Román kormányfőcsere: valódi okok és várható következmények

Június 21-én a román parlament megszavazta a balközép kormány első embere, Sorin Grindeanu ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A politikus nem egészen hat hónapja kapta meg a kormányalakítás lehetőségét, ám a koalíció két pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva indították el a kormányfő eltávolítását célzó folyamatot.

Nem egészen egy hétre rá pedig a jobboldali Klaus Iohannis elnök a szintén szocialista és korábban gazdasági miniszteri posztot betöltő Mihai Tudose-t jelölte Románia új miniszterelnökének. Június 29-én pedig a kétkamarás parlament támogatásáról biztosította az ország új vezetőjét. Iohannis államfő szerint ez az egész cirkusz árt a román gazdaságnak és az állam nemzetközi megítélésének is. Ennyit a tényekről.

Most pedig következzen néhány mondat arról, mi lehet az oka, hogy saját pártja buktat meg egy miniszterelnököt és mi várható az új vezetéstől.

   

Élénk színfoltok az új kormányban

A Grindeanu-kabinet minisztereinek csaknem fele a cserét követően is a helyén maradt, azonban a pénzügyi, a gazdasági és a védelmi tárcák élére új embereket neveztek ki. Ugyanígy történt az európai ügyekkel foglalkozó minisztériummal, míg a külügyminiszter megtarthatta pozícióját. Amíg a minisztériumok többségét a szociáldemokraták vezetik, addig a liberálisok négy tárcát irányítanak.

Ez a megoszlás nem csoda, hiszen a PSD a parlamenti helyek 47 %-ával magabiztos (relatív) többséget alkot. Egyébként a huszonnyolc tagot számláló Tudose-kormányt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is támogatták. Tették ezt úgy, hogy Cseke Attila szenátusi frakcióvezető korábban deklarálta: az RMDSZ nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány vitáján és szavazásán sem.

Mihai Tudose-t az ötvenedik életévében érte a megtiszteltetés, hogy a PSD 12 alelnöke közül az ország első emberévé emelkedhessen. 1989 óta ő az első ezen a poszton, aki nem állami, hanem magánegyetemen szerzett oklevelet. Jogi végzettsége mellett egy ,,menedzsmentképző egyetem utáni tanfolyam” is szerepel a tanulmányai között.

De a felsorolás itt nem ér véget: számos szakképzés mellett megfordult az Országos Védelmi Kollégiumban és a Politikai és Közigazgatási Tanulmányok Országos Főiskolájában (SNSPA) is. Végül 2010-ben eljut a katonai és hírszerzési tudományokból történő doktorálásig, amelybe azonban bele is bukott, hiszen plagizálás vádját követően maga mondott le doktori címéről.

Parlamenti megszólalásában önmagát mint a számok emberét aposztrofálta, aki képes gázt adni a ,,behúzott fékekkel” döcögő szociálliberális vezetés volánja mögött. Fő feladatai között pedig a költségevetési bevételek növelését, valamint a befektetések ösztönzését emelte ki.

Tudose kabinetét színesíti Lucian Romașcanu művelődési miniszter, aki a külkereskedelem és az elektrotechnika mellett a bulvár világában is otthonosan mozog, hiszen jó pár bulvárlapot is menedzselt korábban.

Még szerencse, hogy Toma Petcu nem a gazdasági tárcát kapta, hiszen korábban kijelentette: ,,egy gazdasági társaságnál bármilyen részleg vezetését elvállalná – a gazdaságit kivéve.” Így mindenki elégedett lehet, hiszen energiaügyi miniszterként biztos nem kell majd a gazdasági szektort érintő döntéseket hoznia.

Koalíciós feszültség: bele is lehet bukni?

Az ,,átszervezés” valódi okainak elemzésekor nem szabad megfeledkeznünk a Grindeanu és a kormánykoalíció többi tagja közötti hatalmas feszültségekről, melyet mind a politikai ambíciók, mind pedig a két párt között feszülő különbségek tápláltak.

Amikor Grindeanu fél évvel ezelőtt a kormány élére került, teljes lojalitásáról biztosította a szociáldemokratákat és a pártvezetőt Liviu Dragnea-t. (Aki egyébként maga azért nem kaparinthatta meg a kormányfői posztot, mert választási csalásban volt érintett, az ország törvényei pedig világosan kimondják, hogy bűncselekményt elkövető személy nem tölthet be állami vagy kormánytisztséget.) 2017 január 31-én azonban elfogadták az új büntetőtörvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendeletet, melyek értelmében bizonyos összegű kár alatt nem indítható büntetőjogi eljárás hivatali visszaélések esetén.

Természetes a Grindeanu kabinet ezen lépése hatalmas felháborodást váltott ki a román nép körében. (Gondoljunk itt a DNA korábbi korrupcióellenes akcióira, melyek már-már kezdték visszaadni a mindennapi ember számára a reményt abban, hogy a korrupció akár a legmagasabb állami szinteken is visszaszorítható.)

Node ez az egyértelműen Dragnea felé tett gesztus politikai értelemben is további feszültségeket szült. A többszázezer fős tűntetések mellett protestált ellene Iohannis elnök, a korrupció-ellenes szervek, továbbá érkezett kritika az Európai Unió és az Egyesült Államok felől is.

A több oldalról érkező nyomás alatt összeroppant a kormány, így február elején hatályon kívül helyezte a rendeletet továbbá Grindeanu ígéretet tett a későbbi átláthatóbb regularizációra. A miniszterelnök e ponton került szembe Dragnea-val és a másik kormánypárt, az ALDE vezetőjével Călin Popescu-Tăriceanu-val, aki a tiltakozásokat puccs-kísérletként nevezte meg – kiállva ezzel a végül be nem teljesülő módosítások mellett.

A népszerű(tlenség) ára

Mindezek után Sorin Grindeanu – távol tartva magát Dragnea-tól – fokozatos népszerűség-építésbe kezdett. A májusi adatok szerint Iohannis elnök után ő volt a második legnépszerűbb politikus Romániában. A koalíciós vezetők közti feszültség tehát érezhető volt, nem beszélve a választási menetrend körüli viták okozta további súrlódásokról.

Azzal, hogy ilyen sebességgel sikerült eltávolítani Grindeanu-t, az biztosan látszik, hogy a kormányerők legstabilabb pozícióját Liviu Dragnea birtokolja. Egyes vélemények szerint a kormányfőcsere igazi árát – a népszerűségvesztés tekintetétben mindenképp – a szociáldemokratáknak kell megfizetni. (Jusson eszünkbe 2016 decembere, amikor mintegy 46 %-os győzelmet aratott a párt.)

Kínossá vált a titkosszolgálatok befolyására való hivatkozás

Az aktuális helyzetet tekintve a jobboldali erők mára sem erősödtek meg: fragmentáltak és továbbra is mély válságban vannak. Ez azt is magyarázza, hogy Iohannis elnök miért nem erőltetett saját, a jobboldalhoz tartozó miniszterelnök-jelöltet. Hiszen a végrehajtó hatalmak közti nyomás egy esetleges új választást eredményezhetett volna, mely jól láthatóan a mostani koalíció újjászervezését jelentette volna.

Az államfő és az új miniszterelnök kapcsolatát illetően a meghatározó a Tudose-kormány antikorrupciós területen mutatott magatartása lehet. A tény, hogy a korábbi igazságügy miniszter a helyén maradt, mindenesetre jelzésértékű. A magát a jobboldalhoz soroló Iohannis elnök és a szociáldemokrata-liberális kormányerő között mindenesetre prognosztizálható a további erős viták jelenléte.

Az államfő továbbra is a demokrácia és a jogállamiság védelmezőjének szerepében kíván tetszelegni, míg a baloldal a jövőben sem fog visszariadni a politizált intézmények és a korrupció-ellenes harc ,,árny oldalainak” túlmisztifikálásától. Illetve az utóbbi hetekben egyre világosabban látszik az is, hogy a román média ráállt arra, hogy sugallja: Mihai Tudose szoros kapcsolatban áll a titkosszolgálatokkal. Ez viszont azért problémás, mert a liberálisok és a szociáldemokraták szokása nyilvános vitákban azzal dobálózni, hogy a titkosszolgálat erős befolyással bír a román politikában.

Románia lassan harminc évvel az átmenetet követően is ugyanazokkal a problémákkal küzd

Korrupció, titkosszolgálati befolyás, abszolút mértékben alulkvalifikált (ám annál jobban fizetett) ,,szakpolitikusok”, a gazdasági és politikai elit erős összefonódása és még sorolhatnánk.

Időközben persze születhetnek ígéretes próbálkozások, intézmények, miniszterelnök-cserék, de amíg a román politikai elit a jelenlegi dimenziójában gondolkodik, nem várhatunk igazi áttörést. De addig is jókat derülhetünk rajta.

Békési Júlia Boglárka

Források: www.osw.waw.pl (en), Reuters, MTI, Magyar Idők, , Maszol, Index, Infórádió, romania-insider.com, 888.hu

A kiemelt kép forrása: cvlpress.ro