Montenegró NATO-csatlakozása elengedhetetlen a regionális stabilitás szavatolásához és a nyugati szövetségesek azon céljához, hogy ellenálljanak az újjáéledő Oroszország törekvéseinek – nyilatkozta még áprilisban John McCain amerikai szenátor, aki az igencsak befolyásos fegyverkezéssel foglalkozó amerikai szenátusi bizottság elnöke.
Április végén a kis nyugat-balkáni ország parlamentje végül ratifikálta az NATO-csatlakozást, ami azt jelenti, hogy tagságot ténylegesen csak 18 hónap múlva kap. Ezzel a lépéssel azonban kivívta az oroszok rosszallását, Moszkva nemrég újabb figyelmeztetést adott ki az orosz állampolgároknak, hogy óvakodjanak a Montenegróba való utazástól, mivel komoly veszélye van az oroszellenes atrocitásoknak.
Ez magyarul annyit tesz, hogy a NATO-csatlakozás ára Montenegró számára nem csak az orosz turisták elmaradása lesz. Az országban a külföldi működőtőke 16 százaléka volt orosz kézben. A montenegrói vállalkozások nagy része az orosz összeköttetésekre és a turizmusra épül – a turizmusból származó bevételek 22 százalékát az oroszok hagyják az országban. Az ingatlanok 40 százaléka orosz kézben van, a cégek egy harmada orosz hátterű.
Az sem annyira egyértelmű, a NATO miért iparkodott oly nagyon, hogy tagjává tegye a 2006 óta független (előtte Szerbia része) Montenegrót, amelynek éves GDP-je 4 milliárd euró körül mozog (ez a Szlovákia bruttó hazai termék nagyjából egy huszada), ennek egy ötöde származik turizmusból.
Montenegró évente a GDP 1,3-1,6 százalékát költi védelemre (értsd, hadi kiadásokra), ami gazdasági méreteit nézve nem számottevő, még akkor sem, ha betartja a Donald Trump amerikai elnök által követelt 2 százalékos arányt. Katonái száma 2080 fő, ezzel Luxemburg után (900 fő) a második legkisebb szárazföldi hadereje lesz a NATO-ban. Van összesen 15 harci helikoptere, két idősödő fregattja és ugyanennyi könnyű katonai repülőgépe.
A atlanti hatalmaknak valamiért mégiscsak fontos volt, így maradnak a földrajzi és geopolitikai szempontok. Montenegró csatlakozásával a NATO csaknem teljesen ellenőrzése alatt tarthatja a Földközi-tenger északi partvidékét a Gibraltártól Szíriáig. Egyébiránt pedig, egy országgal kevesebb lesz, amely orosz befolyás alá kerülhet.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a Balkán békéjének megőrzését hangsúlyozta, amely egyszerre jelentheti, hogy a szövetség hatékonyabban tud beavatkozni egy újabb háború esetén a térségben, és azt is, hogy az oroszok legerősebb balkáni bástyáját, Szerbiát lassan közrefogják. Montenegró NATO-tagsága még az elméleti lehetőségét is megszüntette annak, hogy Szerbia (és vele Oroszország) kijusson az Adriai tengerre – lévén, hogy egykor létezett egy Szerbia-Montenegró nevű ország is, ennek revíziójára már nincs lehetőség.
Az alábbi térkép jól mutatja, miképp „foglalta” el a NATO tagbővítéssel a Földközi-tenger észak-keleti partvidékét.
Körkép.sk, Bloomberg.com
Nyitókép: Bloomberg.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.