Taksony
  • HUF: 369.63
  • USD: 1.13
  • 0 °C
  • 5 °C

Hirdetés (X)

Külügyek

Postoj.sk – Orbán harca Európa népéért

A havi szinten negyedmillió olvasóval rendelkező véleményformáló, jobboldali konzervatív Postoj.sk két, jó nevű riportere Jaroslav Daniška és Jozef Majchrák Tusványosra utazott, hogy riportban számoljon be Orbán Viktor beszédéről és a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos benyomásaikról. A Körkép.sk lefordította a terjedelmes, ámde annál érdekesebb írást.

 

Szombat reggel Tusványoson, a székely fürdőváros keleti Kárpátokkal körülvett völgyében. Két óra múlva kezdődik Orbán Viktor beszéde, melyet a nagy pódium előtt mintegy háromezer, jobbára idősebb hallgatóság és a helyi magyarok várnak.

 

Az évad beszéde

 

Orbán Viktor már 27 éve választja ezt a helyet fő politikai előadásának. Beszélt itt már az illiberális demokráciáról, korábban a kettős állampolgárságról, többször pedig arról a politikai elvrendszerről, melyek hosszú időre előre meghatározzák tevékenységét. Bizarr, hogy mindezt Budapesttől mintegy 800 kilométerre, miközben a helyi magyarokat inkább Bukarest politikája és a betiltott székely zászlók zavarják. Eljöttek viszont meghallgatni azt a férfit, aki innen üzen Budapestre, Berlinbe, Brüsszelbe, de Pozsonyba is.

 

Hasonló fesztiválokat környékünkön minden egyes magyarok által lakott országban szerveznek. Szlovákiában kettőt. A tusványosi viszont különleges. Orbán Viktor is rendszeresen meglátogatja, ahol egész héten előadások, viták zajlanak, este pedig koncertek vannak. Nem egy Pohoda fesztivál, a szervezés is keményen a Fidesz kezében van.

 

Egy helyi újságíró szerint a közönség napközben eléggé kicserélődik, mások járnak az előadásokra napközben, a jóval fiatalabban pedig az esti koncertekre. Mindez lángos, kürtöskalács, cigánypecsenye, hasábburgonya mellett. A sör, radler, kávé 5 leibe kerül, ami valamivel több, mint egy euró. Sok székely, és itt-ott magyar zászló is felbukkan.

 

Idán ráadásul a tiltott sör bélyegével. A “tiltott” feliratú matricákat sorra ragasztják a ruhájukra, testükre a fiatalok, . A matrica láthatóan összeköti az elhivatott Fidesz szimpatizánst és a kissé kapatos punkost. Mindennek megvan a logikája: Amikor a Heineket úgy döntött, becsukja az egyik helyi sörgyárat, az emberek tüntettek, és létrejött egy ellensörgyár, melynek terméke hasonlított a Heinekenére, többek között annak grafikájával is. A nyugati multi érthetően bíróságra adta az ügyet és nyert.

 

Csakhogy Orbán Viktor is szót kért a szomszédos országit érintő ügyben, a Heinekent pedig megfenyegette, hogy korlátozásokat vezet be ellene a magyar piacon. Például azért, mert a logójában szereplő vörös csillagot a magyar szervet a kommunizmus népszerűsítésének tekinthetik. A Heineken pedig visszavonulót fújt.

 

A Csíki sört így tiltott sörként árulják tovább, a magyarok morális győzelmet arattak a globalizáció felett. Ahogy a szlovákiai magyar Zsolt elárulja nekünk, a sörgyár résztulajdonosa az oligarcha Világi Oszkár, a sört pedig a DAC stadionjában is árulják.

 

 

Orbán beszéde kicsit késik, így az első benyomás Magyarország miniszterelnökéről nem a legkedvezőbb. Láthatóan meghízott, a korábbi futballista nagy hasával nehezen mozog. Ősz hajszálai idősebbnek mutatják koránál. Pedig Orbán még csak 54 éves  (1963-as évfolyam), aki politikai karrierjét Nagy Imre újratemetésén kezdte 1989 júniusában, amikor megszegve a kommunistáknak tett ígéretét több százezer ember előtt elmondta híres politikai beszédét.

 

Antall József 1993-as halála után ő az első nem kommunista kormányfő, aki azóta is szinte folyamatosan a csúcson van – vagy mint az ellenzék vezére, vagy mint kormányfő. Ilyen karrierrel Kelet-Európában nem rendelkezik senki más.

 

Természetesen, az érem másik oldalán ott van annak ára is, hogy 25 éve a politikában van: Mindenki, aki a Fideszen belül valaha veszélyeztette, befejezte. A pártban ezért főleg lojális karrieristák és korrupt politikusok maradtak.

 

Orbán ebből túl nagy problémát nem csinál. Továbbra is uralja pártját, politikai és ideológiai tehetsége kétségtelen. Egyetlen európai politikus sem akkora nagykutya ideológiai, politikai értelemben, mint ő. Már csak ezért is érdemes ideutazni a mintegy egy órás előadására, melyben az elmúlt hónapok történéseinek magyarázatán kívül vázolja azt is, mi vár Magyarországra az elkövetkező időszakban.

 

Mindezt a BBC mellett több tucat magyar média kamerája is figyeli. Orbán ma már több, mint Magyarország kormányfője. Ő a legláthatóbb politikus Kelet-Európában, az első, aki látványosan szembeszállt Angela Merkellel. És amikor a bajor CSU is Orbán oldalára állt, egyszeriten az is kiderült, mekkora súlya van.

 

A tűző nap alatti teoretizálás szertefoszlik, mihelyt Orbán Viktor színpadra lép zöld ingjében.

 

A mikrofont először Németh Zsolt veszi kézbe. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke meggyőződéses atlantista, akinek csillaga leáldozóban van. Bemutatja a több tucat VIP vendéget, köztük az MKP elnökét.

 

 

Következik Tőkés László, az egykori disszidens és az 1989-es romániai forradalom egyik vezére. Beszéde után, melyben a romániai magyarokhoz szólva a reformáció 500. évfordulójáról beszél, következik a magyar kormányfő.

 

A műsorvezető friss nagypapaként üdvözli, hiszen unokája született. Orbán megköszöni, de ezzel a témát le is tudja. Beszédét egy futballmez előhúzásával kezdi, mellyel  gratulál a román első osztályba felkerült Sepsiszentgyörgy csapatának.

 

Józan szlovákok és erős állam

 

Ezt követően már minden a politika körül forog. És bár legutóbbi előadása óta Amerikában és Franciaországban is választások voltak, Orbán számára az elmúlt időszak legfontosabb eseménye a visegrádi négyek megerősödése.

 

„A visegrádi négyek együttműködése minden korábbinál szorosabbá vált. Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél,“ hangsúlyozza. Ez szerinte nagy dolog, hiszen karakterében különböző országokról van szó. „Ott vannak a lelkes lengyelek, a mindig megfontolt csehek, a józan szlovákok és a romantikus magyarok, és mégis képesek vagyunk egy nyelven beszélni.”

 

Szerinte annak is van jelentősége, hogy míg Obama első külföldi nagy beszédét Kairóban, addig Trump első nagy beszédét külföldön, Varsóban mondta el. Majd következik a lengyel vendégek üdvözlése.

 

 

A beszéd további részében Orbán regionális szintről globális pályára lép. Azt mondja, hogy napjaink harcában a globálisnak nevezett nemzetek fölötti elit és a hazafias nemzeti vezetők küzdenek egymással a világpolitikai térben. Magyarország szerinte ebben a harcban a barikád jó oldalán áll. „Kicsit előreszaladtunk ugyan, és a politikában az előrefutó jutalma nem az elismerés, hanem valami egészen más. De ha kibírják, akkor később elismerésben is részesülhetnek, mint ahogy Magyarország egyre több elismerésben részesül.“

 

A magyar kormányfő ezt követően felsorolja azokat a pontokat, amelyek az erős nemzet és ország erejének ismérvei: „Nem más pénzén él. Ezért az IMF típusú intézményeknek megköszöni a segítséget és elköszön tőlük. Hazaküldi őket és reménykedik abban, hogy többet nem kell velük találkozni.“

 

Az erős ország újabb pontjaként felsorolja a kiegyensúlyozott állami költségvetést, a gazdasági teljesítőképességet, és azt is, hogy a lakosság nem vesz fel fejetlenül devizahiteleket. Egy erős országnak szerinte mindenkinek munkát kell kínálnia, aki dolgozni szeretne. Számpárokkal is alátámasztja, miért van erre szükség.

 

„2010-ben a 10 millió magyarból 3,6 millió ember dolgozott és 1,8 millió ember fizetett adót. Kész csoda, hogy ebbe nem pusztultunk bele. A helyzet ma az, hogy Magyarországon 4,4 millió ember dolgozik és 4,4 millió ember fizet adót. Ezért is erős pénzügyileg Magyarország.“

 

Egy erős ország csak akkor lehet erős, ha olyan stratégiai ágazatokban, mint az energetika vagy a bankszektor erőteljes többségi nemzeti tulajdon van. Kormánya állítólag ezért is költött 1000 milliárd forintot arra, hogy visszaszerezze a privatizált vállalatokat. Fontos szempont továbbá számára a demográfia és a modern hadsereg, melyben Magyarországnak egyelőre tartalékai vannak. E téren viszont komoly befektetéseket tervez.

 

„Erős ország nincs erős kulturális identitás nélkül. Kulturális identitás nincs stabil etnikai összetétel nélkül,“ folytatja Orbán, hozzátéve, hogy „egy ország etnikai összetételét megváltoztatni azonos a kulturális identitás megváltoztatásával. Egy erős ország ilyet sohasem engedhet meg magának, különösen hogy ha valamilyen világkatasztrófa nem kényszeríti erre.“

 

Az ország erejének Orbán szerint az is komoly erőfeltétele, hogy képes-e nagy sporteseményt, rendezvényt vendégül látni. „Fővárosunk többre képes annál, hogy csak a mai magyar államot szolgálja ki. Bécs és Isztambul között talán Budapest az egyetlen ilyen pont.“

 

 

Soros maffiája és a szégyentelen németek

 

Arról, hogy George Soros Magyarországon mást jelent, mint nálunk, a Postojon már írtunk. Ezt az amerikai zsidót, akinek családja a Vrba-Wetzler jelentésnek köszönhetően menekült el Magyarországról (mely jelentés a budapesti zsidók egy szűk csoportjához jutott csak el) itt magyarul Györgynek nevezik.

 

„Tisztán kell látni, nem szabad túlbonyolítani, nem szabad világ összeesküvés összefüggésébe helyezni azt a küzdelmet, ami előttünk áll, hanem a legracionálisabban kell leírnunk és viszonyulnunk hozzá,“ mondja Orbán mintegy 40 percnyi beszéd után továbbra is erélyesen és kellően hangosan.

 

“Az emberek véleményével szemben ma Brüsszelben kialakult egy szövetség. Ebben a szövetségben a brüsszeli bürokraták és azok elitje vesz részt, valamint az a rendszer, amit Soros birodalomnak lehet nevezni. Ez egy szövetség, amely az európai emberek ellenében jött létre. Be kell látnunk, hogy Soros György ma birodalmának érdekeit könnyebben érvényesíti Brüsszelben, mint Washingtonban vagy Tel Avivban.“

 

Mivel Orbán korábban a Benjamin Netanjahuval való budapesti találkozóját is említette (a zsinagóga meglátogatásakor nem a tradicionális kipát tette a fejére, mint szokás, hanem kalapot), a hallgató már sejti, hogy többet is tud, de nem mondja ki.

 

 

Orbán elmondása szerint létezik egy négy pontos Soros terv, melyet maga Soros írt le, a Soros birodalom tett közzé, és amely így szól: „Minden évben be kell hozni több százezer, lehetőleg egy millió migránst a muszlim világból az Európai Unió területére. A második pontja, hogy mindegyikőjüknek kell adni az érkezéskor 4,5 millió forintnak megfelelő eurót (mintegy 15 ezer euró). Soros ezt szívesen megfinanszírozza,“ mondja Orbán, „de ez most másodlagos. Ezzel a támogatással lehet fenntartani a folyamatos beáramlást.

 

Fenn kell tartani, hogy akarjanak jönni (…) A harmadik pontja a Soros tervnek az, hogy a beérkezett migránsokat szét kell osztani Európa országai között egy kötelező és állandó mechanizmus keretében. A negyedik pont, hogy föl kell állítani egy Európai Bevándorlási Ügynökséget, aminek el kell vennie a migránsügyben az összes döntési jogot a nemzetállamoktól és brüsszeli szintre kell emelni..“

 

Soroson és Timmermans biztoson kívül egyetlen ellenfelét sem nevezi meg, legkeményebb kritikája más irányba mutat, Németországba. Furcsa mindez nemcsak a történelmi magyar-német viszony miatt, hanem kicsit azért is, mert egyetlen európai politikusnak sem sikerül úgy Németország kritikája, mint Orbánnak. Itt viszont nem személyeskedik, hanem elmondja, hogy nem szeretne beleavatkozni a német választási kampányba, a németeket viszont figyelmezteti:

 

„Az, hogy Magyarország megvédte saját magát és Európát a migránsáradattal szemben, az nekünk 260-270 milliárd forintunkba került. Ebből egy mogyorónyi összeget térített meg az Unió. Az Unió addig ne beszéljen szolidaritásról, amíg a 250 milliárd forintot, amivel nekünk tartozik Európa megvédéséért, nem fizette ki. Különösen egy némettől ötször is meggondolnám, hogy a magyarokkal szemben felhozzam-e a szolidaritás hiányának érvét.

 

Miközben ugyanazért a munkáért, amiért egy németországi gyárban a munkások ötször annyi fizetést kapnak, mint amely munkáért ugyanabban a német gyárban de Magyarország területén a munkásaink kapnak, addig azt gondolom, hogy szégyentelen dolog a németek részéről szolidaritásról beszélni.“

 

 

Mindez nem csak szólam. Orbán érvei mellô logikát is kínál. Az európai integráció célja a béke és az együttélés, nem pedig a szolidaritás. A szolidaritás csak eszköz. Ha a cél a muszlim migránsokkal való békés együttélés, akkor ez az eszköz nem működik. Elsősorban azért, mert a muszlimoknak más értékeik vannak, más a kultúrájuk, melyet nem akarnak feladni, például ami a nő és a férfi egyenjogúságát illeti. Mit érünk el a szolidaritással ilyen migránsokkal: Orbán kérdést ugyan nem tesz fel, de houellebecqi választ kínál: vegyes többség jön létre, „a muszlimok pedig erősebbek, mint az európai keresztények“.

 

Ha kezdeni akarunk ezzel valamit, reagálnunk kell. Orbán szerint ez erős államot jelent annak minden feltételével együtt, melyet beszéde elején vázolt. Illetve a kereszténység revitalizációjával (maga Orbán református vallású.). “Nyugat-Európa kereszténydemokrata pártjai nem keresztények, hanem behódolnak a liberális elitnek és a médiának. Sőt, már a szociáldemokrata pártok sem azok már, akik valaha voltak.”

 

Elvesztették a proletariátusukat („sok munkahelyet kiszerveztek az Unión kívülre“), a szocialisták kudarcot vallottak és egyetlen kulcsterületre összpontosítanak, ami a kultúra feletti befolyás fenntartása“.

 

Orbán szerint az EU-t meg kellene reformálni.

 

„Az Európai Bizottságot vissza kell terelni oda, ahol a helyét kijelöli az Alapszerződés, amellyel létrehozták magát az Uniót“. Az alapszerződés világosan kimondja, hogy a bizottság nem politikai testület. Egyetlen feladata van, őrködik az alapszerződés betartásán. Mivel ez ma nem így van, ebből fakad az összes baj. Megroppantották azt a bizalmi alapot, amely korábban működtette az egészet – „ezért ennek azonnal véget kell vetni.“

 

Európa reformja Orbán szerint nem kezdődhet mással, mint hogy a migránsokat megállítjuk és a bevándorlásnak véget vetünk és nemzeti hatáskörben mindenki megvédi a határait. Ha ezen túl vagyunk, közös programmal vissza kell szállítani a törvénytelenül Európába érkezett migránsokat valahova az Unión kívülre.

 

A Balkán teljes politikai integrációja nélkül nem lesz Európában béke. Ezért ki kell bővíteni az Uniót és „első helyen a kulcsállamot, Szerbiát.”  „Ha ezen is túl vagyunk”, – mondja Orbán “kell kötnünk két nagy ívű történelmi szerződést Törökországgal és Oroszországgal. Ha ezt mind elvégeztük, megreformáltuk az Európai Uniót.”

 

 

Orbán beszéde jól sikerült. A magyarországi választások a résztvevők számára európai értelemben is fontos választásokká váltak, hiszen Magyarország európai fontossággal bír. Orbán Viktor valódi ellenfelei nem Magyarországon vannak, hanem az ország határain kívül. Neki pedig mandátumra van szüksége a választóitól, beleértve az egy millió, kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyart is. Világos, hogy ekkora nyomást nem képes csak úgy akárki kibírni, és főleg nem egy politikai zöldfülű.

 

Orbánnak önbizalma is van: „Azt mondhatnám a mai előadásomat egy mondatban lezárva, hogy 27 éve itt Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk. Most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.“

 

Több száz megtett kilométer Orbán miatt

 

Ezekből a szavakból is világos, hogy a tusványosi politikai-zenei fesztivál főleg kulisszaként szolgál Orbánnak. Gondolatai jóval nagyobb térben hangozhatnak el. A jelenlegi magyar kormányfő ambíciói ugyanis magasabbak annál, mint hogy csak a romániai magyarokhoz szóljon. Részben a magyarországi publikumhoz is szól, de emancipált beszédéből világos, hogy európai játékosnak érzi magát. Hisz abban, hogy képes hozzászólni a kontinens problémáihoz, hogy sok ember vallja ugyanazt, amit ő, így a szavazataikat is szeretné megszerezni.

 

Talán ezért is vonz több száz magyarországi magyart is a kis székely városka. Útban hazafelé megállunk ebédre egy szép, csendes étteremben, nem messze Tusványostól. Tele van, így asztalunkat egy idősebb, disztingvált házaspárral osztjuk meg, Kiderül, hogy a szlovák határhoz közeli Nagymarosról vannak, a férj eldicsekszik azzal, hogy DAC szurkoló. Orbán előadása miatt több száz kilométert tettek meg, de olyan mértékű elégedettség árad az arcukról, hogy megkérdezni tőlük, megérte-e, teljesen felesleges.

 

Postoj.sk – Jaroslav Danika, Jozef Majchrák: Orbánov boj za Európsky ľud

 

Fordította: Körkép.sk (Király Zsolt)

 

Képek: Orbán Viktor fb-oldala

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Toth Janos
2017. Júl. 27. 14:20

Viktor a Király..egyszerū és inteligens.. Nelm csak értünk mindenkiért harcol!! V4....az erő! .

    Tatanka Lyotake
    2017. Júl. 31. 00:26

    Főleg Mészáros Lőrincért

Europai.
2017. Júl. 28. 13:47

Amikor Európának ilyen vezetője lesz, nem kell félnünk attól,hogy a mai Európa eltűnik a térképről.

Europai.
2017. Júl. 28. 13:50

Amikor Európának ilyen vezetője lesz,mint Orbán Viktor,Európa megmarad.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Hirdetés (X)

Kövessen minket