúttal a felsőoktatási törvény (CEU-ügy) és a nonprofit szervezeteket érintő szabályozás miatt vették elő. Az előbbi esetében a magyar kormány hiába hangoztatja, hogy szó sincs a CEU bezárásáról, vagy hogy a nyugati demokratikus (pl. USA) országok által gyakorolt módszert vette át, sem a baloldali média, sem a baloldali politikusok nem veszik ezt figyelembe.

A nonprofit szervezetek kapcsán egyértelműen Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány hálózata került célkeresztbe. Itt pedig érdemes megjegyezni azt, hogy az említett alapítvány tavaly kiszivárgott, és a DC Leaks honlapján közzétett levelezése tanúsága szerint Soros a 751 tagú Európai Parlamentben 226 képviselővel áll olyan kapcsolatban, hogy képes befolyásolni álláspontját. (A Körkép.sk még tavaly cikkezett ennek szlovákiai vonatkozásáról, Smeres EP-képviselők is szerepeltek a listán).

Jerusalem Post: Soros a globális káoszért kampányol

Uniós atomfegyver – inkább elrettentő, mind csapásmérő

Ami az atomfegyvert illeti, ez közel sem olyan rémisztő, mint amilyennek hangzik. A 7. cikkely aktiválása egy rendkívül hosszú, több hónapig is tartó eljárást takar, amelynek bármely pontján születhet megegyezés a tagállam és az Unió között, tehát egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország elleni lépésekre kerül sor.

Ráadásul eddig még sosem folyamodtak ehhez az „atomfegyverhez”, aminek nevéből adódóan is inkább az elrettentő szerepe jelentősebb. Az egyik fő hátránya, hogy olyan esetben  kezdeményezhető egy tagállam ellen, ha az „EU értékei súlyos sérelmének ’egyértelmű veszélye’ áll fenn”.

Itt pedig két dolog kérdéses: mit jelent, hogy veszélyeztetve lenni, és mit jelentenek az uniós alapértékek.

„A 7. cikkely szerinti eljárás célja az EU alapértékeinek védelme. Amennyire jól hangozhat ebben a formában e mondat egy politikai beszédben, annyira problémás eljárásjogi és értékszociológiai szempontból.”

írja Fekete Balázs jogász, a Magyar Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Jogi Kutatások Csoportjának vezetője 2015-ös cikkében.

A probléma abban áll, hogy jelen helyzetben szinte lehetetlen bizonyítani, hogy egy tagállam veszélyezteti-e az EU alapértékeit, mivel hogy azok jogi szempontból megfoghatatlan fogalmak. Ide tartozik az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása (különös tekintettel a kisebbségek jogaira), ill. a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, a férfiak és a nők közötti egyenlőség.

És itt érdemes feltenni azt a költői kérdést, nem lett-e volna elvárható hasonló vehemens támadás az európai szocdemek részéről Szlovákia ellen 2006-ban, a Hedvig-úgy kapcsán, vagy 2008-ban a dunaszerdahelyi magyarverés alkalmával, az alkotmányellenes állampolgársági törvény vagy a nyelvtörvény miatt? És vajon mennyiben számított, hogy a Smer az utóbbi két esetnél már az Európai Szocialista Párt tagja volt?

Fekete Balázs is megjegyzi cikkében, hogy az eljárás egyik nagy hátránya, hogy az Európai Parlament esetében

„szükségszerű politikai torzítást is figyelembe kell venni, mely az egyes pártcsaládok közötti politikai vetélkedés természetes következménye”

Fekete szerint csak teljesen egyértelmű helyzetekben lehetne a 7. cikkelyt meggyőzően alkalmazni:

„Hipotetikusan: a rabszolgaság bevezetése, az egyenlő választójog flagráns sérelme többlet szavazatok biztosításával, vagy konkrét, csoportszintű jogfosztások”

Magyarországon ezek a körülmények pedig nem állnak fenn.

Lengyel-magyar kölcsönös kiállás

Egy következő probléma az eljárással a precedens teremtése. Ha Magyarország ellen bevetik az uniós atomfegyvert, vajon megszavazzák-e a szavazati jog megvonását vagy a szankciókat tudva, hogy legközelebb talán ők kerülnek sorra?

És ott van az a bonyolult körülmény, hogy a több kérdésben (migráció, kötelező betelepítési kvóták és médiapluralizmus illetően) közös nevezőt képviselő Magyarország és Lengyelország nem áll-e ki egymás mellett és vétózza meg a másik elleni eljárás megindítását. (Egyes EP-képviselők épp ezért egyidejűleg indítanának eljárást a két ország ellen, hogy ne szavazhassanak egymás érdekében).

A fentiek tekintetében a holnapi EP plenárison jóval életképesebb megoldásnak tűnhet majd az Európai Néppárt javaslata, amely arra utasítaná az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy

“folytassa a vitát, és tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslására a bizottság által megszabott határidőn belül, és megállapították a világos kockázatát az uniós szerződés második cikkelye szerinti értékek súlyos megsértésének”

A 7. cikkely lépései: 

Első lépésként a Tanács – a Miniszterek Tanácsának Általános Ügyek Formációja, melyben a külügyminiszterek vesznek részt – négyötödös többséggel és az Európai Parlament egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn egy tagállamban

Az érintett tagállamot meg kell hallgatni, és az „egyértelmű veszélyeztetés” megállapítása mellett a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene ezt a helyzetet megoldani. Amennyiben a tagállam nem változtat a korábbi politikáján, immár az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni.

A tagállamok egy harmadának, vagy az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan – ezen a szavazáson az érintett tagállam nem vehet részt – kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az előbb említett értékeket. Ha ez megtörténik, akkor ezt követően a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, mely akár a szavazati jogok felfüggesztését is jelentheti.

Körkép.sk

Nyitókép: reuters.com