A világ nemrég kitörő örömmel üdvözölte az iraki Moszul városának Iszlám Államtól való visszafoglalását. Ám eddig alig esett szó a győzelem iszonyatos áráról.

 

A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap internetes kiadásán megjelent háttércikk szerint Moszulban az iraki hadsereg és a szövetséges erők által indított ostrom során több mint 40 ezer civil vesztette életét. Ezzel a moszuli csata a második világháború utáni idők legsúlyosabb városi ütközetévé lépett elő.

 

A szövetséges katonai erők a vietnámi háborút jellemező egyik elv szerint törtek győzelemre: „A várost el kell pusztítani, hogy megmenthessük”. Más hasonlattal élve, a pusztítás mértéke olyan nagy, mint Groznij esetében volt, mikor az orosz hadsereg bevonult.

 

 hirdetes_810x300  
Két tűz közé szorultak a civilek az ostromban. Fotó: Al Jazeera

 

Nőni fog az áldozatok száma

 

A negyvenezer ártatlan civil életének kioltása ráadásul csak óvatos becslés, nem tartalmazza például a bombázásokban összedőlt épületek alatt eltűntek ezreit – akik nagy valószínűséggel már nem élnek.

 

A véres felszabadítás offenzívája előzetes figyelmeztetés nélkül indult meg, nem voltak például olyan demilitarizált folyosók, mint Aleppónál, ahol a civilek szabadon távozhattak. És míg Aleppo esetében az orosz bombázások civil áldozatairól a nyugati főirányú sajtóban érzelmes és rendkívül bíráló cikkek jelentek meg, addig a moszuli események ugyanazt a sajtót hidegen hagyták.

 

Hogy mennyi ember esett áldozatul az iraki és szövetséges erőknek, egyelőre nem lehet tudni. Így azt sem, mennyi halál írható a városban az Iszlám Állam számlájára. A londoni Airways megfigyelőközpont, a Pentagon és a brit védelmi minisztérium adatai szerint eddig 8600 holtat számoltak össze, akik az iraki, brit vagy amerikai bombázásoknak estek áldozatul. És ez a szám várhatóan emelkedni fog.

 

Nyugat-Moszul az ostrom után. Fotó: USNews.com

 

Három véres tényező

 

A magas halálozási számokat három tényező befolyásolta: Moszul nyugati negyedében, ahol az épületek és az utcák legsűrűbb hálózata épült ki, voltak a civilek a legközelebb a dzsihadisták állásaihoz. Vagyis a harcok és a tüzérségi csapások és légibombázások közvetlenül érintették a lakosságot. Többek között azért is, mert az Iszlám Állam „bátor harcosai” a civileket élő pajzsnak használták.

 

A második ok, hogy az iraki hadsereg olyan bombákat és lövegeket vetett be, amelyek inkább szőnyegbombázás hatásúak voltak, semmint sebészi pontossággal bírtak volna. Ilyen fegyver volt a moszuli csatában használt Grad rakétavető, amellyel egész háztöböket, utcasorokat tettek a földdel egyenlővé. Az ott tartózkodóknak minimális esélye volt a túlélésre.

 

Grad rakétavetők. Nem precíziós eszközök, céljuk a minél nagyobb pusztítás. Fotó: USNews.com

 

Harmadszor pedig, a város keleti és nyugati felében folyó harcok merőben különböztek – ahogy a két városrész viszonya is az Iszlám Állammal. A keleti oldalon, amit a szövetségesek januárban vettek be, nem zajlottak pusztító harcok, a házak nagy része állva maradhatott, a lakosság nem szenvedett annyit, az áldozatok száma sem volt olyan drasztikus, mint Nyugat-Moszulban, ami lényegében a dzsihadisták fellegvára volt, és ide vonultak vissza az ostrom előrehaladtával. Keleten tehát nem harcoltak az utolsó lélegzetvételükig.

 

Mindig a civilek szenvednek a legtöbbet

 

Nem lehet tehát pontosan tudni, hányan vesztek oda a harcokban, és melyik oldalnak mennyi halál terheli a lelkiismeretét. Annyi azonban bizonyos, hogy az iraki hadsereg sem bánt éppen kesztyűs kézzel a civilekkel. Az ő hivatalos verziójuk szerint 15-20 ezer civil halt meg, de a kurd hírszerzés, amely a város bevételének egész ideje alatt jelen volt, 40 ezerre becsüli az áldozatok számát.

 

Ha ez igaz, akkor a moszuli csata nagyságrendekkel véresebb volt az aleppóinál vagy a groznijinál.

 

Tény az is, hogy a modernkori háborúkban a civil lakosság jóval nagyobb veszélynek van kitéve, mivel a harcok közvetlenül a városokban találhatók, a frontvonalak pedig gyorsan változnak. Például a normandiai partraszálláskor, a fedezőtüzet nyújtó szövetséges hadihajók lövegei több francia civilt öltek meg (cca. 50 ezret), mint ahány szövetséges katona elesett magában a hadműveletben.

 

Fotó: Independent.co.uk

 

Fotó: Independent.co.uk

 

HNonline.sk, Körkép.sk

Nyitókép: Hnonline.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!