Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A brüsszeli testület emellett újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt korábban megindított jogsértési eljárást.

 

Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak.

 

Brüsszel „elrettentő hatást” emleget

 

 hirdetes_810x300  

Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.

 

Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény „indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára.

 

Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.

 

„A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében”

 

– emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.

 

A Bizottság a személyes adatok védelmére hivatkozik

 

A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.

 

Hogyan folyhat le az eljárás?

 

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

 

Ahogy a Lex-CEU-nál, úgy ebben az esetben fenn áll az a lehetőség, hogy az eljárás közben kompromisszumos megoldás születik Magyarország és Brüsszel között. Amennyiben mégis az Európai Bíróság elé kerül az ügy, annak kimenetel kétséges lesz.

 

A fenti hivatkozások, amelyekre alapozva a Bizottság támadja Magyarországot (egyesüléshez való jog, stb.) elég megfoghatatlanok, megszegésüket jogi szempontból nem könnyű bizonyítani. Példaként említhetnénk azt, amit maga Brüsszel jelentett ki: vajon hol a határ a személyi adatok védelme és az átláthatóság kívánalma között.

 

Ha az Európai Bizottság elmarasztalja Magyarországot, és az még ennek ellenére sem tenne eleget Brüsszel NGO-törvényre vonatkozó követelésének, akár fel is függeszthetik a szavazati jogát. Ez is egy lehetőség, de erre mindegyik tagállamnak rá kell bólintani. Ha megszavaznák, az súlyos precedens lenne, mert legközelebb akár ellenük is bevethetnék más ügyekkel kapcsolatban.

 

Ma is Magyarország lesz a fő téma az EP-ben. Bevetik az “atomfegyvert” Orbánék ellen?

 

MTI, Körkép.sk

Nyitókép: 888.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!