A Politico szerint belső feszültség feszíti szét a V4-eket: elemzésükben kifejtették, amíg Csehország és Szlovákia az EU-magja felé sodródik, Lengyelország és Magyarország a visegrádi együttműködést használná egy euroszkeptikus hatalmi centrum létrehozásához – írja a Mandiner.
A lap szerint a Visegrádi Csoport egységét belső konfliktus feszíti szét – míg Magyarország és Lengyelország számos esetben száll szembe Brüsszellel, Szlovákia és Csehország inkább a német és francia kapcsolatait erősítené.
Belső feszültség?
A látszólagos különállás azonban a magyar álláspont szerint félrevezető: „Régóta kongatják már a vészharangot a visegrádi együttműködés fölött, de a helyzet az, hogy még mindig itt vagyunk” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a visegrádi országok, és a Keleti Partnerség csoportok csütörtöki ülése után.
Szijjártó Péter: Már többször megpróbálták megbontani a V4 egységét, most sem fog sikerülni
A Politico szerint azonban hiába létezik még a visegrádi szövetség, annak a csütörtöki programja is bizonyítja, hogy törés kezd kialakulni a csoportban: a külügyminiszteri értekezleten csak Lengyelország és Magyarország külügyminiszterei jelentek meg, Csehország és Szlovákia csupán államtitkárokat küldött.
És valóban, a csehek és a szlovákok igyekeznek meglehetősen közel maradni az EU magjához, ennek pedig gyakorta hangot is adnak. Például Csehország megfigyelői státuszt akar igényelni az eurozóna gazdasági minisztereinek ülésein, a szlovák miniszterelnök Robert Fico pedig politikájának alapjaként írta le, hogy „közel maradjuk az EU-magjához, Franciaországhoz, és Németországhoz.”
Eközben a lengyelek és a magyarok az elmúlt időszakban többször is csatáztak az Európai Bizottsággal és a nyugat-európai kormányokkal – akár a migrációt, akár a demokrácia helyzetét tekintve. Ez pedig egyre kényelmetlenebbé vált az inkább integrálódni akaró cseheknek és szlovákoknak.
Visegrád vagy Slavkov?
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Petr Ježek, az ANO párt – amely jelenleg a legnépszerűbb Csehországban – európai parlamenti képviselője szerint a Visegrádi Csoport nem több „a regionális együttműködés egy hasznos formájánál”, de szerinte a magyar és lengyel kormányok nem azok, akivel Csehországnak túlzottan egy csapatba kéne állnia.
És amíg a szavak szintjén mindenkinek fontos a visegrádi együttműködés, a csehek egyre gyakrabban hangoztatják, hogy másfelé is érdemes kacsintgatni: „Csehország Közép-Európa-politikájában nem Visegrád az egyetlen pillér” – nyilatkozta Tomas Kafka, a cseh külügy Közép-Európa osztályának vezetője, egyúttal hangsúlyozva az Ausztria, Szlovákia és Csehország által létrehozott Slavkovi Hármas (S3) fontosságát is.
Az S3-Macron találkozó margójára: Pozsonytól nyugatra senki nem akar erős Visegrádi Négyeket
A Politico Krekó Pétert, a Political Capital budapesti vezetőjét is megszólaltatta, aki kifejtette, szerinte „Orbán és Jarosław Kaczyński Visegráddal egy »kulturális ellenforradalmat« akar létrehozni az EU-ban, amely ellensúlyozza Franciaország és Németország liberális Európa-modelljét”. De amíg Szlovákia és Csehország egyre inkább sodródik az EU-mag felé, természetesen Ausztria, Németország és Franciaország is aktívan dolgozik azon, hogy aláássa a visegrádiak egységét – véli Krekó.
Fico korábbi euroszkepticizmusáról is szó esett: Milan Nič, a német külügyi tanács egy munkatársa elmondta, a szlovák kormány a tavalyi választási győzelem után sokat enyhített retorikáján. „Mindaddig Fico elég populista volt, és hazai kampánya részeként Orbánnal lépett szövetségre. De miután szövetséget kötött a bevándorláspárti Most-Híddal, visszatáncolt” – mondta Nič.
Mandiner.hu
borítókép: politico.eu
Megosztás:
Címkék: Csehország Fico Főoldal Franciaország külügyek Lengyelország magyarország Mandiner Nyugat-Európa politico slavkovi háromszög Szlovákia V4 V4-ek Visegrádi négyek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.